A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 20. szám - A büntetőtörvény módosítása. 4. [r.]

78 A J O Gr. t6,540/1888. sz. alatt kelt sommás végzés hatályon kivül helyeztetik, felperes D. Lőrinc ezen számú keresetével elutasittatik. Indokok: Alperes azon kifogása, hogy felperes a kereseti váltó értékét a váltó előbbi birtokosának a nagy-kún-karcagi mezőgazdasági elöleg-egyletnek nem a sajátjából, hanem a váltó elfogadó Cs. Mihály tulajdonát képező nagy-kún-karcagi mezőgazdasági előleg-egylet négy darab üzleti részletének részvény — a hitelező pénzintézet részére történt — átadása által fizette ki, az e tárgyban kihallgatott B. Bertalan, N. Mihály és D. Imre tanuk vallomása által igazoltatik, O. Károly tanú vallomása által igazoltatik továbbá, hogy az időközben elhalt Cs. Mihály összes tartozásainak kifizetését felperes neje D. Lőrincné a közte és Cs. özvegye jelen perbeli alperes közt létrejött szerződésnél fogva magára vállalta, az ügyállás ezen helyzetében tehát felperes, habár a Cs. Mihály-féle tartozások rendezését neje megbízása folytán, mint meghatalmazotti minőségénél fogva, minthogy a váltó öszszege az elfogadó Cs. Mthály vagyonából fizettetett ki, a kereseti váltó oly birtokosának nem tekinthető, ki annak értékét sajátjából fizette és igy annak jogszerű és jóhiszemű birtokosa lehetne, miért is tekintet nélkül arra, hogy ő mint meghatalmazott, a kereseti váltót magára forgatta, mely cselekmény meghatalmazotti minőségénél fogva már magában is törvénytelen, alperes által kereseti joga ellen intézett kifogásnak annyival is inkább, mert a váltón alapuló tartozás az elfogadó vagyonából kifizetve lévén, annak isméti más által is leendő újabb kifizetése jogosan nem követelhető, helyt kellett adni s ehhez képest a kifogásolt sommás végzést hatályon kivül helyezni, felperest keresetével elutasítani kellett, stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1890. június 17-én, 7,983/v. 1889. sz.): Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, az 1888. évi július hó 10-én, 6,540. sz. alatt hozott sommás végzés hatályának fentartása mellett alperest kötelezi, hogy a felperesnek a sommás végzésben felsorolt összeget megfizessen, stb. Indokok: Alperes azt a kifogását, hogy a kereseti váltót felperes a váltó elfogadójának Cs. Mihálynak vagyonából fizette ki és fizetést a váltónak magához váltása alkalmával az elfogadó helyett teljesített és továbbá azt a kifogását, hogy felperes alperest a váltójogi és fizetési kötelezettség alól felmentette, nem bizonyította, mert a célból felhívott és kihallgatott tanuk bizonyítékot vallomásaikkal egyik irányban sem szolgáltattak, miután O. Károly állitásával épen ellenkezőleg azt vallotta, hogy a kereseti váltó elfogadójának, Cs. Mihály adósságainak kifizetését nem felperes, hanem ennek neje vállalta magára, B. Bertalan, N. Mihály és D. Imre tanuk vallomása szerint pedig Cs. Mihálynak a nagy-kúnkarcagi mezőgazdasági egyletnél volt 450—460 frt tartozásából a 192 frt értékben elfogadott 4 darab üzletvény Cs. Mihálynak azon váltótartozásaira fordittatott, melyek D. Lőrincnek erre forgatás nélkül adattak ki, e többi tartozásokat 'pedig D. Lőrinc saját váltó elfogadványaival fizette ki és ezek reá forgattattak, tekintve pedig, hogy a kereseti váltó felperesre forgatva van, tanuk vallomásából épen az következik, hogy az nem olyan váltó, mely az elfogadó helyett és ennek péuzével lett kifizetve. Tekintve már most, hogy felperes a kereseti váltónak magához váltása és reá történt forgatása folytán a váltónak jogos birtokosává lett és hogy ezen forgatmány alapján a kibocsátó alperes ellen önálló váltói és követelési jogot gyakorolhat (1876 : XXVII. t.-c. 9. §.), alperest a váltótörvény 7., 41. és 50. §-ai alapján a váltó összegének megfizetésében marasztalni kellett, stb. A m. kir. Curia (1891, április 15-én, 1,405/1890. v. sz.): A másodbiróságnak ítélete megváltoztatik és az elsőfokú bíróságnak ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: B. Bertalan, N. Mihály és D. Imre alperesi tanuknak esküvel erősített egybehangzó vallomásukkal a prts190- §-a érteimében bizonyítva van, hogy felperes néhai Cs. Mihálynak a karcagi mezőgazdasági előleg-egyletnél volt összes váltótartozásait, köztük a kereset tárgyát képező s az A) alatti váltón alapuló tartozását kifizette, minthogy pedig e szerint felperes az A) alatti váltónak elfogadója helyett fizetett, felperes az A) •/. a. váltó elfogadójának jogaiba lépett, erre nézve az sem tévén különbséget, hogy felperes a lejárat előtt kelt forgatmánynyal jutott a váltó birtokába, mivel az elfogadó által teljesített fizetéssel a váltó célját érte ; mert az intézvényezettet a váltó elfogadása alapján a kibocsátó ellen váltójogi kereset nem illeti meg s igy felperesnek, mint a ki a kifizetést az elfogadó Cs. Mihály helyett teljesítette, nincs váltójogi keresete alperes ellen, ki az A) alatti váltónak kibocsátója. Ha valamely szövetkezetnek alapszabályai azt tartalmazzák, hogy a mennyiben valamely tag az üzletrészek valamelyik részletét nem fizetné pontosan, úgy az összes üzletrészek esedékessé válván, a tag azzal felszólítandó a fizetésre, hogy 8 nap alatt a fizetésnek meg nem történte esetére az illető ki fog záratni a szövetkezetből és a befizetett üzletrészek a tartalékalap javára elenyésznek, úgy ez esetben a szövetkezetnek nincs joga a tagtól az üzletrészeket perrel követelni, hanem csak arra van joga, hogy a tagot kizárja. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1889. június '21-én 32,991.): Pálfy Ferenc ügyvéd által képviselt »budapesti hitelegylet, mint szövetkezet« felperesnek Alkér Emil ügyvéd által képviselt V. György alperes ellen 200 frt töke és jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Alperesnek felperes által B. alatt csatojt belépési kérvényéből, illetve alperesnek a kérvényben foglalt abból a nyilatkozatából, mely szerint 400 frtnyi kölcsön elnyerhetése végett kéri magát a szövetkezetbe tagul felvétetn, ez okból jegyez 8 db. üzletrészt, csak az tűnik ki, hogy mivel a szövetkezetből kölcsönre csupán szövetkezeti tagok tarthatnak igényt, alperes belépése által a kölcsönnyerés tekintetében előirt egyik előfeltételnek kívánt megfelelni, azzal tehát az alperesnek azon állítása, hogy belépési kérvényében belépésének feltételétől az általa óhajtott kölcsönnek részére folyóvá tételét kötötte volna ki, bizonyítva nincs, az a körülmény pedig, hogy alperes a felperesi szövetkezetbe csakis a felperes részéről tett amaz ígéret folytán s oly kikötés mellett ajánlkozott tagként belépni, hogy felperestől kölcsönt kap, mint a fent előadottak szerint feltétlen belépési nyilatkozatot képező B. alatti írásbeli szerződéssel ellenkező s ezért az általános jogelvek szerint figyelembe sem vehető szóbeli megállapodás bizonyítás tárgyát nem képezheti, minek következtében alperesnek e részben tett kifogása is mellőzendő ugyan, minthogy azonban a felperesi alapszabályoknak felperes által C. alatt csatolt kivonatában foglalt 5. §-ának abból az intézkedéséből, mely szerint ha a szövetkezeti tag az üzletrészek után egy hónál régebbi hátralékos részleteknek 8 nap alatt lefizetését felszólítás dacára elmulasztaná, akkor az összes hátralék esedékessé válván, annak