A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 39. szám - A fiaker-jog

156 A JOG. minthogy pedig ugyanazon törvénycikk 15. §-a értelmében az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt az ügyvédnek, a kinél joggyakorlaton van, a bíróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál, természetesen a megbizó ügyvédnek az ezen szakaszban körülirt felelőssége mellett, helyettese lehet, a kir. Ítélőtábla az első bíróság végzését megváltoztatja és a dr. S. Károly ügyvéd által bejelentett, nála joggyakorlaton levő és bejegyzett ügyvédjelöltet védő-helyettesül elfogadja, annyival inkább, mert ez a kifejtett bűnvádi eljárási gyakorlattal is megegyezik és nem ellenkezik a kir. járásbíróságok hatósági köréhez utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárás tárgyában kibocsátott igazságügyministeri rendelet 36. §-ával sem, mert ez a szakasz azt határozza meg, hogy ki lehet a védő, de nem intézkedik a helyettesről, tehát csakis azt határozza meg, hogy kinek a részére adható önálló védői megbizás. A m. kir. Curia (1891. szeptember 10-én 6,725. szám.): Tekintve, hogy bűnvádi ügyekben a kir. törvényszék megkeresése folytán az ügyvédi kamara által hivatalból kirendelt védő ügyvédnek a személyére ruházott védői kötelezettséget, mely a polgári ügyben kiadott ügyvédi megbízással nem egy természetű és a melyre ez okból az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. t.-c. 15. §-ának rendelkezése nem alkalmazható, a fennálló bűnvádi eljáráshoz képest nem áll jogában helyettesítéssel másra és igy a nála foglalkozó ügyvédjelöltre sem áthárítani, hanem a mennyiben a kirendelést nem teljesíthetné, az illető őt kirendelő ügyvédi kamarától kell mentességét és illetőleg más védő ügyvéd rendelését kieszközölnie. Tekintve, hogy ezekhez képest mindkét alsóbb bíróság abban a kérdésben, vájjon dr. S. Károly ügyvéd maga helyett T. István ügyvédjelöltet védőül helyettesitheti-e, annyival kevésbé volt jogosítva ilykéut határozni, mert dr. S. Károly ügyvéd beadványának visszautasításával minden további késleltetést mellőzve, kirendelt védőnek is idézésével kellett volna az 1891 június 3l-re kitűzött végtárgyalást megtartani, ez okból mindkét alsó bíróság végzése megsemmisíttetik és utasittatik az eljáró kir. törvényszék, hogy megnevezett kirendelt védő ügyvédnek megidézésével az ügy végtárgyalására tűzzön újabb határidőt. Sajtód-ügyekben. Az esküdteknek a nóteskiidtekkel a. szünetek alatti érintkezése az elj. szah. <>5. §-:iba ütköző kttlvilággali érintkezést nem képez. A btk. 270. §-ának és a kir. Cnriának állandó gyakorlata szerint (22. sz. döntv.) hivatalból van helye a bűnvádi eljárás megindításának, ha közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag állíttatott oly tény, mely valódisága esetében bűnvádi, vagy fegyelmi büntetést vonna maga után (1. a.); megjegyezvén, hogy a btk. most hivatolt ós 485. §-a az 1867. évi okt. hó 1-én 733. sz. a. kelt igazságiigyminiszteri rendelet 2. pontjának idevonatkozó részét hatályon kivül helyezte. A most idézett rendelet 7. és 8. pontja szerint a vizsgálóbíró köteles mindazon esetekben, midőn magánvádló feladására vizsgálatot indít, a közvádlót törvényes jogainak érvényesithetése végett értesíteni. A m. kir. Curia (1891. szept. 