A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 1. szám - A végrehajtási törvény reviziójához - A német magánjogi codificatio jelen állása

4 R. JOG. »2. Waldmann Márk ügyvéd, mint T. József csődtömeg­gondnoka feljelentésében T. Mihályt, T. Miklóst s T. Györgyöt, a T. József terhére rótt, a btk. 414. §. 1. pontjában körülirt csa­lárd bukás bűntettében való részességgel vádolta; és e vádra nézve sem a kir. ügyész indítványt nem tett, sem a kir. tszék határozata rendelkezést nem tartalmaz; végül »3. Ugyancsak nevezett tömeggondnok csak T. Mihály ellen emelt vádat a btk. 355. s 356. §-ai alá vont sikkasztás büntette miatt; T. József, T. Miklós s T. György ellen ily vád nem emel­tetett s a kir. törvényszék mégis — a kir. ügyész indítványának megfelelően — T. József, T. Miklós s T. György irányában is, a sikkasztás bűntettére vonatkozóan megszüntető határozatot hozott. »Ezek oly lényeges szabálytalanságok, melyek a kir. tör­vényszék végzésének hivatalból lett megsemmisítését vonták maguk után.« A kártérítési összeg megállapításánál a vádlottnak vagyoni állapota egyáltalán figyelembe nem vehető és mindig csak a sértett által szenyedett kár szolgál irányul. A m. kir. Curia: A szabadkai kir. törvényszék előtt halált okozott súlyos testi sértés miatt vádolt 0. András s társai ellen folyamatba tett bünperben a kártérítési összeg megállapításánál a vádlottaknak vagyoni állapota egyáltalán figyelembe nem vehető és mindig csak a sértett által szenvedett kár szolgál irányul stb. (1890. november U-én 10,686/B. sz. 1890. A sértett fél az egész eljárás folyama alatt minden feltétel nélkül képviselheti a vádat s igy a sértett fél ezen jogából ki­folyólag az alsóbbfokú bíróságok határozatai ellen perorvoslatot is használhat. (A m. kir. Curia 1890. szepi. 17. 4,218. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Fegyelmi vétséget követ el azon ügyvéd, a ki uzsorásügyle­teknek jogi formák közt való érvényesítéséhez segédkezet nyújt. A budapesti ügyvédi kamara: Dr. B. R. bpesti ügyvéd az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §-nak 6. pontja szerint minősített fegyelmi vétségben vétkes és a 70. §. 1. pontjában meghatározott Írásbeli feddéssel büntettetik. Indokok: A H. B. fenyítő ügyére vonatkozó s a buda­pesti kir. törvényszék által áttett iratok s a vizsgálati adatok által, de vádlott ur beismerésével is igazolva van, hogy vádlott ur H. B-t váltópereiben 1884—1887-ig képviselte, beismerte vádlott ur, hogy tudta, miszerint H. B. uzsoraügyletekkel foglalkozott, tudnia kellett tehát azt is, hogy H. B-t uzsoraügyletekben képviselte, mert önmaga mondja, hogy csak korlátlan, a fél előleges bele­egyezéséhez nem kötött leengedési szabadság mellett vállalkozott a követelések beperlésére. Tény az is, hogy a Sz. ellen H. B. képviseletében folytatott 2,000 frtos váltóperben azt, hogy a Sz. által adott és bepcresitett váltó csak fedezeti váltó volt, beismert tudomása dacára a per­ben tagadta. Mindez kétségtelenné teszi azt, hogy segédkezet nyújtott uzsorás ügyleteknek jogi formák közt való érvényesítéséhez, mely tevékenysége által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sért­vén, az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontja alapján vétkesnek volt kimondandó. A büntetés kiszabásánál figyelembe volt veendő, hogy vád­lott ur a beperelt adósokkal szemközt a legenyhébb módot kö­vette, azok részéről eilene panasz nem emeltetett s hogy eddig fegyelmi vétség miatt büntetve nem volt, miért csak az elsőfokú fegyelmi vétséggel volt sújtandó. A m. kir. Curia: Tekintettel a fegyelmi vétségnek, mely szerint vádlott vétkesnek Ítéltetett, súlyosabb beszámítás alá eső minőségére: az elsőfokú fegyelmi bíróságnak ítélete a büntetés kiszabá­sát tárgyazó felebbezett részében megváltoztatik s vádlott az 1874 : XXXIV. t.-c. 70. §.2. pontja alapján, a budapesti ügyvédi kamara pénztárába 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mel­lett fizetendő 100 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. (1890. okt. 18-án, 322. sz- a.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,503. Illetékügyi felebbezés beadására kiállított meghatal­mazás : bélyegköteles. (1890. évi 6,86i. sz) 1.304. Kir. közjegyző előtt kötött jogügylet meghiúsulása esetén, akkor is van illetéktörlésnek, illetve visszatérítésnek helye, ha meghiúsulás nem ugyan közjegyzői okirattal, de egyéb hiteles adatokkal van igazolva. {l8go. évi 6,730. sz.) 1505. Adóvégrehajtási eljárás ellen tett panaszok tárgyá­ban hozott elsőfokú határozatok elleni felfolyamodások: az itt. díjj. 13. tétel IV. 14. pontjában meghatározott állandó bélyeg­illeték alá esnek. (1890. évi 6,731. sz.) 1,306. A házadómentesség iránti kérvényhez csatolt és az építkezést tanusitó bizonylat: bélyegköteles. (189O. évi 3,274. sz.) 1,307. Ha a szegényjogon való bélyegmentességet kérő fél csak egy korábbi perben nyert bélyegmentességi engedélyt mutat be, újabb szegénységi bizonyítványt azonban a bíróság felhívása dacára sem terjeszt be, bélyegmentességre igényt nem tarthat. (1890. 3,324 sz.) 1,508. Kisebb polgári peres ügyben a tárgyalási jegyző­könyv és ítélet bélyegilletéke akkor is a felperes által rovandó le, ha az a tárgyalásnál jelen nem volt. (1890. évi 3.382. sz.) 1.309. Ha a végrehajtást szenvedőnek követelése lefoglal­tatván, az adós — a nélkül, hogy arra felhivatott volna — a lefoglalt követelés valósága iránt önként nyilatkozatot ad be: e nyilatkozat bélyegilletéke nem a végrehajtó felet, hanem a nyilatkozatot tevő adóst terheli. (1890. évi 3,773. sz.) 1,310. 1. A hagyatékot átadó végzés ellen beadott fel­folyamodás i-ső íve T frtos, a többi ívek pedig az itt. díjj. 13. tétel ff. pontjában meghatározott állandó bélyeggel látan­dók el. 2. A szegényjogon nyert bélyegmenlesség személyhez van kötve és a jogutódokra ki nem terjed. (1890. évi 5,192. sz.) 1,511. 1. Az ipartelep-engedélyezési ügyben folyamatba tett tárgyalásról felvett jegyzőkönyvek : ívenkint 50 kr. állandó bélyegilleték alá esnek. 2. Az ily ügyekben hozott határozatok kihirdetéséről fel­vett jegyzökönyvek ellenben bélyegmentesek. (1890. évi 5,088. sz.) 1,512. Ha az ítéleti állandó bélyegilleték az ügyiratoknak ítélethozatal alá terjesztése előtt le nem rovatott és a peres felek az Ítélet kihirdetése előtt kiegyeznek, az Ítéleti bélyeg kellő idő­ben be nem szolgáltatása miatt, az egyszeres illeték mellőzésé­vel, csakis felemelt illeték jár. (1890. évi 5,798. sz.) 1513. Ha a bekebelezett bérleti jognak törlése a bérleti szerződésnek a kikötött idő lejárta előtt történt megszüntetése folytán engedélyeztetik, a törlési engedély után fizetendő ff. fokozat szerinti illeték megszabásánál csak ama haszonbéri összegnek 1/i része vehető alapul, a mely a még le nem járt időre fizetendő lett volna. (1890. évi 5,158. sz.) 1514. ismételt és időelőtti illeték-kiszabás esetére csak az első felebbezés nincs határidőhöz kötve, az elsőfokú határozat ellen intézett felebbezés ellenben az ül. szabályok 149. frában meghatározott időn belül nyújtandó be. (1890. évi 5,083. sz.) 1515. Szegényebb egyházak szükségleinek fedezésére és elemi csapások által sújtott lelkészek segélyezésére és fentartá­sára rendelt egyházmegyei alapok ingatlan vagyona után : l/io°/o-os illeték-egyenérték jár. (1890. évi 5,150. sz.) 1,5/6. A pénzügyi közig, bíróság oly pénzügyigazgatósági végzések felülbírálására, a melyekkel a felek csak arra hivat­nak fel, hogy a tőlük közig, uton nem követelhető illetéket fizes­sék be, mert ellenesetben az ellenük per utján fog érvényesít­tetni, netn illetékes. (1890. évi 5,076. sz.) 1,517. -Az lS^3- évi XLtV. t.-c. 48. S~a alapján engedé­lyezendő adófizetési halasztás elnyerése végett beadott kérvény : bélyegmentes. (1890. évi 4,719. sz.) 1518. A hagyatéki illeték megszabásánál a hitbizomány felállításával járó költség hagyatéki tehernek nem tekintetik. {1890. évi 5,820. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny-böl. Csődök: B. Weszely Borbála és társa e., aradi tszék, bej. jan. 19, félsz. jan. 26, csb. Zuber Gyula, tmg. dr. Lux Ubold. — Grünber,'er Adolf e., debreceni tszék, bej. febr. 10, félsz. febr. 18, csb. Rottler Béla, tmg. dr. Grósz Adolf. — Kábán Jakab e., besztercei tszék, bej. febr. lé' félsz. márc. 9, csb. Tamás Károly, tmg. Löw György. Pályázatok: A verseci jrbságnál albirói áll. jan. 14-i<y. — A veszprémi tszéknél" j o g g y a k o r n o k i áll. jan. 14-ig. _ A borosjenői jrbságnál a=l jegyzői áll. jan. 14-ig. — A verseci jrbságál joggyakor­noki áll. jan. 15-ig. — A szepes-szombati jrbságnál j á r á s b i r ó i Ül. jan. 15-ig. — A nagy-szebeni tszéknél aljegyzői áll. jan 15-ig. Nyomatott a .Pesti köny vnyomda-részvény-tar9a9áa"-ná\. (Hold-utrza 7. azáro.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom