A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 24. szám - Ingó dolgoknak részletfizetés mellett elárusítása

JOGESETEK TARA FELSÜBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a 'Jog« 24. számához. Budapest, 1891. június 14-én. Köztörvényi ügyekben. Ha valaki, mint egy politikai pártnak elnöke járt el megrendeléseiben, az általa eszközölt megrendelések alapján saját személyében marasztalható * A m. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítélete az A. alatti számla 1. tétele alatt felszámitott 52> frt 42 krra nézve megváltoztatik és az 525 frt 42 kr. töke és ennek 1887. november lö-töl járó 6°/ft kamatát I. r. alperes csak az esetre köteles felperesnek megfizetni, ha felperes leteszi a pótesküt arra, »hogy az A. alatti számla 1-sS tétele alatt felszámitott 973 adag reggeli I. r. alperes megrendelésére lett kiszolgáltatva, stb. (.1891. április 8-án, 6,0£j9.) A végrehajtási eljárás alaksyerülear helyes keresztülvitele az in fraudem legis eljáró régrehajtatót a külön nton indítandó kártérítési keresettől sem menti fel jogilag. Nincs tehát ok a Vht.-nek a légrehajtá* megszüntetésére vasry korlátozására vonatkozó rendelkezései tekintetében a törvényhozó azon célzatára következtetni, hoffy a megszüntetési keresetben esryedül az árverés akadályozására akart volna josronoslatot teremteni, hanem a törvényhozónak szükségkép azt is célba kellett vennie, hoary ezen keresetek egyszersmind a netán elárverezett dolgok vételárának kiadásánál, vagyis a végrehajtás végcélját képező kielégítésnél is gátnl szolgáljanak. A szentgotthárdi kir. járásbíróság (1890. április 12-én, 1.686. szám.): Gergits Fábián ügyvéd által képviselt H. Jánosnak, Vagyassy Gyula ügyvéd által képviselt, illetve Nagy Jenő megyei tiszti ügyész által képviselt Vasmegye árvaszéke alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt folyamatba tett perben következőleg itélt : Az olaszfalvi 36. számú tjkvben a j alatt felvett I. sor 46. hr. sz. ingatlanra Vasmegye árvaszéke által vezetett végrehajtás megszüntettetik. A kereseti kérelem azon része, hogy alperes a végrehajtási zálogjog bekeblezésének és a végrehajtási fokozatok feljegyzésének töröltetésére köteleztessék, elutasittatik stb. Indokok: Alperes H. János ellen, azt az olaszfalvi 47. számú tjkvben felvett ingatlanokból H. Anna és H. Ferenc után illető öröksébe jutalékaira a mondott olaszfalvi 47. számú tljkvben 1. 16. sor 3,899/1887. szám alatt 21/1888. 161-20-895/1888. sz. végzéseivel kiskorú T. javára a zálogjogot 250 frt s jár. erejéig elöjegyeztette, ezen követelést beperesitette, a kielégítési végrehajtási kérvényben nem az előjegyzés folytán jelzálogul szolgáló ingatlanokra, hanem hasonnevű alperessel mi jogviszonyban sem állott felperesnek az olaszfalvi 36. számú tjkvezett szerzett birtok illetőségére kéne a végrehajtást, mely végrehajtási kérelemnek hely adatván, a végrehajtási zálogjog a mondott és az olaszfalvi 47. számú tjkvbeni előjegyzéssel zálogjogilag biztosított 250 frt s jár. erejéig az olaszfalvi 37. számú tjkvben felvett A. f 1. sor 4ó hr. számú ingatlanból felperest illető részre be lett kebelezve s ennek folvománvaképen a mondott ingatlanból felperest illető fele része 1889. évi január hó 17-én el is lett árverezve, az felperesnek neje T. Mária által megvetetett. Ezen csakis alperesnek betudható tévedésről alperes felperesnek jegyzőkönyvi kérelme folytán a 31*1/1^89. számú átirattal jelen kereset beadása előtt egy évvel értesítve is lett és alperes 6,109/1887. sz. alatt érkezett 24,749/1889. számú végzésében világosan kijelenti, hogy nem jelenlegi felperes, hanem azon H. János az adós fél, kinek tulajdonát a 47. (olaszfalvi) számú tjkönyvbeni ingatlanok képezik, a nélkül azonban, hogy a végrehajtási lépésektől elállott volna. Ezen okmányilag igazolt, maga alperes Vasmegye árvaszékének 24,749/1889. számú végzésévél elismeit tényállást alperesi képviselő-helyettesnek Vasmegye árvaszékének fenti hivatalos kijelentésével homlokegyenest ellenkező puszta tagadásai megdönteni képesek nem lévén, az alperes által az olaszfalvi 36. számú tjkvben felvett ingatlanra vezetett végrehajtást meg kellett szüntetni. A végrehajtási zálogjog és bejegyzéseknek törlésére alperest kötelezni nem lehetett, mert a végrehajtási zálogjog a végre hajtási fokozatoknak feljegyzése, a vételár - felosztási sorrendtárgyalás után ugy is hivatalból fog eszközöltetni, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1890. decemb. 16-án, 3,864. sz.