A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 2. szám - Az esküdtszék körüli téveszmék

Tizedik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1891. január 11. Szerkesztőség: V., Rndolf-rakparl :$. sz. Kiadóhivatal: V.j Rudolf-rakpart :í. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalasok a kiadóhivatalhoz intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAH ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése melleit szerkesztik és kiadják Df. RÉVAI LAJOS — Dr. STJLLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed éyre 1 fri 50 fcr. fél » 3 » — » egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: AZ esküdtszék körüli téveszmék. Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. — A kir. táblai elnökök. — A »sommás visszahelyezés és mesdgyeiga/itás < kérdéséhez. Irta: Kovács István, kir. tszéki bitó Nyiregyhá/án. — A katonai büntetölörvénykönyv revisiójához. Itta : dr. Bonts Gyula, ügyvéd Aradon. — Az intőeljárás kérdéséhez. Irta: Csanády István, szent-endrei kir. járásbiró. — Ausztria és külföld. (Nemzetközi szemle. Iparbiróságok Németországban.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Közös ingó dologra vezetett végrehajtás. [Felelet.] Irta : B agyik Sándor, kir. járásbiró Boros-Jenőn.) — Sérelem. Telekkönyvi csodabogár. Irta : dr. Görgey Sándor, kir. aljárásbiró Kun-Szt-Miklóson). — Irodalom. (Az önbíráskodás Dr. Edvi Illés Károlytól. —Tartalommutató a » Jogtudományi Közlöny« 25. évfolyamához. — Vám- és révjog. Dr. Királyi János-tól. — Egyházpolitikánk. Dr. Laurán Agoston-tól.) Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek. — Hirdetések. MELLÉKLEI: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás ! A y>yOG« immár tisedik évfolyamába lépett. A mit ezen kilenc év alatt nyújtottunk, azt teljes megnyugvással bocsáthatjuk a szakkörök bírálata alá. Bízvást mondhatjuk, hogy nincs a világon jogi szaksajtó, mely alaposságban és sokoldalúságban, de még olcsóságban is a magyar szaksajtóval versenyezhetne, ezen hazai szaksajtóban pedig a »JOG« elsó helyet tudott kivívni. Köszönjük ezt első sorban munkatársaink nagy és előkelő körének, másodsorban pedig olvasóink megtisztelő pártfogásának. Ezen pártfogási kellőkép viszonozni óhajtván, a »JOG«-ot I8QI. évi január hó i-jétöl kezdve megnagyobbított alakban minden áremelés nélkül kapják t. előfizetőink. Nagyobb alakjánál fogva, módunkban fog álla?ii, lapunkban több közleményt és több jogesetet is közzétehetni. Ekkép a ^JOGv. a legolcsóbb és legterjedelmesebb magyar szakközlöny, mely mint eddig, ugy ezentúl is fő törekvésének fogja ismerni, olvasóinak egy az elmélet és gyakorlat minden igényének megfelelő, változatos tartalmú, a jogesetek kiválasztására kiváló gondot és figyelmet fórditó szakközlönyt nyújtani. Pillanatnyira sem kételkedünk abban, hogy lapunk eddigi barátai zászlónkhoz hívek maradni és maguk mellé új meg üj pártfogókat toborzani fognak. Csak ekkép lesz lehetséges kárpótlást nyerni azon nagy anyagi áldozatokért, melyeket lapunk nagyobbitása és az utolsó szedő-strike folytán beállott magasabb nyomdai díjszabás reánk ró. 1891. jannár hó 1-töl új előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük mult hó yégével lejárt s még nem hosszabbították meg az előfizetést, tisztelettel kérjük, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezntán is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbirősfígohnúl levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Végül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a jövő évre is sikerült a »Jog Törvénytára* megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre I Lapunk mai száma beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a jövő 1891-ik évben megjelenő törvényeket és igazságügyministeri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a híres »R á t h - féle< legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt. Egész évre 6 frt. A „Jog" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. Az esküdtszék körüli téveszmék. Irta : dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. Törvényhozásunk közelgő ülésszakában, egy igazságügyi problémával, valódi enigmával álland szemben, mely a jogéletben mindeddig megoldatlan. Nem kevesebb vár bölcs megoldására, mint a fából vaskarika titkát fölfedezni — a jogi szervezetben. Az igazságügyi miniszter oly tervvel készül föllépni, mely a bírósági szervezetben, a büntető jog terén az esküdtszék intézményét a szakbirósággal hazánkban összekapcsolná, együttesen alkalmazná. Az ország tiszta magyar vidékein a büntető jogszolgáltatás a nép emberei, az esküdtek kezeiben összpontosulna, mig a nem magyar vidékeken, Erdélyben, a dél-keleti részeken azt törvénytudó birák gyakorolnák. Nem a tudomány, nem a gúnyosan emlegetett elmélet szempontjából, melyről a jelen jogi régime alatt nem igen jó beszélni, annál kevésbé arra támpontul hivatkozni: hanem a gyakorlati élet exigeneiáiból kívánjuk röviden szellőztetni e tervet, mely a fa és vas vegyülékének bámulatos terméke. Ennek adatai, nyilvánulásai kétségbevonhatlanul azt tüntetik fel, miszerint a büntető jogszolgáltatás lényegére és eredményeire — mint a polgárjoginál is — döntő befolyást gyakorolnak az azt kezelő közegek. Azon különbség, mely ezen közegek alakulásában, jellegében, minőségükben nyilvánul, nem csekély különbségeket idéz elő a bíráskodás eredményeiben is, főleg a bűnvádiban. A büntető jogszolgáltatás eredményei, tévedései s erényei tehát lényegesen feltételeztetnek a bíráskodó közegek szervezésétől, rendszerétől, mely azok jellegét állapítja meg. A bűnügyi kivilágítás, a megtámadott jogok biztosítékai, a felmentés s elitélések közötti arányok nagy mérvben befolyásoltatnak a birósági rendszer által, melynek különbözősége különböző jogi eredményeket idézhet elő. Különböző hatásokkal találkozhatunk a jogéletben, a mint a büntetőjogot szakbiróságok vagy nem törvénytudók gyakorolják ; a mint a birák választatnak, vagy kineveztetnek ; s különösen a mint jury vagy nem esküdt polgárok működnek a bűnvádi jog kezelésénél. Mindezen közegek mindig s mindenütt csak azon célt tarthatják szem előtt, hogy az igazság kiderittessék; egyenlőn csak azon törekvésük lehet, hogy a jogsérelmek megtorlása valósittassék. Ugy is kell, hogy más idegen körben ne mozogjanak. De az erkölcsi s bűnvádi észleletek, a jogi eszmemenet s mind az, mi a megítélés megérlelésére vezet, náluk különböző levén : ennek kifolyásai is különböző alakokban jelennek meg. Különösségeinél fogva legkiválóbb a jury, mely nem egyes jogintézmény magában, hanem egész rendszert képvisel. Ez, hogy kellően a jogfejlődésnek megfelelőleg alakult legyen, szükségkép s közvetlenül érinti s feltételezi nemcsak 13 oldalra terjed.