A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 31. szám - Néhány szó a dr. Plósz Sándor egyetemi tanár úr által a sommás eljárásról készitett törvényjavaslathoz. 1. r.

Tizedik évfolyam. 31. szám. Budapest, 1891. augusztus 2. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpnrI :;. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP U IGAZSÁGÜGÍ ÉRDEKEINEK KEPVISELETÉR5 H UAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS O/JEGí/fll KJ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. ST1LLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész > 6 > — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Néhány szó a dr. Plósz Sándor egyetemi tanár ur által a sommás eljárásról készitett törvényjavaslathoz. Irta: Bagyik Sándor, kir. járásbiró Boros-Jenőn. — Bűnügyi zárlat és biztosítási végrehajtás. Irta: Szegheö Ignác, kir. táblai biró Szegeden. — A törvénytelen gyermekeknek örökösödése az esetben, ha az anya hagyatékában törvényes gyermekekkel együtt hivatvák az öröklésre. Irta :dr. Borsitzky Imre, kir. aljegyző Pécsett. — Nyilt kérdések és feleletek. (I. Ki vau hivatva a csőd megszüntetése után a felszámolási jegyzőkönyv hiteles kivonatának kiadására. II. A bitói illetőséget megállapító végzés bélyegköteles-e ? [Feleletek.] Irta : Résö Ensel Sándor, budapesti ügyvéd.) — Irodalom.) ( A feltételes elitélés kérdéséhez. Dr. Gruber Lajostól. — A telekkönyvi betétek szerkesztéséről intézkedő törvények. Szerk. O s v á t h Imre. — Magyar jogászegylet! értekezések. — Telekkönyvi szaklap.) - Vegyesek. — Hirdetések. MELLÉKLET: logesetek tara. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a » Budapesti Közlöny«-bői. (Csődök. — Pályázatok.) — Curiai és táblai értesítések. Néhány szó a dr. Plósz Sándor egyetemi tanár úr által a sommás eljárásról készitett törvényjavaslathoz. Irta: BAGYIK SÁNDOR, kir. járásbiró Boros-Jenőn. Örömmel veheti tudomásul a jogász, de általán az igazságot kereső közönség is a törvényjavaslatban igazolt iránylatot. Megtestesítve látja benne, a már éveken hangoztatott, — s n ár-már boldog óhajtásnak hitt — szóbeliség s közvetlenségre, ha nem is minden törvénykezési ágazatban, — de legalább izlelitöül a törvénykezés meglehetős terjedelmében — alapított eljárást. Általán azon benyomást teszi a törvényjavaslat a figyelmes olvasóra, hogy lehetőségig törekedett egyetemi tanár ur oly egészet állitani elő, melyben biztositéka emberi elméhez képest meglegyen a részrehajlatlan igazságnak; melyre támaszkodva, a jogkereső polgár erős reménynyel fordulhat a törvény végrehajtóihoz, jogsérelmei sikeres orvoslása végett. Különösen kiemelkedő s ezen reménynyel jogosan kecsegtető a felebbezési, illetve miként a javaslatban a harmadik fórum jelöltetik, felülvizsgálati eljárás; mely szintén az ügyfelek közvetlen meghallgatásának, esetleg felhozott s alkalmazható bizonyítékai közvetlen felvételének elvére van fektetve. Ha valaki, ugy az első birói eljárás gyakorlatában levő egyén mérlegelheti ezen eljárás nagy jelentőségét, ki léptennyomon tapasztalja, mit tesz különösen egyik vagy másik fél vagy tanú vallomásának a beszámithatósága, vagy beszámithatlan volta; j ki az arc, a lélek tüköré felett is bírálhat; ki azonban még sem Munkácsy Mihály, hogy a papirra oda tudja teremteni emberét azon világításban, mely s:>ját szemeit a bírálatban segélyezte. Nem kevésbé tekintélyes nyeremény a javaslatnak azon i iránya, mely a lehetőségig felmenti az ügyfeleket, sokszor rövid illőre is, tetemes anyagi vagy erkölcsi veszteséggel járó azon kötelezettségtől, hogy féltékenyen őrzött okmányait a perhez csatolja s azt egy örökkévalóságig, mig pere teljesen le nem járatott, a pernél hagyja; valamint azon könnyítés sem utolsó, hogy lehetőségig minden birói határozat, sőt a határidők is kihirdetendők, mi által a kezelési nehézségek jelentékenyen eloszlatvák. Előny, hogy a felebbviteli eljárás keretében az első bírósághoz a períratok csak feloldás vagy jogerőre emelkedés után j kerülnek s igy az ide-oda postázás hátrányai s késedelmei kiküszöböl vék. I Nagy vívmány, hogy a bizonyíték pótlására az eljárás a fél eskü alatti kihallgatását rendeli s igy már Ítélet előtt a bizonyítás teljes levén, jelentékenyen emelkedik a feltétlen marasztaló Ítéletek száma s ellenkezőleg nagy mérvben leszáll az eskütől eldöndött perek száma; mi az Ítélet végrehajtására sokszor helyrehozhatlanul bénitólag