10-én, 6,043/891. b. sz.): A R. Sándor ellen rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt az aradi kir. törvényszék, mint esküdtbíróság előtt folyamatba tett bűnügyben következő határozatot hozott: A semmiségi panasznak 2., 3., 4., 5., 6., 8., 10., 11., 12. pontjai elvettetnek, ellenben annak 1., 7. és 9. pontjai és két hivatalból észlelt semmiségi eset következtében a sajtóbiróság Ítélete az annak alapjául szolgáló vizsgálattal és tárgyalással együtt az elj. szab. 91. §-ának b) pontja értelmében megsemmisíttetik. Indokok: Nem szolgálhat az Ítélet megsemmisítésére okul az a körülmény, hogy vádlottnak tanubejelentése visszautasittatott (2. pont), mert a bejelentés elkésve történt. Ugyanis teljesen közönyös az eljárásra nézve, hogy a vádlottnak kézbesített vádlevél 2 vagy 3 példánynak van-e jelezve ; valamint lényegtelen az a körülmény is, hogy az 1891. évi febr. 21-én kézbesített vádlevél felzetével a »vádlevél« szó elmaradt; mert a tévedést a vádlevél utolsó előtti bekezdésében előforduló »vádat emelek« kifejezés, valamint a 208/891. számú idéző végzés fejezetében előforduló ama szavak: »D. Achill vádlevélbeli kérelme R. Sándor temesvári lakos ellen« stb. teljesen ártalmatlanná teszik. A tanubejelentésnek tehát az elj. szab. 23. §. szerint legkésőbb ezen évi febr. hó 27-éig bezárólag meg kellett volna történnie és e határidőt semmiképen meghosszabbítani nem lehet. Nevezetesen a jelen esetben nem lehet az alaptalan semmiségi panaszszal és pedig annál kevésbé, mert annak elvetéséről már f. évi ápr. hó 1-ső napján szabályszerűen értesítve lett és igy bejelentésével ápr. hó 18-án még akkor is elkésett volna, ha semmiségi panaszának e részben halasztó hatály volna tulaj donitható. De nem lehet az elmulasztott határidőt feléleszteni sem egy későbbi tárgyalásra idéző végzés által, mely esetben lényegteler, hogy a kézbesítendő egyszerű végzés mellett a vádlevélnek egy fölösleges példánya is átadatott. Végre nem lehet a tanubejelentés körül elkövetett késedelem következményeit az ellenfél beleegyezése által elhárítani (3. pont) ; megjegyezvén, hogy a bíróságnak semmi előleges beleszólása nincs abba, ha a felek valamelyike az elj. szab. 56. §. alkalmazásának eshetőségére való tekintetből tanukat hoz magával. Nem áll a vádlottnak az az előadása (4. p.), hogy a fejolvastatni rendelt iratok egy részének felolvasása mellőztetett és pedig állítólag azért, mert a magánvádló képviselője azok tartalmát szóval adta elő, a mennyiben a bíróság nyilatkozata szerint a felolvastatni rendelt iratok kivétel nélkül felolvastattak; a mindkét részről egyszerűen csatoltatni kért iratoknak felolvasása pedig el sem rendeltetett és a vád képviselője is csak az egyes iratok sorrendének elvetésekor érintette azok tartalmát. (5. pont.) A tárgyalás elején rosszul lett S. Károly biró helyett a tárgyalás megnyitása percétől fogva jelen volt és arra figyelt G. József bírónak alkalmazása az igazságszolgáltatásnak hátrányára nem vált. Ilyképen a kérdéseknek közlemények szerinti elkülönítése a jelen esetben szükséges nem volt. D. Achill — feltéve, hogy magánvád esete forog fenn — nem tartozott volna vádlóul személyesen fellépni (8. pont), miként ez az 1867. okt. hó 1-én 733. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 2. §-nak a magánvádra vonatkozólag érvényben manidt része bizonyítja. Az esküdteknek a pótesküdtekkel a szünetek alatti érintkezése (10. pont) az elj. szab. 65. §-ába ütköző külvilággal! érintkezést nem képez. Az esküdtek és a többi közreműködők kimerülésére vonatkozó (11-ik) panaszpont bizonyítva nincsen, sőt az a körülmény, miszerint maguk a védbeszédek mintegy négy órán át tartattak, a mellett szólnak, hogy a védelem korlátozva nem volt. Végül az esküdtek a közönségtől kellőképen el voltak különítve és ezzel semmiféle olyatén érintkezésbe nem jöttek, mely alkalmat adhatott volna, hogy az reájuk erkölcsi kényszert