A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 31. szám - A törvénytelen gyermekeknek örökösödése az esetben, ha az anya hagyatékában törvényes gyermekekkel együtt hivatvák az öröklésre

236 A .JOG. beszüntetve lett s a melyben szereplő hivatalos egyenek időközben el is haltak, oly okiratra volt szükségem, melylyel egy ingatlan megvételét kellett igazolnom s ezen irat a fővárosi árvaszék közbenjöttével s hivatalos megkeresésérc, ki is adatott. A közvetlen kérvényezésnek azért nem találtam helyét, mert magam érdeklett félnek nem találtam, a csődiratokba való betekintés s a másolatoknak hiteles alakokban való kivehetése pedig a törvény szerint csakis a perbe befolyt érdekelt feleknek engedhető meg. Résö Ensel Sándor, U_ budapesti ügyvéd. A birói illetőséget megállapító végzés bélyegköteles-e ? (Felelet.) A »Jog« 23. számában fölvetett s a 30. számban megfejtett kérdésre á gyakorlati életből válaszolhatom, miszerint: »a birói illetékességet megállapító végzés bélyegköteles«. A budapesti V. ker. járásbíróságnál mult évben B . . . alperest képviselvén, helyettesemet azzal küldtem a tárgyalásra, hogy azt érdemileg fejeztesse be. Helyettesem azonban, saját felelősségére, a birói illetőség ellen tévén kifogást, midőn azzal végzésileg elüttetett, a birói illetékességet megállapító végzésre bélyeget nem adott. Midőn az ügy állásáról értesített, intettem, hogy a bélyeget lerovandó, menjen vissza a bírósághoz, de helyettesem azzal védekezett, hogy a hozott, határozat bélyegmentes. Történt azonban, hogy a jegyzőkönyv megleleteztetett, a fizetési meghagyás kiadatott s az én helyettesem fizetés helyett felszólamlással élt, de az, mint alaptalan, elutasittatott. Jóllehet az elutasító végzés ellen jogorvoslattal élt s az még elintézve nincsen, az én nézetem is megegyez Z a k á 1 ur nézetével, t. i. az alperes kifogása folytán vitássá vált birói hatáskör kérdésében hozott elutasító határozatok mindig bélyeggel látandók el és pedig 50 frtot meghaladó peres ügyben 2 forint 50 krajcáros bélyeggel. Megjegyzem, hogy igy rendeli azt a bélyegtörvény is s köztem, ugy helyettesem között abban volt a nézeteltérés, miszerint ő a bélyegtörvény azon tételét ismerte, mely a birói illetékesség elvetésével a határozatot bélyegmentesnek mondja, én pedig mind a két esetet praxisból ismertem. így a pénzügyi közigazgatási bíróságtól, hol a B.-féle per ezen kérdésében jogorvoslattal éltünk, kedvező ítéletet nem várok s ha az mégis ellenkezőleg ütne ki, közölni fogom. Résö Ensel Sándor, budapesti ügyvéd. Irodalom. A feltételes elitélés kérdéséhez a »Bulletin de l'union internationale de droit pénal« két minket közelebbről érdeklő közleményt tesz közzé. Az egyik dr. Gruber Lajos budapesti ügyvéd értekezése »az elitélés felfüggesztésére vonatkozó angol törvény fölötti parlamenti tárgyalásokrók ; a másik pedig »a magyar jogászegylet vitáit a feltételes elitélésről« ismerteti. Örömünkre szolgál, hogy szellemi életünk oly szakavatott toll által lesz a külföldi szakközönség előtt bemutatva. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről intézkedő törvényeink összeállítása Osváth Imre törvényszéki_bírótól. Budapest, 1891. Grill Károly m. k. könyvkereskedése. Ára 60 kr. A magyar jogászegyleti értekezésekből újabban meg jelent: 1. Börtönügyi hivatalnokaink szakszerű kiképeztetéséről, irta dr. Staub Móric tanár ; 2. A közigazgatási bíróságok hatásköre, irta dr. R e i c h a r d Zsigmond ; 3. ugyanaz, irta dr. C s i 1lagh Gyula; 4. A katonai büntető törvénykönyv és eljárás revisiójának kérdéséhez, irta dr. Bonts Gyula. Telekkönyvi szaklap cím alatt egy új folyóirat indult meg Osváth Imre kir. törvényszéki bíró szerkesztése mellett. Az előttünk fekvő első szám igen gazdag és változatos tartalommal jelent meg és méltán ajánlható a szakkörök figyelmébe. Vegyesek. Biintethető-e a lelkész, a ki izraelita vallásfelekezethez tartozó egyént, a más felekezetekbe való felvételt szabályozó 1868: LIII. t.-c. rendeleteinek figyelmen kivül hagyásával megkeresztel ? E kérdésre vonatkozólag felmerült eset alkalmából a marosvásárhelyi kir. tábla jogérvényesen tagadólag felelt. Az érdekes Ítélet a következő : A marosvásárhelyi kir. ijt é 1 ő tábla: (1890. december 9-én, 5,011. sz. alatt). Rusz Jakab görög katholikus lelkész a K. B T. K. 53. §-ában körülirt vallás elleni kihágás miatt ellenében emelt vád s annak következménye terhe alól felmentetik, utasittatik azonban az eljáró bíróság, hogy ezen ítélet jogerőre emelkedése után az iratokat a szamosujvári görög katholikus püspöki hivatallal közölje. Indokok: Vádlott a K. B. T. K. 53. §-ában körülirt kihágás vádja s annak következménye terhe alól azért volt felmentendő, mivel Rusz Jakab vádlottnak vád tárgyává tett az a cselekménye, hogy mint a borgó-morocsnyi görög katholikus egyház lelkésze, az izraelita hitfelekezethez tartozó Vagner Sára nevezetű, 16 éves életkorban lévő kiskorú leánygyermeket, a nélkül, hogy ennek életkoráról magának hitelt érdemlő módon meggyőződést szerzett volna, ennek szülői beleegyezése és a hatóság engedélye nélkül megkeresztelte, nem alkotja meg a K. B. T. K. 53. §-ában körülirt kihágás tényálladékát. Ezen kihágás tényálladékát ugyanis az életkorának 18-ik életévét még be nem töltött kiskorú egyénnek I az 1868. évi LIII. t.-c. ellenére más vallásfelekezetbe történt jogosulatlan felvétele képezi. Az idézett 1868 évi LIII. t.-c. pedig I kifejezetten csakis a keresztény vallásfelekezetekJ nek egymás közötti viszonosságát szabályozván, ennek amaz intézkedései, a melyek a más hitfelekezetbe való I felvételt szabályozzák, nem vonatkoznak az izraelita, mint nem keresztény vallásfelekezetekhez tartozó egyéneknek a keresztelés tényével a keresztény vallásba való felvételére. Ennélfogva, miután a K. B. T. K. 53. §-a kizárólag az 1868. évi LIII. t.-c. intézkedései megsértését helyezi büntetési sanctio alá, az alá nem vonható az izraelita vallásfelekezetei szülők gyermekének megkeresztelésénél elkövetett szabályellenes eljárás. Miután azonban Rusz Jakab görög katholikus lelkésznek a Vagner Sára megkeresztelésénél tanúsított eljárása a nem keresztény vallásfelekezetül kiskorú egyéneknek megkeresztelésére fennálló rendeletben foglalt rendelkezésének meg nem felelőnek mutatkozik, az iratok a feletles egyházi hatóságával közöltetni rendeltettek. A m. k i r. C u r i a : (1891. április 22-én, 2222. sz. a.) Az 1883. évi VI. t.-c. 7. §. 2-ik pontjában meghatározott esetek egyike sem forogván fenn : a panaszos fél felebbezése visszautasittatik. Egy kis fennakadás. Felkérettünk a következők közlésére: A budapesti VII ker. kir. járásbíróságnál Serly Antalnak törvényszéki biróvá történt kinevezése óta az üresedésbe jött birói állás tényleg betöltve mindez ideig nincs, minek folytán három hónap óta az illető referádába tartozó befejezett sommás perekben ítéletet senki sem hoz. A mint hirlik, a megüresedett helyre újonnan kinevezett bíró csak augusztus 15-étől fogva van ezen bírósághoz beosztva, ugy hogy az addig összegyűlő nagy halmaz befejezett per mellett egy további negyedév fog letelni, mig a hátralékok feldolgoztatnak és a bíróság működése a rendes kerékvágásba tér vissza. Reméljük, hogy az igazságügyminiszter ur ismert erélyével ezen bajon haladéktalanul segíteni fog. Egymagában az enyv hiányából még nem állapitható meg, hogy valamely bélyeg már használva volt. A fővárosi m. kir pénzügyigazgatóság feljelentése folytán, S. budapesti ügyvéd mint vádlott szerepelt. Az ügyvéd egyik beadványában olyan tizenöt krajcáros bélyeget használt, mely az államnyomda igazgatóságának véleménye szerint, az eredeti enyv hiányából, ismételten használtnak találtatott. A bevádolt ügyvéd azzal védekezett, hogy az inkriminált bélyegjegy tárcájában egy másikkal összeragadt s hogy szétválaszsza, mindkettőt vízbe dobta, ez okozta aztán, hogy az enyv hiányzik. A budapesti kir. törvényszék nem fogadta el a védekezést, hanem jövedéki kihágás miatt elitélte. A budapesti kir. tábla felmentő határozatot hozott, kimondván, hogy: egymagában az enyv hiányából nem lehet megállapítani, hogy valamely bélyeg okiraton már használva volt. A nagyváradi üjryvédi kamara legközelebbi közgyűlésén a kir. táblai tanácselnökké kinevezett R i t o ó k Zsigmond helyébe kamarai elnökké Hlatky Endre választatott. Pályázati hirdetmény. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. törvénycikk értelmében vidéki telekkönyvi hatóságok területén leendő alkalmazás mellett betöltendő több albirói állásra a kir. igazságügyminiszterium részéről ezennel újabb pályázat hirdettetik. Ezen albirói állások mindegyikével évi 1,000 forint fizetés, 200 forint lakpénz, 400 forint napdíjátalány, továbbá azon idő kivételével, melyen át a telekkönyvi hatóság székhelyét képező város vagy község területére vonatkozó betétszerkesztési munkálatokkal foglalkoznak : tOO forint fuvardijátalány van egybekötve. Egyebekben a kinevezendő esetleg áthelyezendő albirák szolgálati viszonyaira nézve az 1887. évi december hó 18-án, 40,715. I. M. szám alatt kelt igazságügy miniszteri rendelet (1. 1887. évi »Rendeletek Tára« 2,45\. lapját) irányadó; a személyi járandóságokra nézve pedig a részletes szabályokat az 1.--87. évi december hó 18- napján 48,900. I. M. szám alatt (1. 1887. évi »Rendeletek Tára* 2.440. lapját), valamint az 1890. évi április hó 15-én, 14,537. I. M. számok alatt kiadott pénz- és igazságügyminiszteri rendeletek tartalmazzák. A kik az említett állások valamelyikét kinevezés vagy áthelyezés útján elnyerni óhajtják, születésük idejét, családi állapotukat (gyermekeik számát), elméleti és gyakorlati képzettségüket, telekkönyvi ügyekben, névszerinc átalakítási munkálatok körül szerzett jártasságukat, testi épségüket, foglalkozásuk illetve alkalmaztatásuk minőségét, időtartamát s sorrendjét, úgyszintén nyelvismereteiket igazoló teljes hitelességű okiratokkal felszerelt kérvényüket ezen hirdetménynek a hivatalos lapban való harmadik közzétételétől számított két hét alatt és pedig közszolgálatban levők közvetlen hivatali főnökük útján azon kir. törvényszék elnökénél nyuitsák be, a mely törvényszéknek területén állandó lakhelyük van Budapest, 1891. július lp. A m. kir. igazságügyminiszterium. Közjegyzői segéd. A íogarasi kir. közjegyzőnél egy a román nyelvet bíró, hagyatékokat önállólag tárgyalni tudó segéd, azonnal alkalmaztatik. Előnyös feltételek. Okmínyok éá ajánlat a nevezett közjegyzőhöz intézendök. Szlávi János újvidéki kir. közjegyző irodájában egy németül és szerbül is beszélő közjegyzöhelyettes előnyös feltételek mellett alkalmazást nyerhet. — Ajánlatok ugyanoda intézendök. Budapesti bejegyzett, németül is fogalmazó Ügyvéd, a fővárosban, esetleg vidéken is hajlandó : közjegyző vagy ügyvéd irodájában dolgozni. Címe megtudható e lap kiadóhivatalában. ^ís;:*;:*::*:-*::*;:8;:*;:*;;*;:*;;*;:*-.i'::?::?::?;;':;?:^?;:4::':^:?::?::?;:*^;:?::!"':*''--'- * .*..«..«..»..*..»..»./ 3 I>r. RÉVAI LAJOS Ii. ügyvéd, «g a »JOG« szerkesztője 3 ügyvédi irodáját 1891. évi augusztus hó l-jétől % 1i Vl.i Teréz-körút 31. szám alá helyezi át. • /ii v r i ~, ••• i TY rr ü t i r -, rr tn r i ryt r i VvVVV . . , (-rr\ Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-ré82vény-tár3aság"-nál. Hold-utra 7. sz.)