A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 39. szám - A fiaker-jog

A JOG. 155 merleget lehetőleg elkészíteni s annak valódiságára a 119. §. esetében esküt is tenni köteles, mely kötelezettség részvénytársaság ellem csőd esetében a .218. és 216. §-ai rendeleténél fogva az igazgatóság tagjaira hárul, a kik ebbeli kötelezettségük teljesítésére szükség esetében a 122. §-ban előirt módon szoríthatók: mindamellett, tekintettel arra, hogy a fenforgó esetben a közadós részvénytársaság igazgatói a mérleget sem a csődnyitási kérvény beadása idejében, sem későbben be nem mutatták s a helyett, hogy annak elkészítésére utólag felhivattak volna, a mérleget a 255. §. értelmében a tömeggondnok készíttette el s az immár törvényes módon meg is állapíttatott: ez által a mérleg az igazgatóság tagjai által újból való elkészítésének szüksége önként elesett, miért is az igazgatók új mérleg beadására többé nem kötelezhetők. Db nem kötelezhetők az igazgatóság tagjai arra sem, hogy a tömeggondnok által szakértők közbejötte mellett elkészített mérleg valódiságára esküt tegyenek, mert az igazgatóság tagjai e tekintetben saját tényükben nem forognak. A másodbiróság végzése tehát megváltoztattatik s az itt előadott indokoknál fogva az elsőfokú bíróság végzése hagyatik helyben. (1891. jun. 18. 123. sz. a.) Árkülönbözet követelése a K. T. 35<i. $-a alapján. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperest az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett kártérítésre irányzott keresetével el kellett utasítani és mint pervesztes felett a prdts. 251. §-a alapján, a per- és ezzel egy tekintet alá eső felebbezési költségekben el kellett marasztalni ; mert a 2-/. alatti szerint az alperes által 1889. október 15-én és november 1-én szállítani kellett 3 tonna syrupnak nem szállítása miatt felperesnek a kártérítés követeléséhez igénye 1889. évi október 3-án, a kereset megindításakor, ínég meg nem nyilt, mert felperes kárkövetelését arra alapitja, hogy az alperestől Budapesten költségmentesen métermázsánkint 21 frtért megvett syruphoz hasonló minőségű syrupnak ára a teljesítésre kitűzött időben 18S9. szeptember és október havában Budapesten métermázsánkint 24 frt volt, kártérítésül tehát felperes árkülönbözetet követel és mert felperes alperes tagadásával szemben arra, hogy a szerződési teljesítési határidőben Budapesten a syrup piaci ára a szerződési árnál 8 frttal vagy bármeunyivel nagyobb volt, elfogadható bizonyítékot fel nem hozott, mivel a K. T. 356. §. 2. pontja értelmében követelt árkülönbözet tekintetében szakértők által való bizonyítás helyt nem foghat, hanem az árkülönbözet egyedül a teljesítés helye vásári hatóságának a piaci árt tanúsító bizonyítványával mutatható ki, ilyet azonban felperes elő nem terjesztett és igy a keresete alapjául szolgáló állított árkülönbözet bizonyitatlan maradt. A m. kir. Curia (1891. aug. 26. 1,030.): Annak megjegyzésével, hogy piaci árnak azon átlagos ár tekintendő, meiy valamely helyen és időben jelentékeny kínálat és kereslei befolyása alatt képződik és épen ennél az oknál fogva a felperesi és bírósági szakértőnek azon előadása, hogy ők a kérdéses időben az üzletükhöz szükséges syrupot mm.-ként 21 frton, sőt még drágábban is vásárolták és illetőleg adták el, a keresetileg igényelt árkülönbözet bizonyítására alkalmas bizonyítékot nem képezhet annyival kevésbé, mert az emiitett két szakértő, de még maga felperes sem állítja, hogy a syrup tőzsdei vagy piaci árral bírna és az érintett módon bizonyított az utóbbinak megfelelne, tekintettel továbbá arra, hogy a K. T. 356. §-ának 2. pontja értelmében árkülönbözet a nélkül, hogy a késedelmes eladó által át nem adott árú helyett másnak tényleges beszerzése igazoltatnék', csakis oly árúknál követelhető, melyek piaci vagy tőzsdei árral b i r n a k : a másodbiróság Ítélete a szakértők véleményére vonatkozólag ezen, egyébként pedig a benne felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. Bűnügyekben. A. polgári perben eljárt ügyvéd által tett bűnvádi feljelentés az általa képviselt fél megbizásafnélkfil. A bpesti törvényszék: V. Antal ügyvéd, mint sértett fél panaszára Szesztr. Antal ellen hamis eskü bűntette miatt folyamatba tett bűnügyben a bűnvádi eljárást megszüntetvén, ezen végzés ellen dr. Szörényi Lipót, a sértett fél képviselője felebbezésse! élt. :H A budapesti kir. itélő tábla következő végzést hozott: »Tekintettel arra, hogy dr. V. Antal sértett a vizsgálat folyamán történt kihallgatásakor azon kijelentést tette, hogy a közte és Szesztr. között folyamatban volt kisebb polg. per befejezése után nem bízta meg dr. Szörényi Lipót ügyvédet arra, hogy nevében Szeszt. Antal ellen hamis eskü büntette miatt feljelentést tegyen; sőt a midőn a nevezett ügyvéd e tekintetbeni szándékát vele közölte, őt határozottan utasította, hogy ily feljelentést be ne adjon; tekintettel arra, hogy dr. V. Antal azt is vallotta, hogy | az eskü szövegének tüzetes átgondolása után a maga részéről I Szeszt. Antalt hamis eskü miatt nem is vádolhatja ; tekintettel arra, hogy dr. Szörényi Lipót a saját nevében ! beadott felebbezésében beismeri, hogy a kisebb polgári perbeni j felétől dr. V Antaltól a per befejezése után a feljelentés megI tételére sem szóbeli, sem Írásbeli megbízást nem kapott; tekintettel továbbá arra, hogy az 1871:XXXLV. t.