A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 39. szám - A fiaker-jog

156 A JOG. minthogy pedig ugyanazon törvénycikk 15. §-a értelmében az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt az ügyvéd­nek, a kinél joggyakorlaton van, a bíróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál, természetesen a megbizó ügyvédnek az ezen sza­kaszban körülirt felelőssége mellett, helyettese lehet, a kir. Ítélő­tábla az első bíróság végzését megváltoztatja és a dr. S. Károly ügyvéd által bejelentett, nála joggyakorlaton levő és bejegyzett ügyvédjelöltet védő-helyettesül elfogadja, annyival inkább, mert ez a kifejtett bűnvádi eljárási gyakorlattal is megegyezik és nem ellenkezik a kir. járásbíróságok hatósági köréhez utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárás tárgyában kibocsátott igazságügyministeri rendelet 36. §-ával sem, mert ez a szakasz azt határozza meg, hogy ki lehet a védő, de nem intézkedik a helyettesről, tehát csakis azt határozza meg, hogy kinek a részére adható önálló védői megbizás. A m. kir. Curia (1891. szeptember 10-én 6,725. szám.): Tekintve, hogy bűnvádi ügyekben a kir. törvényszék megkeresése folytán az ügyvédi kamara által hivatalból kirendelt védő ügy­védnek a személyére ruházott védői kötelezettséget, mely a polgári ügyben kiadott ügyvédi megbízással nem egy természetű és a melyre ez okból az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. t.-c. 15. §-ának rendelkezése nem alkalmazható, a fennálló bűnvádi eljáráshoz képest nem áll jogában helyettesítéssel másra és igy a nála foglalkozó ügyvédjelöltre sem áthárítani, hanem a mennyi­ben a kirendelést nem teljesíthetné, az illető őt kirendelő ügy­védi kamarától kell mentességét és illetőleg más védő ügyvéd rendelését kieszközölnie. Tekintve, hogy ezekhez képest mindkét alsóbb bíróság abban a kérdésben, vájjon dr. S. Károly ügyvéd maga helyett T. István ügyvédjelöltet védőül helyettesitheti-e, annyival kevésbé volt jogo­sítva ilykéut határozni, mert dr. S. Károly ügyvéd beadványának visszautasításával minden további késleltetést mellőzve, kirendelt védőnek is idézésével kellett volna az 1891 június 3l-re kitűzött végtárgyalást megtartani, ez okból mindkét alsó bíróság végzése megsemmisíttetik és utasittatik az eljáró kir. törvényszék, hogy megnevezett kirendelt védő ügyvédnek megidézésével az ügy vég­tárgyalására tűzzön újabb határidőt. Sajtód-ügyekben. Az esküdteknek a nóteskiidtekkel a. szünetek alatti érint­kezése az elj. szah. <>5. §-:iba ütköző kttlvilággali érintkezést nem képez. A btk. 270. §-ának és a kir. Cnriának állandó gyakorlata szerint (22. sz. döntv.) hivatalból van helye a bűnvádi eljárás megindításának, ha közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag állíttatott oly tény, mely valódisága esetében bűn­vádi, vagy fegyelmi büntetést vonna maga után (1. a.); meg­jegyezvén, hogy a btk. most hivatolt ós 485. §-a az 1867. évi okt. hó 1-én 733. sz. a. kelt igazságiigyminiszteri rendelet 2. pontjának idevonatkozó részét hatályon kivül helyezte. A most idézett ren­delet 7. és 8. pontja szerint a vizsgálóbíró köteles mindazon esetekben, midőn magánvádló feladására vizsgálatot indít, a köz­vádlót törvényes jogainak érvényesithetése végett értesíteni. A m. kir. Curia (1891. szept. 