A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 17. szám - Követelheti-e az ügyvéd saját megbízójával szemben a bagatell eljárásból folyó költségei visszatérítését külön per utján?

A JOG. 133 xegrehajtas elol rejt el tárgyakat, nagyon bajos öt azonnal felelőssege vonni Először, mert az illető nem tartozik tudni, vagy legalább mondhatja, hogy nem tudta, miszerint biztosítás kéretett v*gy elrendeltetett ellene, a mennyiben a biztosítás egyoldalúlag rendeltetik el es hivatalosan csak akkor értesül róla az adós, midőn mar íoglalni jönnek hozzá. Másodszor, mert ha oly követeles iorog is fenn, melyre előleges biztosítás elrendelhető, a követelés meg mindig alaptalan lehet és a követelő fél jogérvényesen el is utasittathatik, egy végül is alaptalannak bizonyuló követeles miatt pedig senki meg nem büntethető, ha el is rejti vagyonán vagy máskép vagyontalanná teszi magát. Hogy pedig valaki ellen a büntető eljárás folvamatba tétessék, midőn egy hitelezője által kért biztosítás elöl rejti el vagyonát s addig felluggesztessék, míg a polgári per végbefejezést nyerés eldől, vájjon jogos, vagy alaptalan követelés forog-e' fenn — mi esztendőkig is eltarthat — az sem igen lehet. Egyáltalában a végrehajtás elrendelése nem lehet irányadó eltitkolt cselekvény meghatározása tekintetében, még akkor sem, ha kielégítési végrehajtásról van szó, mert ez is egyoldalúlag, az adós meghallgatása nélkül rendeltetik el, a miről pedig az illető nem tud semmit, az vétkessége megállapításának alapjául nem szolgálhat. Ezen itt előadott okokból a legmegfelelőbb volna a következő szövegezés: »A ki azon célbó1, hogy hitelezője jogérvéuyesen megítélt követelésének kielégítését (behajtását) meghiúsítsa, vagyonához tartozó értéktárgyakat elrejt« stb. Ezen szöveg egyáltalán ki nem zárná azt, hogy az oly hitelező is, ki bebizonyíthatja, hogy adósa a kért biztosítási végrehajtás elöl vonta el vagyonát, akkor emelhessen panaszt, midőn követelése végérvénvesen meg van már Ítélve és kielégítéshez joga van. Csak arról kell gondoskodnia, hogy a dolog el ne évüljön. Nincs kizárva továbbá ezen szövegezés által az sem, hogy más hatósági végrehajtásnak a vagyonok elidegenítése által történt meghiúsítása is büntettessék, mert például a kincstár is hitelező és az annak rendje és módja szerint kivetett és már végrehajtható adó is a kincstárt »jogérvényesen illető követelés«. (Folyt, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. Követelheti-e az ügyvéd saját megbízójával szemben a bagatell eljárásból folyó költségei visszatérítését külön per utján í E napokban vettem a következő kir. táblai határozatot: A marosvásárhelyi m. kir. ítélő tábla (162/91. sz.) Bölöni László felperesnek Lukácsfy Ödön ügyvéd által képviselt T. József alperes ellen 14 frt 19 kr. ügyvédi munkadíj s jár. ír. a b.-hunyadi kir. jbiróság előtt folyamatba tett és az 1890. október 3-án 2,005. sz. a. hozott ítélettel befejezett sommás perét alperesnek 1890. évi október 30-án 2,257. sz. alatt beadott felfolyamodása, helyesen felebbezése folytán az 1891. évi január 22-ik napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következő Ítéletet hozott: A kir. itélő tábla a b.-hunyadi kir. jbiróság idézett keletű és számú ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, a perköltségeket pedig felek között kölcsönösen megszünteti s a felebbezésért alperesi ügyvéd munkadíját és költségét megbízójával szemben 4 frt 90 krban megállapítja. Indokok: Jóllehet alperes szabályszerű idézés dacára a kereset tárgyalásáról kimaradt, felperes az első bírói Ítélet megváltoztatásával, keresetével elutasítandó volt, mert az eljáró kir. jbiróság utján beszerzett s az iratokhoz csatolt 154/89. sz. kp. peres iratok szerint felperes Bölöni László alperest ennek özv. Ppjor Jánosné elleni 35 frt 01 kr. ír. kp. ügyében képviselte, kp. peres ügyekben pedig az 1877. évi XXII. t -cikk 36. §-a szerint, nem forogván fenn annak 34., 35. §-ai, meghatalmazott ügyvéd díjai és költségeinek saját felével szemben való megállapításának helye nincs, ebből pedig az következik, hogy az ügyvéd ilyen perben felmerült költségei és díjainak peres uton való felhajtására sincs jogosítva. Legyen szabad ezen táblai ítélethez néhány megjegyzést fűznöm. Az 1877. évi XXII. t.-c. 36. §-ában csak az van mondva, hogy »a meghatalmazott díjainak és költségeinek bírói megállapítását nem követelheti*. De kérheti. Es ha igazságos a kérelem, az igazságos bíró azt meg is ítéli. Azonban ettől is eltekintve, a törvénynek ezen intézkedése csak a per folyamára szól, nem akarja a bagatelle pereket megdrágítani; de hogy a munkás munkájának díját, avagy bérét és a mások érdekében bona fi de tett költekezésének visszatérítését a megbízóval szemben a megbízás alapján önálló keresettelnekövetelhesse: azt semmiféle magyar törvény nem mondja (a polg. törvény szerint még a megbízás nélküli ügyvivő is követelhet visszatérítést) a törvény az országnak semmiféle osztályú polgárát törvényen kivüli helyzetbe tenni nem akarta, ha ezt tenné, Magyarország abban a percben megszűnnék jogállam leríni. Kicsi e per substratuma, de nagy és kényes a jogelv, mely hozzá fűződik. Ha én bagatelle perekben is, — a hol tudom, hogy a bíró köteles kérésem folytán a költséget egész szigorúan megítélni — bírói liquidatióhoz folyamodom, ez által két dologról szolgáltatok bizonyságot: bízom a bíróság jóakaratában és nem harácsolom el a félnek előleges kikötéssel tőke iránti igényét is. Mind a bíróság iránti bizalom, mind a fél érdekének kímélete a mellett szól, hogy csakugyan helyesebb a vitázó felek igényeit bíróilag megáldani, mint az ország egyes polgárát munkájára nézve törvényen kivüli állapotba helyezni s ez által kényszer utján ráuszítani, hogy alattomosan, vagy rászedéssel szerezzen magának elégtételt, mert elégtétel és védelem nélkül csakugyan még egy nyomorult féreg sem marad, nem hogy egy eszes ügyvéd, kivált akkor, midőn munkáját és pénzét veszik el minden megtérítés nélkül. Nem lehet ilyen mihasznának gondolni a társadalmat, sem a társadalom egyes mozgó elemét. Tisztelettel kérem kartársaimat ezen b. lapok utján nézeteiket nyilvánítani. Bölöni László, bánffy~hunyadi ügyvéd. Sérelmek. * Mi a különbség a törvényszéki elnök és a telekkönyvvezető között? Tekintetes szerkesztőség! Tegnap egy ügyfelemtől megbízást kaptam, hogy a tordai törvényszékhez egy utóárverési ajánlatot nyújtsak be. A következő sürgönyt intéztem tehát Tordára : »Törvényszéki telekkönyvvezető urnák Tordán. Mennyiért keit el a bányabükki birtok ? Válasz fizetve.« Még aznap a következő választ kaptam : »Szörényi ügyvéd Budarest Andrássy-út 61. Válasz 44 krból nem telik. Imecs.« »Fővárosi fiskális« létemre történt »lefőzetésem« okozta »elszontyorodásom« hatása alatt kénytelen voltam Imecs urnák egy postautalvány szelvényén a következőkép válaszolni: »T e k i n t e t e s Imecs ur! Csak azért voltam Dátor Uraságod privát szívességét igénybe venni, mert a tordai Elnök ur ő Nagysága egy hozzá ápril 12-én (vasárnap) érkezett sürgető kérvényemet még az nap elintézte, ugy hogy én már másnap a végzést megkaptam és igy fel kellett tennem, hogy T e k i n t et e s s é g e d nem fog az ügy sürgősségénél fogva merészségemért megapprcheudálni. Minthogy a sürgönyválasz tizenegy szóból áll s igy Tekintetességednek két krajcárnyi kiadása volt, ennélfogva bátorkodom ezen két krajcárt köszönetem nyilvánítása mellett átszármaztatni. Hazafias üdvözlettel stb.« A köztem és Imecs ur között fölmerült »becsületbeli« ügynek ilyetén elintézését azért szeretném, ha a tisztelt szerkesztőség nyilvánosságra hozná, hogy kartársaim hasonló »lefőzetésnek« ne legyenek kitéve és hogy a tordai kaszinónak azon tagjai előtt, a kik Imecs ur viccén nevettek, némileg excusálva legyek, mert Imecs ur hivatalon kivül értesítést adui tényleg nem köteles. Kiváló tisztelettel Dr. Szörényi Lipót, Irodalom. A bélyeg- és illeték iránti törvények és szabályok magyarázata című kézikönyve második bővített kiadására előfizetési felhívást tesz közzé L a s i t z Pál pénzügyminiszteri titkár. Ha valamely szakmunkára nézve a legkedvezőbb és részrehajlatlan bírálat annak keresettségében és elterjedésében nyilvánul, akkor ez áll a fenti cím alatt 1889. évben kiadott kézikönyvet illetőleg, miután abból rövid 2 év alatt egy második kiadás vált szükségessé. Szerző a magyarázatok által, melyek a kézikönyvnek hozzávetőleg több mint -/s-ad részét foglalják el, az illetékszabályoknak minden bonyolult és homályos részét az eddig rendelkezésre álló minden adat felhasználásával vagy ilyenek hiányában saját gyakorlati ismeretei alapján a legkönnyebben megérthető módon törekedett megvilágítani és könnyen fel foghatóvá tenni. Magánosok, bíróságok, közhatóságok és hivatalok abbeli megnyugtatására, hogy megrendeléseiket minden aggály nélkül foganatosíthatják: szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium 320/1889. szám (1889. é. P. ü. Közi. '226. lapján), a nagyraélt. m. kir. igaz ságügy minisztérium 38,141/1889. sz. és a nagyraélt. m. kir. belügyminisztérium 3,222/1890. szám alatt kézikönyvét az összes pénzügyi és közigazgatási hatóságok s hivataloknak, illetve az első folyamod ás ú bíróságoknak a hivatalos átálányokból leendő beszerezhetés engedélyezése mellett a legmelegebben ajánlották. Előfizetési ára: 2 frt 50 kr., öt példányt meghaladó bármily számú megrendelésnél, ha a könyvek egy csomagban szállíthatók, példányonkint 2 frt 10 kr., vászonkötésben 3 frt. Az előfizetések legcélszerűbben postautalványon, szerző címére (Vár) címzendők. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha viákntatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.