A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 25. szám - A perenkivüli eljárásban létezik-e res judicata? Külföldi kölcsönös biztosító-társaságok Magyarországon letelepülhetnek-e? (A Mutual biztositó-társaság cégbejegyzési ügye)

A JOG, 195 »mert a k. t. a biztosítási ügyleteket külön szabályozván, a hetedik cim 453— 460. §-okban »általánosságban meghatározza, hogy a belföldi biztosítási vállalatok mily feltételek mellett foglalkozhatnak biztosítási ügyletekkel, a külföldi biztosítási vállalatokról pedig a 461. és 462. §-ok rendekeznek. A. 461. §. a külföldi biztosítási vállalatoknak is megengedi ugyan, hogy működésüket a magyar korona területére kiterjeszthetik, de csak a m e n nyiben m int r é s z v é n y társas á g ok a 210 és 211. §-ok rendeleteinek megfelelnek; oly biztosítási vállalatoknál azonban, a melyek mint szövetkezetek foglalkoznak biztosítási ügyletekkel, az idézett 461 §-ban intézkedés nem tétetik, a miből okszerűen következik, hogy a külföldi szövetkezetek mint biztosítási vállalatok ebbeli működésüket a belföldön nem folytathatjá k. « »Minthogy pedig a cégbejegyzést kérelmező »The Mutual« newyorki életbiztosító társaság alaszabályai szerint oly biztosítási vállalat, mely nem mint részvénytársaság, hanem mint szövetkezet ( kölcsönös biztosító társaság) foglalkozik biztosítási ügyletekkel, cégbejegyzési kérelmének az előadottak alapján hely adható nem volt. « »A k. t. 461. § ának imént foglalt rendelkezése mellett, ugyancsak a k. t. 230. §. ama rendelkezésének, melyre a jelen cégbejegyzési kérvény is alapitva van, mely szerint a 210 - 217. §-ainak a külföldi részvénytársaságokra vonatkozó határozatai a külföldi szövetkezetekre is megfelelő alkalmazást nyernek, nyilvánvalóan az az értelme van, hogy eme rendelkezés csak azokra a külföldi szövetkezetekre vonatkozik, melyek mint biztosítási vállalatok biztosítási ügyletekkel nem foglalkoznak. « II. Miután mi tisztelettel alólirottak nem nyugodhatunk meg a nagyméltóságú m. kir. Curia ezen határozatában, mert az abban foglalt törvénymagyarázatot, szerény nézetünk szerint, h elyesnek el nem ismerhettük; és miután abból indultunk ki, hogy a perenkivüli eljárásban, mint minő a cégbejegyzési kérvény feletti eljárás is, a birói véghatározatok nem emelkednek jogerőre oly értelemben, mint a peres eljárásban és így az egyszer befejezett eljárás ismét felvehető bármikor és akárhányszor; ennek folytán mi tényleg 6, 079/891. szám alatt új cégbejegyzési kérvényt, illetve 8, 734/891. szám alatt pótkérvényt nyújtottunk be a tekintetes királyi kereskedelmi és váltótörvényszéknél, újonnan felszerelve mindazon adatokkal, melyek a k e r e s k. törv. 230. §. é s 210—216. §-ai értelmében külföldi társaságok bejegyzésénél a törvény által megkívántatnak és pótolva még a kir. táblának fenti 5, 873/890. sz. határozatában kivánt szövetkezeti tagok jegyzékével is Az eljáró kir. törvényszék f. é. márc. hó 9-én 13, 614. sz. végzésével helyt adott kérelmünknek és cégünket tényleg bejegyezte, és megküldte kihirdetés végett a cégkivonatot a cégbiztosnak. A cégbiztos azonban ezen határozat ellen ismét fölterjesztéssel, illetve felfolyamodással élt, mely cégbiztosi előterjesztést az eljáró bíróság 17, 722/881. sz. végzésével kimerítő indokolás mellett elvetett és a felfolyamodást cégezési ügyünk kapcsán a tek. kir. táblához felterjesztette. Egyuttal felterjesztvén 17, 965/891. szám alatt a mi kérvényünket is, melyben azt is kimutattuk, hogy a ker. törv. 453. §-ában kivánt és 6, 079/891. sz. cégbejegyzési kérvényünkben már igazolt 100, 000 frt biztosítéki alapon kivül még itt belföldön - elhelyezett 150, 000 frtnyi külön tőkénk van a belföldi üzlet folytatására. Eleget akartunk tenni ez által még azon csaknem szőrszálhasogatásig menő értelmezésnek is, melyet tán a keresk. törv. 211. §-a 2. pontjának lehetne adni. Ezen cégbiztosi felfolyamodás folytán hozta immár a tek. kir. tábla f. é. április hó 19-én 2, 702/891. sz. a. azon ránk nézve sérelmes határozatát, melylyel az eljáró keresk. és váltótörvényszéknek cégünk bejegyzését elrendelő végzését megváltoztatta. És megváltoztatta nem azon indokok valamelyikéből, melyeket felfolyamodásában a cégbiztos felhozott, és melyeket a tek. ítélőtábla már első határozatában mellőzött; de nem is azon indokokból, melyeket a tábla első határozatában alapul vett. Hisz azoknak mindenben eleget tettünk, mert becsatoltuk a kül- és belföldi szövetkezeti tagok névjegyzékét. Mást pedig a tek. tábla sem követelt, mert már első határozatában határozottan kiemelte, hogy ezen hiányon kívül eleget tettünk minden törvényes követelménynek. Nem ezen indokokból változtatta meg tehát a tek. kir. tábla a keresk. és váltótörvényszéknek cégünk bejegyzését elrendelő végzését és tagadta meg cégünk bejegyzését, hanem azért, mert »a m. kir. Curia 1890. n o v. 10-én 1, 569/890. sz. a. hozott végzésével kimondotta, hogy a T h e M u t u a 1 newyorki életbiztosító társaság mint »k ü 1 f ö 1 d i szövetkezet« működését a belföldön nem folytathatja, és mint biztosítási ügyletekkel foglalkozó külföldi szövetkezetnek cége itt be nem jegyezhető, és mert a bemutatott okmányokból kitetszőleg a The Mutual newyorki életbiztosító társaság, kereskedelmi társasági minőségét tekintve, most is szövetkezet lévén, a cégbejegyzés kérdésénél a m. kir. Curia fentidézett határozata kell, hogy irányadóul szolgáljon. « Ezen indokolás szerint tehát nem azért tartja a tek. kir. tábla cégbejegyzési kérvényünket elutasitandónak, mert nem tettünk volna eleget mindazon követelményeknek, melyeket külföldi társaságok megtelepedésére nézve a kereskedelmi törvény felállít, vagy mert nem teljesítettük volna mindazon kívánalmakat, miket a kir. tábla maga állított fel a törvény alapján, mint cégbejegyzésünkre teljesen elegendő kellékeket, hanem elutasított pusztán azon okból, mert a nagytekintetű m. kir. Curia egy ízben, egy előbbi cégbejegyzési kérvényünk elintézésekor kimondta, hogy a mi társaságunknak, mint biztosítással foglalkozó külföldi szövetkezetnek cége itt be nem jegyezhető. N e m az ügy érdemi körülményeiből meritette tehát, nézetünk szerint, a tek. kir. tábla azon okokat, melyekre sérelmes határozatát alapítja, hanem kizárólag és pusztán egy perjogi körülményből; abból, hogy a m. kir. Curia egyik előző határozatában kimondta, miszerint a mi társaságunk »mint külföldi biztosító szövetkezet« be nem jegyezhető. Mutatja ezt a sérelmes táblai határozat indokainak azon világos szövegezése, mely szerint nem azért utasíttatunk el, mert a kir. tábla nézete szerint a keresk. törvény alapján külföldi biztosító szövetkezet és igy a Mutual mint biztosító szövetkezet itt be nem jegyezhető, hanem azért, mert ezt a m. kir. Curia mondta ki. A tek. kir. tábla tehát ezek szerint abból indul ki, hogy a kir. Curia már a mi cégbejegyzési ügyünket végleg és mindenkorra eldöntötte az által, hogy egyik cégbejegyzési kérvényünkkel megindított eljárás folyamán kimondta, hogy cégünk itt Magyarországon be nem jegyezhető. Vagyis a tek. kir. tábla azt hiszi, hogy ama tisztelt curiai határozat által a mi cégezési ügyünk ítélt dologgá vált, minek folytán cégünk bejegyzését itt Magyarországon újra nem kérhetjük; és ha kérnök, a bíróságok azt érdemben nem intézhetik el, mert őket már a Curia elutasító határozata köti. az rájuk nézve kell, hogy irányadóul szolgálj on«. A kérdés tehát ily körülmények közt az, helyes-e a tisztelt táblai elutasító határozatnak azon indoka, hogy a Curiának 1, 569/1890. sz. határozata már kimondván, miszerint a mi társaságunk, mint külföldi biztosító szövetkezet, itt be nem jegyezhető, »kell tehát, hogy ez irányadóul szolgáljon rá nézve ?« Ezen kérdésre kell megfelelnünk. Helyes volna a sérelmes táblai határozat ezen indoka akkor, ha a curiai határozat által cégbejegyzési ügyünk egyszermindenkorra itélt dologgá vált. Ez kétségtelen. A curiai határozat által pedig »i t é 1 t dologgá« vált volna cégbejegyzési ügyünk, ha a perenkivüli eljárásban, mint minő a cégbejegyzés iránti eljárás, léteznék az »itélt d o 1 o g« intézménye. Ez is kétségtelen. Másrészt pedig világos, hogy helytelennek kell lenni a táblai elutasítás indokának és tévesnek magának az elutasító határozatának, h a a cégbejegyzési ügyünkben kelt előző curiai határozat nem teremti az itélt dolog joghatályát. De ép oly világos az is, hogy a curiai határozat nem teremtheti az itélt dolog joghatályát ezen perenkivüli ügyben akkor, ha a perenkivüli eljárásban keletkezett határozatok általában nem birnak az itélt dolog joghatályával. III. És mi ép azért vagyunk kénytelenek tévesnek nyilatkoztatni a kir. tábla sérelmes határozatát, mert valóban, a perenkivüli eljárásban nem létezik res judicata, az ezen eljárásban keletkezett határozatok nem birnak a jogerejűség azon hatályával, hogy az általuk elintézett kérdés »itélt d o 1 o g g á« válnék, Ez folyik mindenelőtt a perenkivüli eljárásnak természetéből és általános elveiből; ezt támogatja a perenkivüli eljárást szabályozó törvényerővel biró ministeri rendelet; ezt szentesitette maga a m. kir. Curia állandó birói gyakorlata. a) A peres eljárásban ugyanis két fél közötti kölcsönös jogok és kötelességek, vagy vitás jogviszonyok megállapításáról lévén szó, a felek jogvitája alapján hozott ítéletben a vitás jog vagy jogviszony végleg és kötelezőleg mindkét félre megállapíttatik. A jogrend biztonsága megköveteli, hogy az eljárás formái közt keletkezett ilyen itélet a jogerősség tulajdonával ruháztassék fel, és maradjon a felekre nézve kötelező igazság (pro veritate habetur) mindaddig, míg az eljárás által megengedett módon és feltételek mellett az meg nem változtatik és így új jogmegállapitó itélet keletkezzék. De ott, hol, mint a perenkivüli eljárásban, nem vitás jogokról és peres jogviszonyokról van szó, hanem legtöbbnyire valamely fél egyoldalú kérelmére hivatik fel a bíróság közbenjárása valamely a fél magánérdekében vagy közszempontból eszközlendő hiteles tanusításra, mint minő a cégbejegyzés is, ott a jogrend semmi érdeke nem követeli, hogy az ezen eljárásban, az ilyen ügyek felett a fél kérelmére vagy hivatalból hozott határozatok azon hatálylyal ruháztassanak fel, hogy az általuk elintézett kérdés »itélt dologgá« legyen. Hisz legnagyobbrészt ezen perenkivüli ügyek szorosan nem is tartoznak természetüknél fogva a birói functióhoz, a mint tényleg