A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 31. szám - A törvénytelen gyermekeknek örökösödése az esetben, ha az anya hagyatékában törvényes gyermekekkel együtt hivatvák az öröklésre

122 A J O Gr. tévedésből lett bevezetve s hogy ez a felperesekkel kötött szerződés tárgyát nem képezte, a per adatainak megfelel. A közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás esetében ;iz : LX. t.-c. 30. §. e) pontja szerint olyan lény körülmény alapján van végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek helye, mely a végrehajtást elrendelő végzés kézbesítése nlán merült fel, avagy egyébként az 1S74: XXXV. t.-e. 113. és következő S-aiban szabályozott kifogás útján nem érvényesíthető. Az a tény, hogy a kötelezettre a közjegyzői okirat kiadása után felmerült tény folytán elenyészett, a közjegyzői törvényben szabályozott kifogás útján csak akkor érvényesíthető, ha a kötelezettség elenyésztének igazolására okirat szolgál bizonyíték ni. (1874: XXXV. t.-c. 117. §.) A bonyhádi kir. járásbíróság (1890. augusztus 8-án, 3,100. sz.): Dr. Pick Mór ügyvéd által képviselt Sz. Salamon felperesnek Asztalos János ügyvéd által védett Sz. Mór alperes ellen végrehajtás megszüntetése és jár. iránti perében következőleg itélt : Felperes keresstének hely adatik és az 1889. évi 3,399. sz. alatt kelt végzéssel elrendelt és foganatosított végrehajtás összes jogkövetkezményeivel együtt hatályon kívül helyeztetik, az esetre, ha felperes a következő pótesküt leteszi: »Én Sz. Salamon esküszöm a mindenható s mindentudó Istenre, hogy P. Lipótnak 155/1882. ü. sz. alatt felvett közjegyzői okiraton alapuló 150 frtos követelése, akkor, midőn azt alperesre átruházta, engem terhelőleg már nem állott fenn, vagyis az engedményezett összeggel az engedményezés idején G. Lipótnak már nem tartoztam, stb.« Az eskü letétele esetére a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek, stb. Az eskü le nem tétele esetére pedig felperes keresetivel elutasittatik s a perköltségek viselésére köteleztetik, stb. Indokok: Felperes által felhozott, illetve 4,635/1889. sz. alatt felvett jegyzőkönyvhöz csatolt 5 db. eredeti váltóval felperesnek kimutatni nem sikerült, hogy azok értékével neki a 150 frt követelést átruházó G. Lipót adós volna, mert ezen követelésekre nézve felperes a pécsi kir. törvényszék előtt 1,692/1889. szám alatt indított keresetével elutasittatott; de különben is D. Adolf és H. Sándor hit alatt kihallgatott tanuknak vallomása szerint is Sz. Salamon kötelezte magát, hogy az összes üzleti tartozásokat a nyerhányadból kifizeti, azt pedig felperes nem mutatta ki, hogy az emiitett 5 db. váltó értékét nem mint ilyent fizette. Ezen okok alapján az F) alatti kötvényt nem lehetett oly bizonyítéknak elfogadni, a melynek alapján feltétlenül igazolva volna, hogy az említett nyerhányadon felül fizette felperes az ott kitett 160 frtot, de ezen adóslevél által ugy S. Miksa és M. József tanuk vallomása, mely szerint G. Lipót helyett Sz. Salamon mint kezes fizetett, valószínűvé tétetett az, hogy G. Lipótnak követelése akkor, midőn azt 1889. évi május 28 áu engedményezte, már nem állott fenn, ezen körülményt megerősítik felperes által csatolt G. Lipót által ahhoz intézett eredeti levelek, melyekben elismeri G. Lipót, hogy felperesnek tartozik és a fizetésre halasztást kér, ezen levelek később keltek, mint azon közjegyzői okirat, a melyben felperes magát az engedményezett követelés megfizetésére kötelezte és a melynek alapján alperes javára a követelés engedményezése folytán a végrehajtás elrendeltetett, a csatolt levelek tartalma és valódisága pedig igazolva van, a mennyiben ezen levelek tartalma és valódiságára nézve alperesnek kínált főesküre nézve alperes nem is nyilatkozott, miért is ezen nyújtott bizonyítékokkal szemben felperesnek a pótesküt odaítélni kellett. Az eskü letétele esetére a perköltségek kölcsönös megszüntetését indokolja az, hogy alperes az engedményezett összeg fennállására nézve közvetlen tudomással nem bírhatott, őt rosszhiszemű perlekedőnek tekinteni nem lehetett, ellenben az eskü le nem tétele esetén felperest a perköltségekben is marasztalni kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1890. évi decenber 22 én, 46,492. sz.) : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, a perköltséget pedig kölcsönösen megszünteti stb. Indokok: Közjegyzői okiratok alapján elrendelt végrehajtások eseteiben az 1881 : LX. t.-c. 30. §. e) pontja szerint oly ténykörülmény alapján van végrehajtás megszüntetése iránt keresetnek helye, a mely ténykörülmény a végrehajtást elrendelő végzés kézbesítése után merült fel, avagy egyébként kifogás útján nem érvényesíthető. Minthogy azonban felperes a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen azon az alapon él végrehajtásmegszüntetési keresettel, mert az engedményezett követeléssel az engedményezőnek már az engedményezés idejében nem tartozott s minthogy e szerint a fent idézett törvényszakasz alkalmazhatósága fenn nem forog, az elsőbiróság Ítélete megváltoztatásával felperes keresetével elutasítandó volt. A perköltség megszüntetése a per körülményein alapszik. A m. kir. Curia (1891. június ll-én, 1,635. sz.): A másodbiróság ítélete megváltoztatik, felperes kereshetőségi joga megállapíttatik s a másodbiróság utasittatik, hogy ez ügyben érdemleges Ítéletet hozzon, mert a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás esetében az 1881 : LX. t.-c. 30. §. e) pontja szerint olyan ténykörülmény alapján van végrehajtás megszüntetése iránt keresetnek helye, mely a végrehajtást elrendelő végzés kézbesítése után merült fel, avagy egyébként az lo74: XXXV. t.-c. 113. és következő §-aiban szabályozott kifogás útján nem érvényesíthető, minthogy pedig az a tény, mely jelen végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek alapját képezi, hogy t. i. a kötelezettség a közjegyzői okirat kiadása után felmerült tény folytán elenyészett, a közjegyzői törvényben szabályozott kifogás útján érvényesíthető azért nem volt mivel azon törvény 117. §-a szerint a kifogás feletti eljárásnál a kötelezettség elenyésztének igazolására csak okirat szolgálhat bizonyítékul, felperes kötelezettségének megszűnte pedig, a mint a pertárgyalásból kitűnik, csak más bizonyítékokkal kapcsolatban lenne igazolható; ennélfogva a végrehajtási törvény fennidézett szakaszának alkalmazhatósága fenforogván, felperes kereshetősége megállapítandó s a másodbiróság az ügy elbírálására utasítandó volt, stb. A házasság fennállása nem szünteti meg a házasfeleknek azon jogát, Iiogy külön vagyonuk felett szabadon rendelkezhessenek, valamint nem áll ntjábaii a vagyonközösség megszüntetésének a családi Jog azon rendelkezése, mely szerint a férj nejét illő módon eltartani, a gyermekek eltartásáról és neveltetéséről pedig gondoskodni tartozik. (A m. kir. Curia 1891. jun. 25-én, 10,303. sz. a.) Kereskedelmi-, csőd és váltóügyekben. Az árúk megrendelése tekintetében a szerződő felek mindegyike kimutathatja, hogy mi képezte a szerződés feltételeit. A megrendelés teljesítéséhez kötött, a főnököt is kötelező felfüggesztő feltétel teljesülését felperes alperessel szemben bizonyítani tartozik. A budapesti VII. ker. kir. járásbíróság (1890. június 19-én 12.065. sz.) S. testvérek cég felperesnek L. János alperes ellen 70 frt 65 kr. s járulékai iránti perében alperest kötelezi, hogy a kereseti 70 frt 65 krt s járulékait felperesnek megfizesse stb. Indokolás: Felperes keresetét az A a. számlára alapítja. Alperes tagadta, hogy a jelzett árúkat megrendelte, vagy átvette volna, tagadta, hogy az árúk kialkudva lettek volna s hogy azok a számlában kitüntetett értékkel bírnának s előadta, hogy felperes az árúkat 6 havi nyílt hitelre ajánlotta, felperes pedig 6 havi lejáratú váltót küldött alperesnek, melyet alperes nem volt köteles elfogadni, mihez képest a kereset idő előtti. Felperes a megrendelés igazolására becsatolta C. alatt a megrendelési jegyet, melynek aláírását nem tagadta ugyan alperes, de tagadta, hogy azt, mint megrendelési jegyet irta volna alá, mert előadása szerint ö csak alkudozott felperes utazójával arra, hogy azon esetre, ha a regálé bérlővel ki fog egyezni, árút is fog rendelni, mely alkalommal aztán felperes utazója a majdan megrendelendő árúkat a C. alattira jsak jegyzékbe foglalta. Tagadta végre alperes, hogy a megrendelési jegy előtte felolvasva lett volna s hogy annak szövegét, — miután németül nem tud — megértette volna. Állítása igazolására hivatkozott R. Márkus, G. Izidor, L. Albert és H. Károly tanukra. Tekintve azonban, hogy a kihallgatott tanuk közül R. Márkus és G. Izidor határozottan vallották, hogy a C. alatti alperes előtt, mielőtt az aláirta, felolvastatott és megmagyaráztatott, tekintve ehhez képest, hogy a C. alatti a megrendelés igazolására teljes bizonyítékot képez, mely mellett az állítólag egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodások figyelembe nem jöhetnek, a C. alattiban pedig a szállítási határidő is tüzetesen (Neujahr) meg van határozva, tekintve, hogy a C. alattiban fizetési határidő kikötve nem lévén felperes jogosítva volt a vételárt azonnal követelni s midőn 6 havi lejáratú váltóval is kielégítettnek érezte magát, alperest csak előnyben részesítette, ennélfogva tekintettel arra is, hogy alperes mi által sem igazolta, hogy hat havi nyilt hitelre vásárolt, alperest alaptalan kifogásai elvetésével feltétlenül kötelezni kellett annál is inkább, mert alperes nem vonta kétségbe, hogy az A) alattiban felszámított árak a C) alattiban kitüntetett egységáraknak meg nem felelnének stb. A budapesti m. kir. Ítélőtábla (1890. szeptember 15-én I 5,395.) az első bíróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Alperes az árúk megrendelését tagadván, azzal védekezett, hogy a C) alattiban felsorolt árúkat felperes utazójának abbeli biztatására mondotta tollba, hogy azokat nem rendeli meg ugyan most, hanem ha a regalebérlővel kiegyezhet, akkor lesz azokra szüksége, az árúk tehát csak akkor lesznek elküldendők, ha alperes 1890. január hó l-ig az elküldés iránt felperes céghez írni fog. Alperes védekezése szerint a megrendelés hatályosságára nézve a vitatott feltétel lévén állítva kikötöttnek, bizonyítás tárgyát a C) alattival szemben az képezi, hogy a feltétel kikötése megtörtént-e ugy is, hogy alperes az árúk elküldését az általa Írandó megrendelő levél elküldésétől tette-e függővé, mivel ha alperes ezt bizonyítja, a megrendelés nélkül küldött árúk árának megfizetése alól menekül. A hit alatt kihallgatott B. Márkus és G. Izidor tanuk egyező vallomása által alperes teljes bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy a megrendelés feltételes volt és hogy határozottan kiköttetett, hogy az árúk csak akkor lesznek küldendők, ha alperes felperes céget az iránt külön felhívta volna. Minthogy pedig felperes azt, hogy alperes utóbb az árúk I elküldése iránt hozzá felhívást intézett volna, nem is állítja, a rendelkezésre bocsátás kellő időben megtörténtét pedig kétségbe