A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 39. szám - A büntetőtörvény revisiója és az igazságügyminister - A telekkönyvi rendtartás 141. §-a második bekezdésének gyakorlati alkalmazása

Tizedik évfolyam. 39. szám. Budapest 1891. szeptember 27. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP U ÚR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: negyed érre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész » 6 » — > Az előfizetési pénzek béimentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A büntetőtörvény revisiója és az igazságügyminiszter. — A telekkönyvi rendtartás 141. §a második bekezdésének gyakorlati alkalmazása. Irta: Simon Endre, kir. tszéki biró Lőcsén. — Illetékességi kérdés felhívási perben Irta : dr. Koh n Károly, ügyvéd Újvidéken. — A budapesti kir. közjegyzői kamara. — Ausztria és külföld. (A nemzetközi criminalistikai egyesület ez idei szeptember havában Christianiában tartott nagy gyűlése.) — Nyilt kérdések és feleletek. (I. Lehet-e tanút polgári perben az eskü letételére kényszeriteni ? [Felelet.] Irta: dr. Drechsler Mór, vaáli ügyvéd. II. A perújítás kérdéséhez. [Kérdés.] Irta : S z é p Gedeon, b.-szerdahelyi ügyvéd.) — Sérelem. (Igazságügyi fukarkodás a hatvani kir. járásbíróságnál. Irta : B e n t s i k József, ügyvéd Aszódon.) — Irodalom. (A2 ausztriai magánjog rendszere. Dr. B o z ó k y Alajos-tól. — Büntetési rendszerünk reformja. Dr Fayer László-tól. — A magyar örökösödési eljárás és a hagyatéki hatóságok szervezése B ö 1 ö n i László tól. — Az intő eljárás. S k e d 1 A.-tól. — A katonai büntetőjog története. D a n g 1maiei A.-tól.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenet. — Hirdetések. MELLÉKLET: logesetek tára. Kelsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Október hó 1-töl új előfizetést nyitunk lapunkra. — Tisztolettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése folyó Iió résével lejár. szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani, nehosry a lap megküldésében fennakadás álljon be. Az előfizetési pénz könnyebb bekiildhetése végett jelen számnnkhoz postautalványt is mellékeltünk. Lapunk előfizetési ára; Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. Az előfizetési pénzek a »J 0 g« kiadóhivatalához, Budapest, T. ker., Rndolf-rakpart 3. sz. címezendök. A kiadóhivatal. A büntetőtörvény revisiója és az igazságügyminister. (S.) Az igazságügyministerium kebelében ez idő szerint a kir. Curia érdemes alelnöke Daruváry Alajos elnöklete alatt szaktanácskozmány tartatik. Tanácskozásai alapjául elfogadtatott a S c h e d i u s-féle tervezet, mely azonban előreláthatólag igen tetemes változtatásokon fog átmenni. Az értekezlet elhatározta továbbá, hogy megkéressék az igazságügyminister. miszerint az ő felhívására a kir. Curia és a táblákáltál a revisióra vonatkozólag adott vélemények sokszorosittassanak és a tagok közt kiosztassanak. Bármennyire tiszteljük az igazságügyminister indokait — melyeket ugyan megérteni képesek nem vagyunk — arra nézve, hogy ilyen fontos természetű és megbízásából készített, már a nyilvánosságnak átadott, tehát nem kéziratként közzétett törvényjavaslat felett tartott szakértekezlet tanácskozmányait a titokszerú'ség homályába burkolni jónak látja; azt azután már absolute nem értjük, hogy miért nem tétettek vagy tétetnek legalább közzé azon vélemények, melyek a felsőbíróságok részéről az igazságügyministeriumhoz érkeztek. A minister megbízásából készült és helyes érzék sugallatából közzétett javaslatból megismerhetjük azt, mit tartazigazságügyikormány — legalább egyelőre, tehát sürgősen — a büntetőtörvénykönyvből revisióra szükségesnek. A szaksajtóban és irodalomban megeredt eszmecseréből megismerjük azt, mit tartanak a gyakorlati jogászok, mit az elmélet emberei reformálandónak. De hát épen azok nézeteit ne ismerje a szakközvélemény, melyek legilletékesebb ek a törvény