hatott. Ily előnyök mellett csak örömmel üdvözölhető általánosságban a javaslat. Lapunk mai szám: Ámde a kiemelt előnyök mellett, szerény véleményem szerint nem jelentéktelen hátrányai is vannak a javaslatnak. S miután a gyakorlat legtöbbször reá mutat valamely törvény hiányaira, nagy tudomány és tág látkörü jogismeret előtt mélyen meghajolva, legyen szabad nekem a gyakorlat szemüvegén keresztül megtenni észrevételeimet, s méltányolni kérem érdeklődésemet, s azt, hogy porszemekből épülnek az évszázadokkal dacoló erősségek. Mindenek előtt szerény véleményem szerint nagyon hosszadalmas az első birói Ítélet kihirdetéséig az eljárás; mert a 18. §. szerinti egyességre idézés ; a 24. §. szerinti pergátló kifogás; a 47. stb. folytatólagos §-ok szerinti első tárgyalás ; az 56. §. szerinti bizonyitásfelvételi tárgyalás; a 61. §. szerinti felvett bizonyítás feletti tárgyalás, különösen ha a bizonyitásfelvétel megkeresés folytán teljesíttetett; a 78. §. szerinti bizonyítás kiegészítésére szükségesnek látott eskü alatti kihallgatás; a 85—88. §-okban jelzett részletes Ítélet utáni további tárgyalás s egyéb eljárás s végre a 100. s következő §-ok szerinti itéletkihirdetés mind megszakítva alkalmazása, 8 alkalommali elővételét, illetve tárgyalását igényelheti a pernek. Ha pedig azon kedvező körülmény közötti, az ezen eljárás minden részletét felvenni igénylő per, hogy mindez egy napon teljesíthető, — magától értetik, hogy ez esetben megkeresés által bizonyitásfelvétel ki van zárva — kevés biró lesz, ki egy nap két pert befejezni képes leend; főleg, ha még a közbeeső birói határozatokat s a véghatározatot is Írásba akarja foglalni. Nem szabad tehát az átlagot napi két per befejezéséhez kötni, hanem kevesebbhez. Illusztráljuk ennek folytán némi statisztikai adattal, hogy ezen eljárás mellett körülbelöl mi lehet egy per első birói teljes Ítélettel befejezhető forgája ? Egy évben 365 napból 52 vasárnap, 15 egyéb ünnep-, 42 birói szabadságnap s a javaslat 17. §-ácak életbeléptetése esetén minden héten egy napon tartandó törvénynapra 52 nap, összesen tehát 161 nap levonása után: lesz rendes törvénykezési és előadói nap egy év folyamán 204. Nem lehet ellenben kevesebbet, mint átlagban 300 darab sommás pert venni, mit egy biró egy év alatt kiosztásra s igy elintézésre kap. Ha most — mint általános tapasztalat — az ügyforgalom folytán 2 — 3 hónapra már előre kitüzvék a tárgyalások, az ezen eljárás alapján lefolytatandó első per legközelebb 3 hónapi időtávollal kap határidőt s legkedvezőbb esetben három hónap multával lesz elintézve, ha több pert kitűzni a biró nem merészelt, nehogy a bíróság fizikai idő hiányából a pert elhalasztani legyen kénytelen, legfeljebb két per; ha pedig, mi lépten-nyomon bekövetkezik, hogy akár a felek, akár a tanuk meg nem jelenése miatt elhalasztatik a további eljárás : ismételten 3 hónap, sőt a heti törvényuapokra való tekintette], több időre lesz elővéve s nem a 8, sőt még többre is számitható fokozatát a pernek, hanem csak a felét véve mint elkerülhetlen halasztási esélyeket: már i§ egy év kell egy sommás pernek első birói Ítélettel ellátására. Igen, de a biró, ki törekszik ügyeit hovaelőbb befejezni, nem kezdi két tárgyalással, mert mindig remél egy kis egérutat, hogy talán nem lesznek a tárgyalások nagy vitájúak s igy esetleg többet is elintézhet. Ezért is, de főképen azért, mert méltánytalan egyik perért a másiknak egészen szünetelni : több ügy szokott egy egy napra tárgyalásra tűzetni. Én, ki ugyan gyári gyorsasággal nem dolgozom, de nem vélem, hogy lenne, ki nehézkességgel, munkátlansággal vagy lassúsággal vádolhatna, tekintettel arra, hogy legnagyobbrészt értelmetlen felekkel állok szemben, kinek kénytelen vagyok megengedni, hogy Adám apánkról kezdje a levezetést s elmondja, hogy kinek hogy köszönt, egy-egy napra átlag 8 tárgyalást tűzök. S ez mindig elég arra, hogy még délutánra is meglehetősen kihúzódjék a tárgyalás s hogy csak egyegy nyerhessen első birói érdemleges határozatot. Annyira elég, hogy ritkán kerül idő még a kitűzött tárgyalásoknak a tárgyalás után szükséges elintézésére ugyanazon napon. Miután pedig a jogkereső közönség nagyobbrészt ilyenekből áll s igy a bíróságok nagyobb részének ezen calamitásokkal számolni s megküzdeni kell: elég magas átlag a napi 8 tárgyalás oly számítással, hogy minden ügyben legalább egy fokozat eléressék. i 8 oldalra terjed.