A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 15. szám - A közigazgatási javaslatról

60 A JOG. kétségen kivül áll, hogy ezen árúk jogtalan eltulajdonításával a btk. 355., 356. §. alá eső sikkasztás bűntettét követte el, miért is ezen bűntettben beismerése, panaszosnak a vizsgáló biró előtt tett vallomása alapján, mely vallomásban foglalt azon kitétel, hogy vádlott, mint bizományos, 360 frt 30 kr. értékben átvett árúkkal tartozásban maradt, a csődbíróság előtt esküvel is megerősített, bűnösnek volt kimondandó s tekintettel büntetlen előéletére s hogy panaszos megbüntetését nem kívánja, a btk. 358. §. értelmében a 92. §. alkalmazásával 3 havi fogházzal volt büntetendő Vádlottnak a maga mentségére felhozott s panaszos által az 1,258/1889. számú végtárgyalási jegyzőkönyvbe vezetett előadásával némileg igazolt azon állítása, hogy ö a H. Hermann fia cégtől előbb bizományba vett át árúkat, de miután a céggel sok éven át volt összeköttetésben s a bizományra nézve közöttük írásbeli szerződés nem is létezett, a későbbi ügyleteknél azt, hogy az ügylet bizományi, határozottan ki nem fejezték, figyelembe nem vétetett; mert ezen állítása megcáfoltatik H. Hermann panaszkérvényével is annak a vizsgáló biró előtti előadásával, ugy nemkülönben L. Albert és G. Dávid tanuk hit alatti és P. Zsigmondnak a vizsgáló biró előtti vallomásaikkal, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. jun. 7. 22,437. sz. a.): Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja, s:b. A m, kir. Curia (1891. márc. 18. 9,726/1890. b. sz. a.): Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád és következményének terhe alól felmentetik. Indokok: Az időközben csődjalá jutott H. Hermanu és fiai cég tulajdonosa »Activforderungen« című segédkönyvének 7-ik lapja alapján, mely »Commission« címmel vezettetett és a melyet az ellene megnyílt csődben vagyona felfedezése alkalmával, hit alatt jelentett be, az 1885. év folyamán átvett és vissza nem adott árúk fejében vádlott ellen 360 frt 30 kr. tartozást mutatott ki és sikkasztásban kérte vádlottat bűnösnek kimondatni. Vádlott elismerte ugyan, hogy a panaszostól kezdetben bizományba vett árúkat és kis könyve is volt, melybe az átvett árúk értéke és a megfizetett összeg beíratott, de azt állította, hogy későbben hitelre kapott árúkat és nem volt bizományosa a panaszosnak. H. Ignác panaszos a végtárgyalás során vádlottnak büntetését már nem kívánván, azt adta elő, hogy köztük Írásbeli, vagy szóbeli szerződés a bizományi viszonyra nézve soha sem köttetett, de ő sok éven át bizományba adta az árúkat és bár azt később nem fejezték is ki, hogy az ügylet »bizományi«, de ő annak tartotta, ily körülmények között tekintve, hogy a hitelesített kivonatban egyedül az 1885. évi ügyletekről szóló főkönyvbe egyoldalulag bevezetett »Commission« cím a bizományosi viszonyt meg nem állapithatja; tekintve, hogy a Pollák Zsigmond panaszos üzletében volt segéd csak azt tanúsítja, hogy segédtársaitól hallotta, hogy a vádlott bizományos ; A. Albert másik könyvvezetősegéd pedig az ügyletről csak annyit tud, hogy vádlott folytonosan vett át árúkat és ezek árából törlesztett és a főkönyv »Commission« címen vezettetett, G Dávid segéd pedig, a nélkül, hogy az időt meghatározná, három havi szolgálata idejéből csak arra emlékszik, hogy vádlottnak kis könyve volt és panaszos beszámolni hivta fel a vádlottat és vádlott többször bement panaszoshoz és pénzt vitt be, vádlott bizományosi viszonya bebizonyitottnak nem mondható, következőleg őt a btk. 355. és 356. §. alá eső sikkasztás bűntettének vádja alól fel kellett menteni, stb. A ki nős férfi felöl többek előtt azt állítja, hogy idegen növel közösült, rágalmazást követ el. A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy a házasságtörő férj neje is jogosítva van férje ellen a B. T. K. 246. §-ába ütköző vétség miatt büntető panaszt emelni, ekként a vádlott által a magánvádló felől állított ama tény, hogy ez az ö nejével házasságtörést követett el, ennek valódisága esetében magánvádló ellen, kiről az állíttatott, a büntető eljárás megindításának a vádlott akaratán kivül is okát képezhetné: a kir. itélő tábla a kir. járásbíróság ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyja. (1890. május 21-én, 12,057. sz.) A m. kir. Curia: Az 1883. évi VI. t.-c. 7. §. 1. pontjának esete fenn nem forogván, a felebbezés visszautasittatik. (1890. október 28-án, 10,666. sz.) A 15. T. K. 270. és 271. §-ai értelmében hivatalból üldözendő becsületsértés vagy rágalmazás esetén a B. T. K. 122. §-ában meghatározott határidőn túl is tehet a kir. ügyész indítványt. (M. kir. Curia 1890. okt. 17., 9,252. sz.) Bűnvádi ügyekben is a pervesztes fél köteles a másik félnek ügyvédi képviseltetés címén felmerült költségeket megtéríteni. A fentjelölt szabály áll ugy arra az esetre nézve, midőn vádlott bűnössége megállapittatott, mely esetben vádlott tartozik a sértett félnek ügyvédi képviselet címén felmerült költségeket megfizetni, valamint arra az esetre is, ha a vádlott felmentetett és a panasz merőben alaptalannak találtatott, esetleg a vád visszavonatott, mikor a panaszló a vádlottnak felmerült ügyvédi díjak megfizetésére köteleztetett. (M. kir. Curia 1890. február. 13-án, 284. sz. és január 22-én, 11,764/1889. sz ) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Megtagadandó az ügyvédi lajstromba való felvétel, ha a [ kérelmező oly büntetendő cselekmény miatt lett elitélve, mely miatt az ügyvédség gyakorlatától el kellene tiltani. A zalaegerszegi ügyvédi kamara választmánya (1891. február 28. 63. sz.): N. Józsefnek az ügyvédi lajstromba való felvétele iránti ügyében következőleg határozott: A kérelemnek hely nem adatik s a felvételi díj címen befizetett öt forint folyamodó| nak ezen határozat jogerőre emelkedésekor visszaadatik, addig is a kamara pénztárába letétképpen beutaltatik. Mert a kérvény mellé 12 és 13. szám alatt csatolt I., II. és III. bírósági jogerős Ítéletek szerint a kérvényező a btk. 462. §. és 464. §-ai alapján hivatali sikkasztás vétsége miatt, tehát oly vétség miatt fenyíttetett meg, mely miatt őt — mint ügyvédet — az 1874 : XXXIV. t.-c. 65. és 66. §-ai, továbbá az 1878 : V. t.-c. 355., 358. és 55. § ai értelmében sikkasztás bűntettében elmarasztalni, hivatalvesztésre Ítélni, következőleg az ügyvédség gyakorlatától is elmozdítani kellett volna. Ennélfogva a kérelem az 1874 : XXXIV. t.-c. 3. §-a értelmében elutasítandó volt stb. A m. kir. Curia (1891. március 20-án 1,863. sz.) : Az ügyvédi kamara választmányának határozata helybenhagyatik. Indokok: Habár kétségtelen, hogy kérvényező N. József ügyvéd, miután a fenyítő bíróság által ellenében a hivatalvesztés, mint mellékbüntetés, nem alkalmaztatott, a kiállott büntetés után az ügyvédi lajstromba leendő felvételt kérelmezni jogosított; (1878: V. t.-c. 57. és 58. §§.) ezen körülmény által azonban az ügyvédi kamara választmánya nincs gátolva abban, hogy a felmerült adatok és események alapján bírálat alá vegye, hogy az illető egyén bir-e azon erkölcsi kellékekkel, a melyek alapján az ügyvédi kamara tagjai közé felvehető, ezen joga az ügyvédi kamara választmányának az 1874. XXXIV. t.-c. 3. §-ból kétségtelenül kitűnik. Ily körülmények közt, tekintettel a bűnös cselekmény elkövetése és fenyítése óta lefolyt rövid időre, a kamara lajstromába leendő felvétel ezúttal elrendelhető nem volt stb. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,54-1- Ha az adótárgy megszűnése címen eszk'ózlendb' adóleírás végett benyújtott kérvény elkésve lett beadva, a törlés csakis arra az adóösszegre nézve rendelhető el, a mely a kérvény benyújtása napjáig még esedékes nem volt. {i8go. évi sz.) 1,54-2. A birtokrendezést eljárás keresztülvitele céljából kiállított és e célra használt meghatalmazás bélyegmentes. {I8QO. évi 6,994. sz.) I,J4J. A hivatalból kirendelt ügygondnok ebbeli minőségében, a közig, hatóságokhoz intézett beadványaira nézve is : személyes bélyegmentességet élvez. (1890. évi 6,726. sz.) 1,544. Nyilvános számadásra kötelezett vállalat azon a címen : hogy bevallott üzleti nyereménye később felfedezett sikkasztások és hűtlen kezelés folytán valótlannak bizonyult, a már jogerőssé vált kivetés folytán befizetett adónak visszatérítését nem igényelheti. (1890. évi 4,861. sz.) 1,545- Oly esetben, midőn az illeték nem kötclezőleg bélyegjegyekbe//, hanem a jogügylet bejelentése mellett készpénzben való fizetés által is leróvható, a lerovás elmulasztása miatt nem az ül. szabályok IOJ. .f-ában említett felemelt illeték, hanem az idézett szabályok 129. f-ában meghatározott bírság előírásának van helye. (1890. évi 5,920. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Váradi Ede e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. jun. 17, félsz. jul. 6, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. Bálint Ferenc. — Neubauer Lipót e., aradi tszék, bej. máj. 21, félsz. máj. 27, csb. Zubor Gyula, tmg. dr. Tenner Pál. — Altmann és Kohn e., b.-gyulai tszék, bej. jun. 12, félsz. jun. 22, csb. Tribusz Gusztáv, tmg. Sárréti János. — Branyiczky János e., b.-gyulai tszék, bej. jun. 8, félsz. jun. 22, csb. Tribusz o'usztáv, tmg. Konkoly Jenő. — Bartlia Árpád e., dévai tszék, bej. máj. 1, félsz, máj 14, csb. Mihályi Béla, tmg. Nábráczky Gyula. — Glück líéla e., nyíregyházi tszék, bej. máj. 4, félsz. jun. 4, csb. Szabó László, tmg. Szikszay József. — Weisz lí. e, pécsi tszék, bej. máj. 23, félsz. jun. 15, csb. Angyal Pál, tmg. dr. Deutsch Antal. Pályázatok: A pancsovai tszéknél birói áll. ápr. 21-ig A b.-gyarmati tszéknél díjas joggyakornoki áll. ápr. 22-ig. — A gyulafehérvári tszéknél, a nagyenyedi és marosújvári jbiróságnál egy-egy díjas joggyakornoki áll. ápr. 23-ig. — A kalocsai jbiróságnál <1 i j a s j 0 g g y a k o r n 0 k i áll. ápr. 24-ig. — A zsibói jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. ápr. 24-ig. — A kőszegi jbiróságnál albirói áll. ápr. 24-ig. — A világosi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. ápr. 24-ig. — A zilahi tszéknél II o. jegyzői áll. ápr. 25-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)