hiányainak megítélésére, mert ők vannak hivatva azt alkalmazni ? Ep a felsőbíróságok nézetei, melyeknek kezei alatt életet nyer a törvény, melyek egyedül ismerhetik közvetlen tapasztalatból annak működését, maiadjanak eltemetve és elvonva a megbirálás elől ? Pedig mind a ministeri javaslat indítványainak és reformterveinek helyessége és szükségessége, mind a szaksajtó és irodalom fejtegetéseinek életrevalósága csak akkor lesznek bebizonyitva, ha azokat támogatja az élő gvakorlat. a megfigyelő tapasztalat, melyek csakis a felsőbíróságok vélményéből szólalnak meg a valóság és igazság hangján. Az ügy érdekében tehát kérnünk kell az igazságügyminister urat, hogy közzététel által lehetővé tegye a szakközvéleménynek, hogy felsőbíróságainknak a büntetőjog revisiója feletti nézeteivel megismerkedhessek. Jó szolgálatot tesz az igazságügyminister azon ügynek, melynek ép a szaktanácskozmány megtartása által jó szolgálatot akar tenni. A telekkönyvi rendtartás 141. §-a második bekezdésének gyakorlati alkalmazása. Irta: SIMON ENDRE, kir. törvényszéki biró Lőcsén. A »Jogi S z e m 1 e« szaklap V. kötet 9 számában íaug. 27.) Lengyel Imre szoboszlói kir. járásbiró úr »A birói kézbesítések köréböl« cím alatt, a telekkönyvi ügyekben hozott végzések szabályszerű kézbesítésének akadályairól értekezve, dolgozatának első részében azt állítja: — hogy egy rendkívül nagy horderejű és elég gyakran előforduló esetben, — a midőn t. i. azon egyén, a kinek a telekkönyvi végzés saját kezéhez kézbesítendő, a kézbesítés megtörténte előtt ismeretlen helyre, p. o Amerikába eltávozik, — s lakását kipuhatolni nem lehet, — sem a telekkönyvi rendeletben, sem a miniszteri rendeletben nem találja meg sem a birósag, sem az érdeklődő fél — azon utasítást, a mely szerint eljárnia kell. Ezen állítás és az előforduló ily esetben az ezzel kapcsolatosan a tüzetes utasítás hiánya miatt felmerültnek állított zavara a telekkönyvi hatóságnak és ebből folyólag felsorolt tapogatódzó bírósági intézkedés és végül az ily körülmények között való elintézési mód iránti véleménye Lengyel Imre úrnak — ösztönöztek arra, hogy a cikkében foglaltakra vonatkozólag véleményemet e szaklapban nyilvánosságra hozzam. Lengyel Imre úrnak fennebb idézett azon állítását, hogy t. i. a telekkönyvi végzésnek az ismeretlen helyre távozott félnek való nemkézbesithetése esetében való bírósági teendő tüzetesen szabályozva és meghatározva nem lenne, tévedésen alapulónak kell nyilvánítanom. Tény ugyanis az, a mit Lengyel Imre úr, a telekkönyvi Íróink egyike, Herczegh kijelentését idézve, mond: hogy a telekkönyvi rendtartás kivételes törvény; — tény az is, a mit dolgozatának utolsó bekezdésében mond, hogy a telekkönyvi rendelethez kötve vagyunk. Mindezen tényeknek elismeréséből természetesen következik, hogy a Lengyel Imre úr által felvetett s fentebb idézett esetben, a bírósági teendőre vonatkozó utasítást, a telekkönyvi rendtartásban és az annak módosítására vonatkozó törvényekben s rendeletekben fel kell találni úgy a birónak, mint más érdeklődőnek. Fel is találja és pedig az 1855. évi december 15-én kiadott, telekkönyvi rendtartás 141. §ban. Ezen §-ban, a telekkönyvi törvény kivételes minőségének megfelelőié g, — a polgári peres és peren kívüli ügyekben keletkezett végzési knek kézbesítése vagy nem kézbesithetése esetében való eljárástól eltérőleg ázva n kimondva, »hogy ha a telekkönyvi végzés kézbesítése rendellenesen, vagy teljességgel nem történt meg, e körülmény a nyilvánkönyvi bejegyezvén yek érvényességénekmegtámadásáraokúi nem szolgálhat«. Vagyis más szavakkal, a nyilvánkönyvi jog bejegyzésére vonatkozó végzés az érdekleít feleknek akár szabályosan, akár rendellenesen, avagy éppen nem lett kézbesítve, azon körülmény a nyilvánkönyvi bejegyzett jog érvényességének sikerrel való megtámadhatására okúi nem szolgálhat. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.