-c. 61. §. | rendelkezése szerint: azon ügyvédnek, a ki valamely bíróság vagy hatóság előtt más fél nevében ügyködik, meghatalmazással kell I birnia; tekintettel tehát végül arra, hogy dr. V. Antal sértett panaszt maga nem emelt, sem dr. Szörényi Lipót ügyvédet annak megtételével meg nem bizta; a kir. ügyész pedig a vádat elejtette s igy a törvényszéknek a további eljárást megszüntető hatá[ rozata ellen az érdekelt és jogosított felek által jogorvoslat nem I basználtatott. A budapesti kir. itélő tábla : A dr. Szörényi Lipót által minden jogalap nélkül.beadott felebbezését hivatalból visszautasítja ; a felterjesztett bűuügyi iratokat pedig az alsó bírósághoz felülvizsgálatlanul visszaküldi. (1891. június 22. 18,652. sz. a.) Felebbezhetés a megszüntető határozat tébolyodottsiiri indoka ellen. A budapesti kir. törvényszék: zsarolással vádolt Sch. Károly elleni ügyben a bűnvádi eljárást megszüntetvén, ez ellen a terhelt fél maga Sch. Károly felebbezéssel élt. A budapesti kir. ítélőtábla következő végzést hozott: Minthogy a tszék felebbező ellen a bűnvádi eljárást azért, mert terhelt tébolyodottságban szenved, tehát oly indokból szüntette meg, mely a terheltnek jogérdekeit mélyen sértheti s mely ellen azért a terhelt jogorvoslattal élni jogosítva van; habár a határozat rendelkező részére nézve nem jogsérelmes ; s minthogy terhelt 18,059. sz. alatti beadványában, habár csak másolatban, orvosi tekintélyektől oly értelmű bizonyítványokat mutat fel, melyek szerint ő nemcsak testileg és szellemileg teljesen egészséges, de szellemi értelmisége magasabb igényeknek is megfelel ; a tszék végzését feloldja s azt oda utasítja, hogy terhelt elmeállapotát, illetőleg az igazságügyi orvosi tanács felülvéleményét beszerezve hozzon uj határozatot. (1991. jun. 23. 19,186. sz. a.) liünvádi ügyekben a kir. törvényszék megkeresése folytán az ügyvédi kamara által hivatalból kirendelt védő ügyvédnek a személyére ruházott védői kötelezettséget, mely a polgári ügyben kiadott ügyvédi megbízással nem egy természetű és a melyre ez okból az ügyvédi rendtartásról szóló 1S71: XXXIV. törvénycikk 15. §-ának rendelkezése nem alkalmazható, a fennálló bűnvádi eljáráshoz képest nem áll jogában helyettesítéssel másra és igy a nála foglalkozó ügyvédjelöltre sem áthárítani, hanem a mennyiben a kirendelést nem teljesíthetné, az illető öt kirendelő ügyvédi kamarától kell mentességét és illetőleg más védő ügyvéd rendelését kieszközölni. A soproni kir. törvényszék (1891. június 17-én 1,121. sz.): gyújtogatás és lopás bűntette miatt vádlott G. István elleni ügyben következőleg végzett: Tekintettel arra, hogy a bűnvádi ügyekben a vádlott védelmével való megbízatás teljesen a személyes bizalmon alapul, a melyen az a körülmény, hogy a vádlott védője hivatalból rendeltetett, mit sem változtathat s igy bűnvádi ügyekben a megbízott védő ügyvéd helyettesítésének helye egyáltalában nem lehet; de ettől eltekintve T. István ügyvédjelölt még jogtudori fokot nem nyert s mint ilyen az 1880. évi augusztus hó 15-én 2,263/1. M. szám alatt kelt rendelet 30. g-ár.ak b) pontja szerint a kir. járásbíróság előtt folyamatban levő bűnügyekben sem lehet védő, tehát e tisztet annál kevésbé teljesítheti a kir. törvényszék elölt folyamatban levő, kétségen kivül fontosabb természetű bűnügyekben ; ennélfogva a kir. törvényszék dr. S. Károly hivatalból kirendelt védő fentebbi jelentését tudomásul nem veszi s a nevezett védő ügyvédet felhívja, hogy a kitűzött végtárgyaláson a vádlott védelmében vagy személyesen jelenjék meg, vagy pedig a mennyiben a megjelenésében akadályozva volna, az ügyvédi kamaránál más védő kirendelését kérje stb. A győri kir. Ítélőtábla (1891 június 30-án 977. sz.): Minthogy az iratoknál napló 17. sz. alatt fekvő jegyzőkönyv tanusága szerint a vádlott G. István kijelentette, hogy védő ügyvédet nem fogadhat és azt a kérelmet terjesztette elő, hogy í észére védő ügyvéd hivatalból rendeltessék; minthogy ennek következtében a kir. törvényszék megkeresésére a soproni ügyvédi kamara G. István részére hivatalból védőül dr. S. Károly ügyvédet rendelte ki, illetve ennek a részére adott megbízást, a mely megbízás egyeulő joghatálylyal bir a magánfél által adott meghatalmazással; minthogy továbbá az 1871. évi XXXIV. t.-cikk 62. g-ához képest az ügyvédi meghatalmazvány egyszersmind kiterjed a helyettes megbízásra is;