gyakorolhasson. (12. pont.) Ellenben meg volt semmisítendő az ítélet és az annak alapjául szolgáló vizsgálat és tárgyalás a következő okokból: A btk. 270. §-nak 2. pontja és a kir. Curiának állandó gyakorlata (22. sz. döntv.) szerint hivatalból van helye a bűnvádi eljárás megindításának, ha — mint a jelen esetben — közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag állíttatott oly tény, mely valódisága esetében bűnvádi, vagy fegyelmi büntetést vonna maga után (1. a. pont); megjegyezvén, hogy a btknek most hivatolt és a 85. §. az 1867. évi okt. hó l én 733. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 2. pontjának idevonatkozó részét hatályon kivül helyezte; mert a most idézett rendelet 7. és 8. pontja szerint a vizsgálóbíró köteles mindazon esetekben, midőn magánvádló feladására vizsgálatot indit, a közvádlót törvényes jogainak érvényesithetése végett értesíteni, emez értesítés azonban meg nem történt (1. b. pont) és ennélfogva ez ügynek vitelébe a kir. ügyész egyáltalán be nem folyt. Stmmiségi okot képez a sajtóügyi eljárásban alapul szolgáló szóbeliségi rendszer szempontjából B. E. Ignác erkölcsi bizonylatának felolvasása (7. pont), a semmiségi panasz 9. pontjában felhozott az a tény is, hogy mind a két fél részéről benyújtott számos tanúvallomást pótló nyilatkozat olvastatott fel, stb. Az a körülmény, hogy több, a felolvasás elrendelése nélkül az iratokhoz csatolt okirat az esküdleknek is kiadatott, hivatalból észlelt semmiségi okot képez ; mert a sajtóügyekben az eljárás közvetlen szóbeli és ennélfogva a perhez szükséges okmányok is felolvasandók és szükség esetén megvitatandók, a szükségtelenek pedig a jegyzőkönyvhöz sem csatolandók és semmi esetben sem adhatók át a perbeli iratokkal együtt az esküdteknek, mint jelen esetben történt. Hivatalból észlelt semmiségi esetet képez az is, hogy egyedül a vádlónak erkölcsisége mellett kihallgatandó tanukhoz ugy a vádlónak, mint a vádlottnak erkölcsisége ellen is intéztettek kérdések. (1848 : XVIII. t.-c. 25. §. Elj. szab.) Nyomatott a .Pesti bönyvnyomdi-részvény-tárfasáq»-nál. Hold-utca 7. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny ből. Csődök: Zsivánovits Kálmán e., a pécsi tszék, bej. oct. 21, félsz, nov. 4, csb. Kaufmann Nándor, tmg. dr. Kautz Adolf. — Kanyó Yiktor e., a nagyváradi kir. tszék, bej. oct. 14, félsz, oct 27. csb. Jelencsik István, tmg. dr. Kálmán József. — Sclineider és Schuller e., maros-vásárhelyi tszék, bej. nov. 5, félsz. nov. 27, csb. Horváth Miklós, tmg. Darkó Ákos. — Neskovits János e., újvidéki tszék, bej. nov. 14, félsz. nov. 28, csb. Aschinger Ferenc, tmg. Springer Lajos. — Moreno S. Adolf e., gyulafehérvári tszék, bej. nov. 21, félsz. dec. 10, csb. Kain Hugó, tmg. Felicán Sándor. Pályázatok: M.-szigeti tszéknél aljegyzői áll. okt. 2ig. — A csik-szt.-mártoni jrbságnál járásbirói áll. okt. l-ig. — A szolnoki kir. tszéknél díjas joggyakornoki áll. okt. 4-ig. — A nagykikindai kir. tszéknél díjas joggyakornoki áll. szept. 28-ig. — Az oklándi jrbiróságnál díjas joggyakornoki áll. okt. l-ig. — A komáromi kir. tszéknél kir. tszéki b i r ó i áll. okt. 4-ig. — A margittai kir. jrbságnál díjas j o ggyakornoki áll. okt. 18-ig — A veszprémi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 6-ig. — A tasnádi jrbságnál dijas joggyakornoki áll. okt. O-ig. _ A debreceni ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. okt. 3-ig. — A tordai tszéknél a 1 b i r ó i áll. okt. 8-ig — A fehértemplomi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. okt. 8-ig — A vásárhelyi tszéknél díjas joggyakornoki áll. okt. 8-ig.