A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 31. szám - A törvénytelen gyermekeknek örökösödése az esetben, ha az anya hagyatékában törvényes gyermekekkel együtt hivatvák az öröklésre

122 A J O Gr. tévedésből lett bevezetve s hogy ez a felperesekkel kötött szer­ződés tárgyát nem képezte, a per adatainak megfelel. A közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás esetében ;iz : LX. t.-c. 30. §. e) pontja szerint olyan lény körülmény alapján van végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek helye, mely a végrehajtást elrendelő végzés kézbesítése nlán merült fel, avagy egyébként az 1S74: XXXV. t.-e. 113. és következő S-aiban szabályozott kifogás útján nem érvényesíthető. Az a tény, hogy a kötelezettre a közjegyzői okirat kiadása után felmerült tény folytán elenyészett, a közjegyzői törvényben sza­bályozott kifogás útján csak akkor érvényesíthető, ha a kötele­zettség elenyésztének igazolására okirat szolgál bizonyíték ni. (1874: XXXV. t.-c. 117. §.) A bonyhádi kir. járásbíróság (1890. augusztus 8-án, 3,100. sz.): Dr. Pick Mór ügyvéd által képviselt Sz. Salamon felperesnek Asztalos János ügyvéd által védett Sz. Mór alperes ellen végrehajtás megszüntetése és jár. iránti perében követke­zőleg itélt : Felperes keresstének hely adatik és az 1889. évi 3,399. sz. alatt kelt végzéssel elrendelt és foganatosított végrehajtás összes jogkövetkezményeivel együtt hatályon kívül helyeztetik, az esetre, ha felperes a következő pótesküt leteszi: »Én Sz. Salamon esküszöm a mindenható s mindentudó Istenre, hogy P. Lipótnak 155/1882. ü. sz. alatt felvett közjegyzői okiraton alapuló 150 frtos követelése, akkor, midőn azt alperesre átruházta, engem terhelő­leg már nem állott fenn, vagyis az engedményezett összeggel az engedményezés idején G. Lipótnak már nem tartoztam, stb.« Az eskü letétele esetére a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek, stb. Az eskü le nem tétele esetére pedig felperes keresetivel elutasittatik s a perköltségek viselésére köteleztetik, stb. Indokok: Felperes által felhozott, illetve 4,635/1889. sz. alatt felvett jegyzőkönyvhöz csatolt 5 db. eredeti váltóval fel­peresnek kimutatni nem sikerült, hogy azok értékével neki a 150 frt követelést átruházó G. Lipót adós volna, mert ezen köve­telésekre nézve felperes a pécsi kir. törvényszék előtt 1,692/1889. szám alatt indított keresetével elutasittatott; de különben is D. Adolf és H. Sándor hit alatt kihallgatott tanuknak vallomása sze­rint is Sz. Salamon kötelezte magát, hogy az összes üzleti tar­tozásokat a nyerhányadból kifizeti, azt pedig felperes nem mutatta ki, hogy az emiitett 5 db. váltó értékét nem mint ilyent fizette. Ezen okok alapján az F) alatti kötvényt nem lehetett oly bizo­nyítéknak elfogadni, a melynek alapján feltétlenül igazolva volna, hogy az említett nyerhányadon felül fizette felperes az ott kitett 160 frtot, de ezen adóslevél által ugy S. Miksa és M. József tanuk vallomása, mely szerint G. Lipót helyett Sz. Salamon mint kezes fizetett, valószínűvé tétetett az, hogy G. Lipótnak követelése akkor, midőn azt 1889. évi május 28 áu engedményezte, már nem állott fenn, ezen körülményt megerősítik felperes által csatolt G. Lipót által ahhoz intézett eredeti levelek, melyekben elismeri G. Lipót, hogy felperesnek tartozik és a fizetésre halasztást kér, ezen levelek később keltek, mint azon közjegyzői okirat, a melyben felperes magát az engedményezett követelés megfizetésére köte­lezte és a melynek alapján alperes javára a követelés enged­ményezése folytán a végrehajtás elrendeltetett, a csatolt levelek tartalma és valódisága pedig igazolva van, a mennyiben ezen levelek tartalma és valódiságára nézve alperesnek kínált