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja s a perköltséget a felek közt kölcsönösen megszünteti. Indokok: Az alperesi követelés kielégítésére végrehajtás alá vont ingatlan a per adatai szerint végrehajtási árverésen jogérvényesen eladatott, ennek az ingatlannak végrehajtás alá voná* A kir. tábla, ellentétben a Curiával, sohasem szokta megítélni az ezen természetű követeléseket. sának megszüntetését tehát felperes a végrehajtási törvény 168. §-ábau szabályozott keresettel sikeresen annál kevésbé kérheti, mivel az árverésnek jogerőre emelkedése után a korábbi végrehajtási lépésekre visszatérni többé nem lehet. Ezeknél fogva az elsőbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett felperest keresetével el kellett utasítani, stb. A in. kir. Curi.i (1891. május 21-én, 4,037/P. 1891.): A másodbiróság ítélete megváltoztattatván, az elsőbiróság Ítélete érdemileg felülbirálandónak mondatik ki és a másodbiróság az elsőbiróság ítéletének érdemleges felülvizsgálására utasittatik. Indokok: A végrehajtási eljárás alakszerűség helyes keresztülvitele az in fraudem legis, vagyis rosszhiszemííleg eljáró végrehajtatót, a külön úton indítandó kártérítési keresettől sem menti fel jogilag, nincs tehát ok a végrehajtási törvénynek a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására vonatkozó rendelkezései tekintetében a törvényhozó azon célzatára következtetni, hogy a megszüntetési keresetben egyedül az árverés akadályozására akart volna jogorvoslatot teremteni, hanem a törvényhozónak szükségkép azt is célba kellett vennie, hogy ezen keresetek egyszersmind a netán elárverezett dolgok vételárának kiadásánál, vagyis a végrehajtás végcélját képező kielégítésnél is gátul szolgáljanak. Jelen esetben tehát, midőn a felterjesztett iratok tanúsága szerint csakis az árverés jogereje forog kérdésben, a megszüntetési kereset érdemleges felülbirálatának jogi akadályai fenn nem forognak. Felperes keresete ügyvédi munkálatokért felszámitott, legnagyobb részben már bíróilag megállapított díjak behajtására és igy valódi lejárt es határozott készpénz-követelés érvényesítésére irányozott lévén, ezzel szemben az alperes állítólag tartozatlaníil teljesített fizetés megtérítésére és ekkép külön jogalapból származó viszonkeresetének hely nem adható, ha felperes annak tárgyalásába kifejezetten bele nem egyezik, f 1881 . LIX. t.-c. 8. §.) A gyulafehérvári kir. járásbíróság (1890. április 29-én. 1,880. sz.): K. Miklós felperesnek P. Rajmund és neje alperesek ellen 111 frt 08 kr. iránti perében következőleg itélt: Felperes keresete 5. és 6. pontjai alatti munkadíj 10 frtban megállapíttatik és azért alperesek köteleztetnek felperesnek 92 frt tűkét s jár. megfizetni. A további 6 frt 50 krt alperesek csak akkor kötelesek megfizetni, ha felperes leteszi a következő főesküt : »En K. Miklós esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy keresetem 4. pontja alatti P. Rajmund és neje elleni ügyében az ezen pontban emiitett felfolyamodást 1. r. alperes megbízásából készítettem, stb.« Ezen eskü le nem tétele esetében felperes a 6 frt 50 krra vonatkozólag keresetével elutasittaHk. Alperes által felperes ellen támasztott visszkeresetének helv nrm adatik, stb. Indokok: Felperes keresete 1., 2. és 3. pontjaiban alperesek ellen bíróilag megállapított ügyvédi munkadíját kívánja érvényesíteni. A becsatolt felperesi okmányokkal ezen 3 pontban foglalt felperesi követelés, tekintve, hogy a felsöbirósági ítéletekben csak az ügyvédi munkadíj lett megállapítva és nem a bélyegkiadások is. igazolva van, az 5. és 6. pont alatti felperesi követelések megállapítás alapján 10 frttal lejebb szállíttatván, az 1., 2., 3., 5. és 6. pont alatti felperesi követelésekre vonatkozólag, alperesek 92 forint töke és 6°/0 kamatai megfizetésére feltéllenül elmarasztalandók voltak. A kereseti 4. pont alatti 6 forint 50 krra nézve alperesek azt állítják, hogy a két, erre vonatkozó beadványt felperes saját érdekében készítette és adta be és tagadják, hogy megbízásukból és egyáltalában tagadják, hogy beadva lett volna. Felperes állítása bebizonyítására alperesnek felajánlt visszautasítható föesküt alperes felperesnek visszakínálván, a 6 frt 50 kr. megfizetésére alperes felperesnek odaitélt föeskü le- vagy le nem tételétől feltételezetten volt elmarasztalandó. Alperesi viszonkeresetnek hely adandó nem volt, mert ellenkövetelése az 1881. évi LIX. t.-c. 8. §-a követelményeinek nem felel meg, stb. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla (1890. szept. 22-én, 4,228. sz.): Az elsőbiróság ítéletének azon felebbezett részét, a mely szerint alperesek viszonkeresetének hely nem adatik, megváltoztatja és az alperesek visszkereshetési jogát megállapítja és az elsőbiróságot utasítja, hogy hozzon új, a viszonkeresetre is kiterjedő érdemleges Íteletet, az elsőbiróság Ítéletének többi nem felebbezett részét nem érinti, stb. Indokok: Habár felperes az alperesek által támasztott viszonkeresetre nézve nem egyezett bele, hogy az alapperrel együttesen tárgyaltassék, de miután a viszonkereset tárgyalásába mégis belebocsátkozott, a viszonkereset együttes tárgyalásába