10-én, 6,043/891. b. sz.): A R. Sándor ellen rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt az aradi kir. törvényszék, mint esküdtbíróság előtt folyamatba tett bűnügyben következő határozatot hozott: A semmiségi panasznak 2., 3., 4., 5., 6., 8., 10., 11., 12. pontjai elvettetnek, ellenben annak 1., 7. és 9. pontjai és két hivatalból észlelt semmiségi eset következtében a sajtóbiróság Ítélete az annak alapjául szol­gáló vizsgálattal és tárgyalással együtt az elj. szab. 91. §-ának b) pontja értelmében megsemmisíttetik. Indokok: Nem szolgálhat az Ítélet megsemmisítésére okul az a körülmény, hogy vádlottnak tanubejelentése vissza­utasittatott (2. pont), mert a bejelentés elkésve történt. Ugyanis teljesen közönyös az eljárásra nézve, hogy a vád­lottnak kézbesített vádlevél 2 vagy 3 példánynak van-e jelezve ; valamint lényegtelen az a körülmény is, hogy az 1891. évi febr. 21-én kézbesített vádlevél felzetével a »vádlevél« szó elmaradt; mert a tévedést a vádlevél utolsó előtti bekezdésében elő­forduló »vádat emelek« kifejezés, valamint a 208/891. számú idéző végzés fejezetében előforduló ama szavak: »D. Achill vád­levélbeli kérelme R. Sándor temesvári lakos ellen« stb. teljesen ártalmatlanná teszik. A tanubejelentésnek tehát az elj. szab. 23. §. szerint legkésőbb ezen évi febr. hó 27-éig bezárólag meg kellett volna történnie és e határidőt semmiképen meghosszabbí­tani nem lehet. Nevezetesen a jelen esetben nem lehet az alap­talan semmiségi panaszszal és pedig annál kevésbé, mert annak elvetéséről már f. évi ápr. hó 1-ső napján szabályszerűen értesítve lett és igy bejelentésével ápr. hó 18-án még akkor is elkésett volna, ha semmiségi panaszának e részben halasztó hatály volna tulaj donitható. De nem lehet az elmulasztott határidőt feléleszteni sem egy későbbi tárgyalásra idéző végzés által, mely esetben lényegteler, hogy a kézbesítendő egyszerű végzés mellett a vád­levélnek egy fölösleges példánya is átadatott. Végre nem lehet a tanubejelentés körül elkövetett késedelem következményeit az ellenfél beleegyezése által elhárítani (3. pont) ; megjegyezvén, hogy a bíróságnak semmi előleges beleszólása nincs abba, ha a felek valamelyike az elj. szab. 56. §. alkalma­zásának eshetőségére való tekintetből tanukat hoz magával. Nem áll a vádlottnak az az előadása (4. p.), hogy a fej­olvastatni rendelt iratok egy részének felolvasása mellőztetett és pedig állítólag azért, mert a magánvádló képviselője azok tartal­mát szóval adta elő, a mennyiben a bíróság nyilatkozata szerint a felolvastatni rendelt iratok kivétel nélkül felolvastattak; a mindkét részről egyszerűen csatoltatni kért iratoknak felolvasása pedig el sem rendeltetett és a vád képviselője is csak az egyes iratok sorrendének elvetésekor érintette azok tartalmát. (5. pont.) A tárgyalás elején rosszul lett S. Károly biró helyett a tárgyalás megnyitása percétől fogva jelen volt és arra figyelt G. József bírónak alkalmazása az igazságszolgáltatásnak hátrányára nem vált. Ilyképen a kérdéseknek közlemények szerinti elkülönítése a jelen esetben szükséges nem volt. D. Achill — feltéve, hogy magánvád esete forog fenn — nem tartozott volna vádlóul személyesen fellépni (8. pont), miként ez az 1867. okt. hó 1-én 733. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 2. §-nak a magánvádra vonatkozólag érvényben manidt része bizonyítja. Az esküdteknek a pótesküdtekkel a szünetek alatti érint­kezése (10. pont) az elj. szab. 65. §-ába ütköző külvilággal! érint­kezést nem képez. Az esküdtek és a többi közreműködők kimerülésére vonat­kozó (11-ik) panaszpont bizonyítva nincsen, sőt az a körülmény, miszerint maguk a védbeszédek mintegy négy órán át tartattak, a mellett szólnak, hogy a védelem korlátozva nem volt. Végül az esküdtek a közönségtől kellőképen el voltak külö­nítve és ezzel semmiféle olyatén érintkezésbe nem jöttek, mely alkalmat adhatott volna, hogy az reájuk erkölcsi kényszert gya­korolhasson. (12. pont.) Ellenben meg volt semmisítendő az ítélet és az annak alapjául szolgáló vizsgálat és tárgyalás a következő okokból: A btk. 270. §-nak 2. pontja és a kir. Curiának állandó gyakorlata (22. sz. döntv.) szerint hivatalból van helye a bűnvádi eljárás megindításának, ha — mint a jelen esetben — közhiva­talnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag állíttatott oly tény, mely valódisága esetében bűnvádi, vagy fegyelmi büntetést vonna maga után (1. a. pont); megjegyezvén, hogy a btknek most hivatolt és a 85. §. az 1867. évi okt. hó l én 733. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 2. pontjának idevonatkozó részét hatályon kivül helyezte; mert a most idézett rendelet 7. és 8. pontja szerint a vizsgálóbíró köteles mindazon esetekben, midőn magánvádló fel­adására vizsgálatot indit, a közvádlót törvényes jogainak érvénye­sithetése végett értesíteni, emez értesítés azonban meg nem történt (1. b. pont) és ennélfogva ez ügynek vitelébe a kir. ügyész egyáltalán be nem folyt. Stmmiségi okot képez a sajtóügyi eljárásban alapul szolgáló szóbeliségi rendszer szempontjából B. E. Ignác erkölcsi bizony­latának felolvasása (7. pont), a semmiségi panasz 9. pontjában felhozott az a tény is, hogy mind a két fél részéről benyújtott számos tanúvallomást pótló nyilatkozat olvastatott fel, stb. Az a körülmény, hogy több, a felolvasás elrendelése nélkül az iratokhoz csatolt okirat az esküdleknek is kiadatott, hivatalból észlelt semmiségi okot képez ; mert a sajtóügyekben az eljárás közvetlen szóbeli és ennélfogva a perhez szükséges okmányok is felolvasandók és szükség esetén megvitatandók, a szükségtelenek pedig a jegyzőkönyvhöz sem csatolandók és semmi esetben sem adhatók át a perbeli iratokkal együtt az esküdteknek, mint jelen esetben történt. Hivatalból észlelt semmiségi esetet képez az is, hogy egyedül a vádlónak erkölcsisége mellett kihallgatandó tanukhoz ugy a vádlónak, mint a vádlottnak erkölcsisége ellen is intéztettek kér­dések. (1848 : XVIII. t.-c. 25. §. Elj. szab.) Nyomatott a .Pesti bönyvnyomdi-részvény-tárfasáq»-nál. Hold-utca 7. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny ből. Csődök: Zsivánovits Kálmán e., a pécsi tszék, bej. oct. 21, félsz, nov. 4, csb. Kaufmann Nándor, tmg. dr. Kautz Adolf. — Kanyó Yiktor e., a nagyváradi kir. tszék, bej. oct. 14, félsz, oct 27. csb. Jelencsik István, tmg. dr. Kálmán József. — Sclineider és Schuller e., maros-vásárhelyi tszék, bej. nov. 5, félsz. nov. 27, csb. Horváth Miklós, tmg. Darkó Ákos. — Neskovits János e., újvidéki tszék, bej. nov. 14, félsz. nov. 28, csb. Aschinger Ferenc, tmg. Springer Lajos. — Moreno S. Adolf e., gyula­fehérvári tszék, bej. nov. 21, félsz. dec. 10, csb. Kain Hugó, tmg. Felicán Sándor. Pályázatok: M.-szigeti tszéknél aljegyzői áll. okt. 2ig. — A csik-szt.-mártoni jrbságnál járásbirói áll. okt. l-ig. — A szolnoki kir. tszéknél díjas joggyakornoki áll. okt. 4-ig. — A nagykikindai kir. tszéknél díjas joggyakornoki áll. szept. 28-ig. — Az oklándi jrbiró­ságnál díjas joggyakornoki áll. okt. l-ig. — A komáromi kir. tszéknél kir. tszéki b i r ó i áll. okt. 4-ig. — A margittai kir. jrbságnál díjas j o g­gyakornoki áll. okt. 18-ig — A veszprémi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 6-ig. — A tasnádi jrbságnál dijas joggyakornoki áll. okt. O-ig. _ A debreceni ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. okt. 3-ig. — A tordai tszéknél a 1 b i r ó i áll. okt. 8-ig — A fehértemplomi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. okt. 8-ig — A vásárhelyi tszéknél díjas joggyakornoki áll. okt. 8-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom