A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 21. szám - Szilágyi Dezső és az ifjúság - Bolgár igazságügy. 1. [r.]

A JOG. 167 tiglaui haszonélvezetet (domínium utile) kapja, mindegyikök a megfelelő illeték felét fizeti; szintúgy az illeték fele szedendő 60 éven felüli örökösöktől. Hogyha egy vagyon több személyre egyszerre átszáll, mindegyik a reá eső rész megfelelő illetékét fizeti. A vagyon értékébe a peres vagyonrészek, vala­mint a behajtandó követelések is beszámittat­n a k, csakhogy ily esetben az illeték beszedése az illető per befejezéséig, illetve az adósság behajtásáig elhalászta tik (7. sz.). A megállap.tandó vagyonértékbe be nem számittatnak : Í?) a szolgák, munkások stb. fizetései s az orvosok és betegápolók munkadíjai: b) temetkezési költségek ; c) állam- és községadók ; d) jelzáloggal biztosított követelések; e) váltókon, rendeletre szóló papirokon s más adósleveleken alapuló követelések. Az örökös javára szóló adóslevelek azonban csak akkor vétetnek ki, hogy­ha azok szabályszerű formában és pedig legalább három hónap­pal az örökhagyó halála előtt ki vannak állítva és /) szabály­szerűen vezetett kereskedelmi könyveken alapuló követelések. Kp ugy a szokásos alkalmi (házassági s efféle) ajándékok­tól illeték nem szedetik. Ezen intézkedés azonban ajándékozott ingatlanokra vagy tőkékre (hozomány) ki nem terjed (13. sz.). Az ajándékozási okmány megsemmisítése, valamint az ajándék visszaadása nem ad jogosítást a lefizetett illeték felvételére, az illeték csak akkor szolgáltatván vissza, hogy ha az ajándékozott nem fogadja el az ajándékot (14. sz.). Átruházási illeték nem fizettetik : a) oly vagyon után, melynek értéke 100 frankot meg nem halad ; b) az állam, jótékony intézetek, tudományos és tanintézetek, valamint egyházak és zárdák javára hagyományo­zott vagy ajándékozott vagyontól (ingó vagy ingatlan); c) az örök­hagyó vagy ajándékozó azon házi szerei és bútoraitól, melyek semmiféle jövedelmet nem hoznak és nem kereskedés vagy ipar tárgyai (2. sz ). A ki e jelen törvény szerint illeték alá eső vagyont kap, köteles e körülményt e vagyon vételétől számítandó 3 hónap alatt, különbeni pénzbüntetés (1% az illető illeték után) terhe alatt bejelenteni (hová? az a törvényben nem mondatik) (15. sz.) (valószínűleg azért, mert a törvény 78. §-a szerint ez illeték be­szedésének módját az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértő külön rendelettel fogja szabályozni). Hogyha az illeték lefizetése után az illető vagyon másnak Ítéltetik oda, az illeték visszafizettetik. Az ez iránti keresetek 3 év alatt évülnek el, az illető bírói ítélet jogerőre léptének napjától számítva ;10. sz.). Az elévülési határidő a többi e törvény megsértéséből eredő kere­setekre nézve öt év (16. sz.). A jelen törvény alapján beadandó folyamodványok 50 centimes bélyeggel látandók el. Az egész tör­vény, csekély eltérésekkel, a megfelelő orosz törvény kivonata. Térjünk át már most a fennebb jelzett tervezetre a pol­gári perrendtartásról. E tervezet az orosz polgári per­rendtartás (Usztáv grázsdánszkágo szudoproizvozdsztva) alapján készült s az igazságügyminiszter által a mult évi szeptember havá­ban összeült 11 tagú speciális bizottság elé terjesztetett, mely azt jelentékenyen megváltoztatta s a német és francia polgári törvénykezés köréből, valamint a belföldi (bolgár) bírói praxisból merített toldásokkal kibővítette, illetve kiegészítette. E sorok írója, ki szintén szerencsés volt a mondott bizott­ság tagja lenni, a miniszter által négy rész kidolgozásával bízatott meg L a bizonyítékok