újabbi 8 nap alatt befizetésére oly figyelmeztetéssel szólítandó fel, hogy ennek nem teljesítése esetében a tagok sorából ki fog záratni s az általa tényleg teljesített összes befizetések a tartalékalap javára esnek, kétséget kizárólag kitűnik, hogy ily esetben a szövetkezetnek nem az üzletrészek után esedékes összes hátralékoknak birói uton követeléséhez, hanem csupán az illető tag kizárásához s az ez által tényleg teljesített összes befizetéseknek a tartalékalap javára megtartásához nyílik joga, mert ha a hátraléknak birói uton behajthatása is céloztatott volna, akkor az alapszabályokban a fizetés elmulasztásának következményeképen nemcsak a kizárás, hanem a hátraléknak birói uton behajthatása s nemcsak a tényleg befizetett, hanem a bíróilag behajtott összegeknek hova fordítása is megállapítva lenne, felperest az alperes által jegyzett üzletrészek teljes értéke erejéig indított keresetével 1 elutasítani kellett stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1890. márc. 24-én 5,704. sz.): Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s alperest a kereseti I 200 frt összeg fizetésére kötelezi. Indokok: Alperesnek az a kifogása, hogy ő . felperes szövetkezet tagjává nem lett, mert belépését attól tette függővé, ha az egylettől kölcsönt kap, az elsőbiróság Ítéletének erre vonatkozó helyes indoka alapján tekintetbe vehető nem volt. A mi pedig alperesnek a C. alatt becsatolt alapszabály-kivonat 5. §-nak rendelkezésére alapított azt a kifogását illeti, hogy ennek érdekében felperesnek csak az a joga lehet, hogy alperest a tagok sorából kizárhassa, az tekintetbe szintén nem volt vehető, mert az alapszabályoknak hivatkozott rendelkezése alapján felperesnek ugyanehhez is joga lehet, de ez nem zárja ki azt, hogy felperes ezen jogától eltekintsen és az aláirt üzletrészek utáni befizetést követelje. Ezeknél fogva s mert alperes nem is állította, hogy az aláirt üzlet »részjegyekre« már részlettörlesztéseket eszközölt volna, tehát hogy felperes ez okból a kereseti összeget már nem követelhetné, alperest a kereseti összeg és jár. megfizetésére kötelezni kellett stb. A m. kir. Curia (1891. április 23-án 1,030/890. v.): A másodfokú biróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete saját indokaiból helybenhagyatik. A csődtömeg által harmadik személyek ellen támasztott követelések felett a csödbiróság határozatot hozni jogosítva nincs. — A csődtömeg ellen a csödtörv. 145. §-a alapján indított perekben a csődtömeg részéről a bejelentő ellen viszonkeresetnek nincs helye. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét, a mennyiben alperes viszonkeresetével elutasittatott, azzal az értelmezéssel, hogy alperes viszonkeresetével a csődbíróság hatáskörének hiánya miatt utasittatik el, helybenhagyja. Indokok: . . . a viszonkeresetre vonatkozó részében az elsőbiróság Ítéletét a fentebbi értelmezéssel helyben kellett hagyni, mert a csődbíróság mint külön ügybiróság hatáskörébe csak a tömeg ellen indított azok az ügyek tartoznak, melyeket e törvény mint a csődbíróság hatáskörébe tartozókat világosan megjelöl, ellenben a csődtömeg által harmadik személyek ellen támasztott követelések felett a csődbíróság határozatot hozni jogosítva nincs s mert a csődtömeg ellen a csődtörvény 145. §-a alapján indított külön per keretébe kizárólag a bejelentett követelés valódisága és osztályozása feletti határozat tartozik, a miből kétségtelen, hogy ily perekben a csődtömeg részéről a bejelentő ellen viszonkeresetnek nincs helye. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokainál fogva, helybenhagyja. (1891. márc. 4-én, 1,139.)