főesküre nézve alperes nem is nyilatkozott, miért is ezen nyújtott bizonyí­tékokkal szemben felperesnek a pótesküt odaítélni kellett. Az eskü letétele esetére a perköltségek kölcsönös megszün­tetését indokolja az, hogy alperes az engedményezett összeg fennállására nézve közvetlen tudomással nem bírhatott, őt rossz­hiszemű perlekedőnek tekinteni nem lehetett, ellenben az eskü le nem tétele esetén felperest a perköltségekben is marasztalni kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1890. évi decenber 22 én, 46,492. sz.) : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest kere­setével elutasítja, a perköltséget pedig kölcsönösen megszünteti stb. Indokok: Közjegyzői okiratok alapján elrendelt végre­hajtások eseteiben az 1881 : LX. t.-c. 30. §. e) pontja szerint oly ténykörülmény alapján van végrehajtás megszüntetése iránt kere­setnek helye, a mely ténykörülmény a végrehajtást elrendelő végzés kézbesítése után merült fel, avagy egyébként kifogás útján nem érvényesíthető. Minthogy azonban felperes a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen azon az alapon él végrehajtás­megszüntetési keresettel, mert az engedményezett követeléssel az engedményezőnek már az engedményezés idejében nem tartozott s minthogy e szerint a fent idézett törvényszakasz alkalmazható­sága fenn nem forog, az elsőbiróság Ítélete megváltoztatásával felperes keresetével elutasítandó volt. A perköltség megszüntetése a per körülményein alapszik. A m. kir. Curia (1891. június ll-én, 1,635. sz.): A másod­biróság ítélete megváltoztatik, felperes kereshetőségi joga meg­állapíttatik s a másodbiróság utasittatik, hogy ez ügyben érdem­leges Ítéletet hozzon, mert a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás esetében az 1881 : LX. t.-c. 30. §. e) pontja szerint olyan tény­körülmény alapján van végrehajtás megszüntetése iránt keresetnek helye, mely a végrehajtást elrendelő végzés kézbesítése után merült fel, avagy egyébként az lo74: XXXV. t.-c. 113. és követ­kező §-aiban szabályozott kifogás útján nem érvényesíthető, mint­hogy pedig az a tény, mely jelen végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek alapját képezi, hogy t. i. a kötelezettség a közjegyzői okirat kiadása után felmerült tény folytán elenyészett, a köz­jegyzői törvényben szabályozott kifogás útján érvényesíthető azért nem volt mivel azon törvény 117. §-a szerint a kifogás feletti eljárásnál a kötelezettség elenyésztének igazolására csak okirat szolgálhat bizonyítékul, felperes kötelezettségének megszűnte pedig, a mint a pertárgyalásból kitűnik, csak más bizonyítékokkal kap­csolatban lenne igazolható; ennélfogva a végrehajtási törvény fennidézett szakaszának alkalmazhatósága fenforogván, felperes kereshetősége megállapítandó s a másodbiróság az ügy elbírálá­sára utasítandó volt, stb. A házasság fennállása nem szünteti meg a házasfeleknek azon jogát, Iiogy külön vagyonuk felett szabadon rendelkezhesse­nek, valamint nem áll ntjábaii a vagyonközösség megszüntetésének a családi Jog azon rendelkezése, mely szerint a férj nejét illő módon eltartani, a gyermekek eltartásáról és neveltetéséről pedig gondoskodni tartozik. (A m. kir. Curia 1891. jun. 25-én, 10,303. sz. a.) Kereskedelmi-, csőd és váltóügyekben. Az árúk megrendelése tekintetében a szerződő felek mind­egyike kimutathatja, hogy mi képezte a szerződés feltételeit. A megrendelés teljesítéséhez kötött, a főnököt is kötelező felfüg­gesztő feltétel teljesülését felperes alperessel szemben bizonyítani tartozik. A budapesti VII. ker. kir. járásbíróság (1890. június 19-én 12.065. sz.) S. testvérek cég felperesnek L. János alperes ellen 70 frt 65 kr. s járulékai iránti perében alperest kötelezi, hogy a kereseti 70 frt 65 krt s járulékait felperesnek meg­fizesse stb. Indokolás: Felperes keresetét az A a. számlára alapítja. Alperes tagadta, hogy a jelzett árúkat megrendelte, vagy átvette volna, tagadta, hogy az árúk kialkudva lettek volna s hogy azok a számlában kitüntetett értékkel bírnának s előadta, hogy fel­peres az árúkat 6 havi nyílt hitelre ajánlotta, felperes pedig 6 havi lejáratú váltót küldött alperesnek, melyet alperes nem volt köteles elfogadni, mihez képest a kereset idő előtti. Felperes a megren­delés igazolására becsatolta C. alatt a megrendelési jegyet, mely­nek aláírását nem tagadta ugyan alperes, de tagadta, hogy azt, mint megrendelési jegyet irta volna alá, mert előadása szerint ö csak alkudozott felperes utazójával arra, hogy azon esetre, ha a regálé bérlővel ki fog egyezni, árút is fog rendelni, mely alkalom­mal aztán felperes utazója a majdan megrendelendő árúkat a C. alattira jsak jegyzékbe foglalta. Tagadta végre alperes, hogy a megrendelési jegy előtte felolvasva lett volna s hogy annak szövegét, — miután németül nem tud — megértette volna. Állí­tása igazolására hivatkozott R. Márkus, G. Izidor, L. Albert és H. Károly tanukra. Tekintve azonban, hogy a kihallgatott tanuk közül R. Márkus és G. Izidor határozottan vallották, hogy a C. alatti alperes előtt, mielőtt az aláirta, felolvastatott és megmagya­ráztatott, tekintve ehhez képest, hogy a C. alatti a megrendelés igazolására teljes bizonyítékot képez, mely mellett az állítólag egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodások figyelembe nem jöhet­nek, a C. alattiban pedig a szállítási határidő is tüzetesen (Neu­jahr) meg van határozva, tekintve, hogy a C. alattiban fizetési határidő kikötve nem lévén felperes jogosítva volt a vételárt azon­nal követelni s midőn 6 havi lejáratú váltóval is kielégítettnek érezte magát, alperest csak előnyben részesítette, ennélfogva tekintettel arra is, hogy alperes mi által sem igazolta, hogy hat havi nyilt hitelre vásárolt, alperest alaptalan kifogásai elvetésével feltétlenül kötelezni kellett annál is inkább, mert alperes nem vonta kétségbe, hogy az A) alattiban felszámított árak a C) alatti­ban kitüntetett egységáraknak meg nem felelnének stb. A budapesti m. kir. Ítélőtábla (1890. szeptember 15-én I 5,395.) az első bíróság ítéletét megváltoztatja s felperest kereseté­vel elutasítja stb. Indokok: Alperes az árúk megrendelését tagadván, azzal védekezett, hogy a C) alattiban felsorolt árúkat felperes utazójá­nak abbeli biztatására mondotta tollba, hogy azokat nem rendeli meg ugyan most, hanem ha a regalebérlővel kiegyezhet, akkor lesz azokra szüksége, az árúk tehát csak akkor lesznek elkülden­dők, ha alperes 1890. január hó l-ig az elküldés iránt felperes céghez írni fog. Alperes védekezése szerint a megrendelés hatá­lyosságára nézve a vitatott feltétel lévén állítva kikötöttnek, bizo­nyítás tárgyát a C) alattival szemben az képezi, hogy a feltétel kikötése megtörtént-e ugy is, hogy alperes az árúk elküldését az általa Írandó megrendelő levél elküldésétől tette-e függővé, mivel ha alperes ezt bizonyítja, a megrendelés nélkül küldött árúk árának megfizetése alól menekül. A hit alatt kihallgatott B. Márkus és G. Izidor tanuk egyező vallomása által alperes teljes bizonyí­tékot szolgáltatott arra nézve, hogy a megrendelés feltételes volt és hogy határozottan kiköttetett, hogy az árúk csak akkor lesznek küldendők, ha alperes felperes céget az iránt külön felhívta volna. Minthogy pedig felperes azt, hogy alperes utóbb az árúk I elküldése iránt hozzá felhívást intézett volna, nem is állítja, a rendelkezésre bocsátás kellő időben megtörténtét pedig kétségbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom