A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 20. szám - A büntetőtörvény módosítása. 4. [r.]

JOGESETEK TÁRA _ FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 20. számához. Budapest, 1891. május 17-én. Köztörvényi ügyekben. Nem képez tékozlást, lia valamely gondnokság: alá helyezendő, bár ingatlan vagyonának jövedelmeiből élhetne, annak állagát lassan-lassan elidegeníti és ivásra adván masrát, aránytalan összegeket költ italra. * (1877: XX. t.-c.) 28. §. c) pont.) A pestvidéki kir. törvényszék (1890. szeptember 18-án, 6.002. sz. a.): Tóth Gyula ügyvéd által képviselt B. Pál, B. Zsuzsanna és B. János felpereseknek — Hets Ödön ügyvéd által képviselt id. B. Pál alperes ellen gondnokság alá helyezés iránt indított perében következőleg itélt: Id. B. Pál az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának c) pontja alapján gondnokság alá helyeztetik stb. Indokok: Felperesek, mint alperesnek lemenő ágbeli rokonai, a 3,-'63/1. M. 1881. sz. rendelet 30. §-a szerint alperesnek gondnokság alá helyezését kérelmezni jogosítottak. Felperesek a becsatolt maglódi 26. sz. tjkvben B. 6. 9. ll. 15. 16. tétel alatt foglalt bejegyzésekkel teljes hitelt érdemlőleg igazolták, hogy alperes 1882. évtől kezdve ingatlan vagyonát részletekben folyton eladogatja, a per során kihallgatott D. István, P. János. H. István tanuk vallomásaival pedig igazolva van, hogy ingatlanait, de különösen a maglódi 26. sz. sz. tjkvben felvéve volt (52. 53.) hr. és 26. n. s. sz. alatti házát az utóbbi időben mértéktelenül élvezett borital árának fedezhetése végett adta el, -holott ugyancsak az összes tanuk vallomása, de alperes beismerése és a becsatolt telekkönyvi kivonat tanúsága szerint oly jövedelemmel birt, melyből állását tekintve, nagyon tisztességesen megélhetett, miből nyilvánvaló, hogy alperes vagyonát nem szükséges és hasznos célokra költi el, hanem azt pazarolja. Mindezekből kifolyólag tehát alperest az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának c) pontja értelmében gondnokság alá helyezni kellett stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1890. november hó 24-én, 51,641. sz. a,): Az clsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1891. április 29-én 1,707/P. 1891. sz. a.): Mindkét alsó bíróság Ítélete megváltoztattatok s felperesek keresetükkel elutasittatnak. Alperes ügyvédének munkadíja a felebbezésért három forintban állapittatik meg saját fele ellenében. Indokok: Felperesek azon kérelmének, hogy atyjuk id. B. Pál az 1877. XX t.-c. 28. c) pontja alapján gondnokság alá helyeztessék, helyt adni nem lehet, mert felperesek olyan adatokat nem nyújtottak, a melyek alapján alperessel szemben a tékozlás tényálladéka megállapítható volna. Az a körülmény ugyanis, hogy alperes annak ellenére, hogy felperesek állítása szerint olyan évi jövedelemmel bir, a melyből megélhet, ingatlanai egy részét elidegenítette, magában véve még tékozlásnak nem tekinthető, ugy az sem, ha az ingatlanok vételárából 100 frtot netán italok árának törlesztésére fordított, a tanuk pedig olyan tényeket, a melyek a tékozlást bizonyítanák, nemcsak elő nem adtak, sőt D. István, P. István és H. István tanuknak azzal az előadásával szemben, hogy alperes ivásnak adta magát és hogy korcsmázik, a miből egymagából, egyéb adatok hiányában, tékozlást még következtetni sem lehet, a többi tanú előadásából ennek ellenkezője tűnik ki. Ezekhez képest alperesre nézve a tékozlás bizonyítva nem lévén, az alsóbirósági ítéletek megváltoztatásával felpereseket gondnokság alá helyezés iránti kérelmükkel elutasítani kellett. A szülök részéről adott vagy igért hozomány a nöt illeti. A szászkabányai kir. törvényszék (1889- szeptember 2-án, 1,645.) : G. József felperesnek S. Ádám alperes ellen 150 frt tőke s jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes köteles a 150 frt kereseti tökét felperesnek megfizetni, stb. Indokok: A tárgyalás során az a ténykörülmény, hogy alperes felperesnek négy év előtt, midőn ez alperes leányával házasságra lépett, hozományul 350 frtot igért, alperes beismeri, nemkülönben B. Stefán, B. Koszta, K. Jocza és M. Kata hit alatt kihallgatott tanúvallomásai által beigazoltatván, tekintve, hogy alperes azon állítását, hogy közte és felperes közt újabb megállapodás jött volna létre és a szerint felperes a hozományból 100 forintot elengedett volna, felperes tagadásával szemben mivel sem igazolhatta be és miután a felperes neje által kiállított nyilatkozat, mely szerint ő az apjától (alperestől) hozományul kapott 200 frttal magát teljesen kielégítettnek nyilvánítja, a mennyiben a férj min* Ezen curiai Ítélet méltán ejtheti az embert gondolkodóba a tékozlás fogalmának ilyetén felfogása miatt. Az a része is figyelmet érdemel, mely szerint munkadíj fejében egy felebbezésért 3 frt mond három forint állapittatik meg. A szerkesztőség. den jogi korlátozás nélkül szabadon rendelkezhetik, figyelembe nem vehető, alperest felperes kérelméhez képest marasztalni kellett. A budapesti kir. itélö tábla (1890. június 23-án, 52,486. szám): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja stb. Indokolás: A felperes keresetében az alperest 150 frt hozománynak megfizetésében kéri marasztalni. Tekintve, hogy a szülők részéről adott vagy igért női hozomány a nőt illeti és tekintve, hogy a perhez csatolt és a felperes részéről valódiságára nézve kétségbe nem vont nyilatkozat szerint felperes neje magát 200 fittal végleg kielégítettnek kijelentette, a felperesnek az azt a 200 frtot meghaladó hozományi összeg iránt indított keresete alaptalan, ennélfogva az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia (1891. április 9-én, 8,160. sz.): A másodbíróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Szerződés érvénytelenítése iránti keresetek, tekintet nélkül a pertárgy értékére, a törvényszékek hatásköréhez tartoznak. A budapesti kir. itélö tábla: Az eljárt bíróság ítéletét az azt megelőzött eljárással együtt megsemmisíti és a keresetlevelet felperesnek visszaadatni rendeli. In d o k o k : Felperes keresetében egy általa kiállított 50 frt bekebelezett adóslevélen alapuló követelést eredetileg érvénytelennek és semmisnek kimondani, alperest az adóslevél kiszolgálgáltatására és a zálogjog törlésének eszközlésére kötelezni kérte; minthogy azonban az 1881. évi LIX. t.-c. 13. §. 1. és 2. pontja szerint sommás eljárás alá csak azok a keresetek tartoznak, melyeknek tárgya a készpénzbeli követelés, vagy helyettesíthető ingóság ; ellenben a szerződés érvénytelenítése iránti kereset a prts. 35. §-a rendelkezése alá esik; midőn tehát a kir. járásbíróság mind a mellett az ügy tárgyalását elrendelte és az ügy érdemében ítéletet hozott, az 1881. évi LIX. t.-c. 39- §-ának e) pontjába ütköző semmiséget követett el, miért is az Ítéletet az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíteni kellett. (1890. március 31-én, 42,263. szám.) A bécsi, mint külföldi biróság illetékessége ellen, a végrehajtásra megkeresett belföldi bírósághoz benyújtott felfolyamodvány hivatalból visszautasítandó. — A megkeresett bíróságnak a végrehajtás foganatosítása iránt intézkedő végzése, végrehajtást rendelő végzésnek vehető. — Az osztrák biróság határozata elleni felebbvítel s a honi biróság elleni felfolyamodás ugyanegy beadványban elő nem terjeszthető. A szolnoki kir. járásbíróság: Goldscheider Frigyes bécsi lakosnak Csillag Adolf ellen 50 frt erejéig folytatott végrehajtási ügyében a bécs-józsefvárosi cs. kir. járásbíróság megkeresése folytán a végrehajtás foganatosítására a bírósági végrehajtót kiküldötte. A budapesti kir. itélö tábla: A végrehajtást szenvedő felfolyamodását, a mennyiben az a bécsi jbiróság illetékessége ellen irányul, hivatalból visszautasítja; egyebekben elfogadja s az ügyet vizsgálat alá vévén, az elsőbiróság végzését végrehajtást rendelő végzésnek véve, helybenhagyja : mert az osztrák-magyar monarchia másik államában hozott birói határozat elleni felebbvitel, a honi biróság határozata elleni felfolyamodással együtt egy közös beadványban elő nem terjeszthető s ugyanazért a megkereső biróság illetékességére vonatkozóan a felfolyamodásban felhozottak tekintetbe nem vehetők; s mert a bécsi járásbíróság megkeresvényére a kielégítési végrehajtást elrendelni (1881: LX. t.-c. 4. §.) s a foganatosítás iránt intézkedni köteles volt; végre mert az a körülmény, hogy az eljáró biróság a végrehajtás szabályszerű elrendelése helyett a megkeresvény következtében egyszerűen kiküldöttet rendelt ki, nem olyan mérvű szabálytalanság, mely a neheztelt végzés s az annak következtében foganatosított eljárás megsemmisítésére alapul szolgálhatna. (1890. 2,693. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A ki a váltó elfogadója helyett fizetést teljesít, az a váltó elfogadójának jogába lép, erre nézve az sem tevén különbséget, hogy a lejárat előtt kelt forgatmánynyal jutott a váltó birtokába. A szolnoki kir. törvényszék (1889. október 12. 1,950 sz.): Molnár János ügyvéd által képvi selt D. Lőrinc felperesnek Debreczeni Lajos ügyvéd által véde tt S. Péterné alperes ellen 65 frt s jár. iránti perében követkéz őleg itélt: Alperes S. Péterné által 6,964/1888. sz. a. előterjesztett kifogásoknak hely adatik, a