biztosítása (előleges bizonyítás) ; 2. biz­tosítási és végrehajtási eljárás értékpapírokra; 3. felhívási per és 4. intési eljárás; de azon szoros utasítással, hogy e részek a német perrendtartásból vétessenek, mi azonban a megbízottat nem akadályozta, hogy e részben más forrásokat, jelesül a meg­felelő osztrák és magyar tervezeteket használja. Különben e négy rész között egyelőre csakis az első kettő vétetett fel ter­vezetünkbe, most azonban, miután az (a tervezet) a mult törvény­hozási sessió elé nem terjesztethetett, a miniszter azt a többi két részszel is fogja toldani, mire az egy teljes egészet fog képezni. Jelenlegi alakjában a tervezet 1,286 szakaszból áll, mely körülmény már magában véve rideg ellentétet képez eddigi pol­gári törvénykezésünkkel, mely 1878. évi augusztus hó 24-én Dondukov-Korzakov akkori orosz császári biztos és kormányzó által szentesittetett s »ideiglenes törvénykezési sza­bályok* (Vremenni szudebni pravila) elnevezése alatt az 188U., 1885, és 1886. években történt módosítások és kiegészítésekkel együtt csak 466, tehát majdnem háromszor kevesebb szakaszból áll. Magától értetődik, hogy ezen szabályok is az orosz polgári perrendtartás kivonata, de természetesen számos perjogi intéz­mény kihagyásával. Kz okkól az új tervezetben az igazságügyminiszter igyeke­zett egy szerves egészet előtüntetni s e célját körülbelül elérte, miután e tervezetből — ugy mint az ki fog bővíttetni — még csak a váltó és kereskedelmi eljárás hiányzik, melyet azonbnn csak az alkotandó anyagi váltó- és kereskedelmi törvény után szabályozni lehet. (Ez idő szerint még a Code de commerce-ből kivont török kereskedelmi törvény van érvényben. Külön keres­kedelmi s váltóeljárásunk ez idő szerint még nincsen.) Az új tervezet vezérelveit illetőleg annak á 11 a 1 á n o s (<lr. Petrov miniszteri titkár által készített) indokolása (külön, szakaszonkinti indokolás nem készíttetett) a többi között igy nyi­latkozik : »Egy jó perrend jellemző elemei: szabályainak egyszerűsége, rövidsége és határozottsága. A felperesre nézve a törvénykezés rendje sohasem lehet eléggé egyszerű és rövid ; reá nézve minden alakiság és minden határidő baj. Alperesre nézve azonban e tényezők nem állanak első helyen; reá nézve azon biztosítékok, melyeket eme rend tartalmaz, birnak fontossággal. A jelen ter­vezetben igyekeztünk a felek emez ellentéteit összhangba hozni. Az is volt törekvésünk, hogy semmit se áldozzunk a bírák kényelme kedvéért és az államkincstár javára (igy pl. a tervezet megtartja eddigi perrendtartásunk amaz intézkedését, mely szerint a semmi­ségi panaszok után fizetendő illeték — 20 és 40 frank, a szerint, a mint a törvényszék, mint felebbviteli hatóság, vagy a felebbv. törvényszék ítélete megtámadtatik — azon esetben, ha az Ítélet megsemmisíttetik, a feleknek visszaadatik), de egyszers­mind óvakodtunk ami megcáfolt doktrínától, mintha sok forma­ságra a perrendtartásban azért volna szükség, hogy az igazság­szolgáltatás oltárja ne legyen hozzáférhető a mesterséges perek­nek ; hanem mindenkor csakis a felek érdekeit tartottuk Szem előtt. (Befejez, köv.) Dr. Sismánov Sí. Milán, a bolgár fejed, legfóhb sewmitőszék birája. Nyilt kérdések és feleletek. Anyagi igazság és alaki jog. (Felelet.) Ezen becses lapok 20-ik számában Vadon Sándor ügyvéd ur által felvetett kérdésre azon meggyőződésemnek óhajtok ki­fejezést adni, miszerint a fenforgó esetben egy teljesen új pernek van helye, mert — tekintetbe véve a kölcsönügylet fennállásának perben történt beigazolását — felperes csak alaki hiány miatt lett