A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 25. szám - A perenkivüli eljárásban létezik-e res judicata? Külföldi kölcsönös biztosító-társaságok Magyarországon letelepülhetnek-e? (A Mutual biztositó-társaság cégbejegyzési ügye)

194 A J O Gr. ítéletének indokolására sem írásbeli felvétel, sem közhitelű okirat a másodbiróság rendelkezésére nem fog állani. Akkor fog csak igazán megérthotő lenni annak szüksége, hogy a kir. közjegyzők mentül szélesebb hatáskörrel ruháztassanak fel akkép, hogy ez által egyrészt a jogviszonyok alapja s keletkezése tisztán kerüljön a bíróságok elé és hogy a szóbeliség hatálya alatt a bíróságokra okvetlenül súlyosabban nehezedő elfoglaltság mellett a birák ne legyenek terhelve szükségtelenül oly teendőkkel, melyek más közhitelű közegek által is rendezhetők. 3. A mi különösen a hagyatéki tárgyalásokat illeti, a kir. közjegyzők bizonyára örömmel vennék, ha a hagyatéki ügyek tárgyalásával nem volnának terhelve, mert a ki ily tárgyalásokat valaha a gyakorlatban látott, vagy abba befolyt, az jól tudja, mily terhes, mennyi időt rabló eljárás ily tárgyalás, melyért a kir. közjegyző ezenfelül még méltatlan csekély összeggel van díjazva : oly munkálatokért, melyeknél a nagy részben viszálykodó örökösöknél számtalan elágazó érdekeit összeegyeztetni és rendezni kell, melyeknél az ellentétes érdekű örökösök felvilágosítása, kitanitása a tárgyaló egyénnek kedélyét felkavarja, egészségét megrontja és melyeknél némely rosszakaratú örökös kötekedése miatt több izben kell az ügy kiegyenlítésére díjtalanul kísérletet tenni. Ebbeli működés tehát a kedély nyugalmát háborítja és felette sok időt kiván, ez állapot pedig nem bírónak való és nem alkalmas a bírósági terhek és hátralékok megszüntetésére. Mi ok vezetheti tehát a második cikk iróját azon vélekedésre, hogy az ő beismerése szerint is túlterhelt bíróságokhoz kívánja a hagyatéki ügyeknek a felekkel való tárgyalását utalni ? 4. A második cikk Írója az 1874. évi XXXV. t.-cikk 127. § ából azt értelmezi, hogy abban ki volna jelentve, miszerint a hagyatéki ügyben minden intézkedés a bíróságok hatáskörének van fentartva. Ez téves felfogás, mert ama §-ban csak a jogorvoslatról történik intézkedés. Nagyon természetes, hogy minden eljárásnak, tehát a kir. közjegyző eljárásának is, kell correctivumának lenni és ha abban hiba van, az ellen csak ugy, mint a bírósági határozatok ellen jogorvoslatnak kell lenni. Sőt e §-ban meghatározott jogorvoslatokon kivül ott áll még jogorvoslatul a fegyelmi rendszabály is, valamint mindezeken felül még az anyagi értékóvadék is. Tehát a törvény, midőn a kir. közjegyzőséget közhitelű helynek kijelölte és a közjegyzői okiratokat nem csupán a második cikk irója által értelmezett közhitelességgel, hanem éppen oly végrehajtható okirat erejével ruházta fel, mint a birói ítéleteket, egyszersmind kellő garantiákról is gondoskodott. Mindezek megcáfolják a második cikk írójának azon vélekedését, hogy a kir. közjegyzőknek perenkivüli ügyekben való működése nem lehetne minden izében közhitelű és jogérvényes. 5. Midőn a közjegyzői intézmény életbeléptetésekor a torvény a kir. közjegyzőséghez mind értelmi és gyakorlati, mind értékóvadéki és fentebb emiitett egyéb biztosítékokat kötött: éppen az volt a törvényhozónak intentiója, hogy ezen intézmény a jogfejlődés szempontjából egyrészt a jogügyletek közhitelességét lehetővé tegye, másrészt a biróságok terhein könnyítsen. Tehát most, midőn a biróságok munkaterhe oly súlyossá vált: a kir. közjegyzők teljesen hivatva vannak e munkaterhek perenkivüli részének átvételére és az ő közreműködésüknek belevonásával a biróságok túlterheltsége és ügyhátralékaik törvényes alapon háríthatók el. A perenkivüli eljárásban létezik-e res judicata? Külföldi kölcsönös biztosító - társaságok Magyarországon letelepülhetnek-e ? (A »Mutual« biztositó-társaság cégbejegyzési ügye.) Irta: dr. STILLER MÓR, budapesti ügyvéd. A nagyméltóságú m. kir. Curia f. hó 16-án teljes ülést tartott, melyben azon elvi jelentőségű határozat hozatott, hogy külföldi kölcsönös biztosító társaság (szövetkezet) Magyarországon letelepülhet és cége bejegyezhető. Tudvalevőleg ezen teljes ülési határozatra a »Mutual« amerikai kölcsönös biztosító társulat cégbejegyzési ügye szolgált alkalmul. Az eset azért oly érdekes, mert a Curia az első izben, midőn a társaság cége bejegyzése iránt folyamodott, elutasította, és pedig azon elvi jelentőségű indokolással, hogy azért nem jegyezhető be cége, mert a keresk. tv. 461. §-a értelmében külföldi biztosító szövetkezetek egyáltalán be nem jegyezhetők Magyarországon. A társaság, mely a világ minden részében képviselőséggel bir és mely, mind vagyonát, mind üzleti kiterjedését és biztos, szolid vezetését illetőleg a világ legnagyobb biztosító intézete, nem nézhette közömbösen, hogy Magyarországból kizárassék. A kérdés már most az volt, mi a teendő ? Az ügy ezen állapotában a társaság hozzám fordult. Én arra határoztam el magamat, hogy az ügyet újra elölről kezdem. Benyújtok egy új cégbejegyzési kérvényt, felszerelve azon I adatokkal, melyeket a törvény külföldi társaságok bejegyzésére megkíván. Abból indultam ugyanis ki, hogy a cégbejegyzési ügy perenkivüli ügy. Perenkivüli ügyekben hozott határozatok nem birnak , az ítélt dolog joghatályával, ennek folytán a Curia által ezen ügy| ben hozott elutasító határozat sem bír azon hatálylyal, hogy a < »Mutual« cégbejegyzési ügye az által ítélt dologgá vált legyen. Ha ezen felfogás jogilag indokolható és megáll, ugy az ügy újra felvehető és a biróságok kötelesek újból érdemben határozni az | új cégezési kérvény felett és nem utasithatnak vissza azon egyszerű utalással, hogy a Curia már határozott ez ügyben. Ha pedig a biróságok kötelesek belemenni az ügy érdemébe és határozatukat érdemi okokkal támogatni, ugy kénytelenek a Curia által határozatának alapul vett 461. §-t is magyarázni és pedig saját felfogásuk szerint és a szerint szabad belátásuk szerint Ítélkezni, miután a Curia jogi felfogása nem kötelező az alsó bíróságokra. A főtörekvésnek az új eljárásban tehát arra kellett irányítva ; lenni: a) hogy a biróságok meggyőzessenek arról, miszerint peren! kívüli ügyekben nem létezik res judicata, hogy tehát minden per\ jogi akadály nélkül bele mehetnek az új cégbejegyzési kérvény érdemi eldöntésébe, és b) hogy a biróságok meggyőzessenek arról, miszerint a ker. tv. 461. §-ának a Curia által adott értelmezése téves, hogy tehát külföldi biztosító szövetkezetek igenis bejegyezhetők Magyarországon. Az új czégbejegyzés iránti kérvényben és az eljárás folyamán I szükségessé vált felfolyamodásokban ezen két szempont alapos I kifejtése kisértetett meg általam. A legérdekesebb eredmény mindenesetre az, hogy a nmt. I Curia f. hó 16-án tartott teljes ülésében a ker. tv. 461. §-ának azzal ellenkező értelmezést adott, melyet a nmt. Curia előbbi határozatában kimondott, mi által elvileg ezen nagyérdekü cégezési ügy eldöntöttnek tekintendő. Azon nagy érdeklődésnél fogva, melyet ezen ügy jogászi körökben keltett és tekintve különösen, hogy a res judicata kérdése a perenkivüli eljárásban szakirodalmunkban még eddigelé nem igen képezte a megbeszélés tárgyát, közöljük alant I azon felfolyamodást, mely ez ügyben a Curiához fel lett terjesztve ; és melyben nemcsak az egész eset lefolyása, de egyúttal a fent I érintett két fontos jogi kérdés a legkimeritőbben tárgyalva van. »Tekintetes kir. kereskedelmi és váltótörvényszék! Ezen tekintetes kir. törvényszék előtt 6,079/891. sz. a. folyamatba tett cégbejegyzési ügyünkben a tek. kir. Ítélőtábla által 2,702/891. sz. a. hozott sérelmes határozata ellen, melylyel az eljáró törvényszéknek ] cégünk bejegyzését elrendelő végzése megváltoztatott, kénytelenek I vagyunk a keresk. eljárást szabályozó 1881. nov. 1-én kelt igazságügyministeri rendelet 37. §-a alapján záros határidőben felfolyamodással élni. Mielőtt ezen sérelmes kir. táblai határozatnak alapul szolgáló indokokat a fennálló törvény, a birói gyakorlatunk és a perjog általános tudományos elvei szerint bírálat ! tárgyává tennők, szükségesnek tartjuk azon körülményeket is előadni, melyek ezen sérelmes határozat előzményeiként jelentkeznek, és melyek lényegesen elősegiteni alkalmasak ezen határozat megértését és jogi méltatását. I. Tisztelettel alólirott társaság még mult 1890. év tavaszán folyamodtunk cégünk bejegyzése iránt. A számos igazolandó adatok igazolása után a tek. budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék végre 1890. július 4-én 34,713. sz. alatt cégünket tényleg bejegyezte és annak kihirdetése végett a cégkivonatot a kereskedelemügyi ministeriumnál működő cégbiztosnak j megküldte, ki a cégbejegyzés ellen felfolyamodással élt. Ennek I alapján a tek. kir. ítélő tábla 1890. aug. 6-án 5,873. sz. alatt a cégbiztosi kifogások teljes mellőzésével, kimondta egész határozottan, hogy »a cégjegyzékbe leendő bevezetés iránt folyamodott The Mutual newyorki életbiztositó társaság magyarországi vezérképviselősége a bemutatott okiratokkal eleget tett ugyan mindazoknak, melyeket a ker. törv. 211. és 212. §-ai és annak 453. §-ai megkívánnak, de elmulasztván a szövetkezeti tagok névjegyzékének bemutatását, »a mit pedig a keresk. törvény 226. §-a kifejezetten a szövetkezetek cégbejegyzésének egyik feltételéül szabott«, miért is ez okból cégbejegyzési kérvényünkkel elutasítót t,« Ezen végzés ellen beadott felebbezésünkre pedig a nagyméltóságú m. kir. Curia 1890 év december hó 10-én 1,569. sz. a. a kir. tábla elutasító határozatát helybenhagyta, és pedig következő indokokból :