pervesztessé, t. i. azon indokból, hogy az örökség mi és mennyiségét ki nem mutatta. Alperes ez esetben nem fog sikerrel védekezhetni azzal, hogy az ügy már itélt dolog, mert egyrészről az előző per s illetve újított perben a bírói Ítéletet akként kell értelmezni, hogy a kereset jogos és megítélendő, minthogy azonban az időszerint végrehajtható Ítélet az örökség mi és mennyiségének kimutatásáig nem hozható, a marasztalást egy újabban indítandó perre hagyja fent, melyben az emiitett alaki hiány pótolva lesz s mert más­részről itélt dologról csak akkor lehet szó, ha a kereset tulajdon­képeni tárgyára nézve beigazolás esetén marasztaló, ellenkező esetben pedig elutasító bírói kijelentés létezik, ezen ügyben pedig nem ez indok alapján hozatván az Ítélet, felperes keresetével érdemileg elutasítottnak nem tekinthető. Fényes Ákos élesdi kir. aljárásbiró. Vegyesek. A budapesti törvényszék büntető osztályának vezetésére Z s i t v a y Leó szombathelyi kir. törvényszéki elnök van kiszemelve. Kitűnő jogász és erélyes adminisztrátor hírében áll. Reméljük, hogy csakhamar meg fog ismerkedni a főváros helyi és személyi viszonyaival. I)r. Lányi Bertalan, pozsonyi kir. táblai biró, lapunknak kitűnő munkatársa, az igazságügyminiszteriumba a törvényelőkészítő bizottságba lett behíva. A budapesti ügyvédi kamara választmánya legközelebbi ülésében elhatározta, hogy a m. kir. Curia és budapesti kir. itélő tábla részére a fővárosban emelendő épület tárgyában felterjesz­tést intéz az igazságügyminiszterhez. A kamara immár elodázhat­lannak tartja, hogy hazánk legfőbb bírósága és legnagyobb főtörvényszéke megfelelő helyiségekkel birjon. Kívánatosnak tartja különösen, hogy az épület a behozandó szóbeli, polgári és bűn­vádi eljárás céljaira való tekintettel construáltassék és megfelelő, díszes tárgyalótermekkel láttassék el. De tekintettel a szóbeli eljárásra és ebből folyólag a közönség és igazságszolgáltatás s a nyilvánosság igényeire, határozott álláspontot foglal el a mellett, hogy a főtörvényszéki palota ne a budai oldalra, amint több oldalról szóba hoza­tott, hanem a pesti oldalra és pedig lehetőleg a forgalmi központban építtessék, a hol az a jogkereső közönség részére legkönnyebben hozzáférhető. Kiütött fogai helyett sértett fél az új fogak betételével járó költség megtérítését is jogosan követelheti a m. kir. Curiának f. é. március hó 10-én, 2,938/1890. b. sz. a. kelt ítélete szerint. Ezen Ítéletben a Curia három kiesett fog után 30 frtot állapított meg kártérítés fejében a sértett fél részére. Úgyvédkedés vagy botrányper ? »Sachwaltung oder Skan­dalprozess ? Eine Untersuchung über den Verfall des Advokaten­standes, von Köns Stomme.« Ily címmel jelent meg egy 96 oldalas füzet. (Düsseldorf, Bagel. Ara 1 M. 50.) E füzetke megbeszélése alkalmából a »Jogi Szemle« következőket mond: "Kétségtelen, hogy e füzet sok igazat mond, midőn igy ideálisan körvonalozza az ügyvéd valódi hivatását. De kétségtelen az is, hogy e pályá­nak mai túltömöttsége mellett lehetetlen ez idealisztikus fölfogás győzelmét remélni.« »I1 est difficile de penser noblement, quand on ne pense qu'á vivre«, mondja Rousseau és igaza van. Mind­addig, inig viszonyaink ugy nem fognak változni, hogy a fél keresi föl az ügyvédet és nem megfordítva, addig semminemű törvényes intézkedés nem segit bajainkon, melynek főoka a nagy­szám.* — Mindenki levonhatja ebből a tanúiságot. A legfelsőbb meghivó-levél kiállítása az országból távol­levő magyar állampolgár távollétének folytonosságában megszaki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom