A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 16. szám - A királyi tábla utolsó teljes ülése

Tizedik évfolyam. 16. szám. Budapest, 1891. április 19. Szerkesztőség: ?.j Rudolf-rakpart 3. sz. V., Rndolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A llfflfi ÜGYÉI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Di'. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek béimentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. 1 AKIALOM: A királyi tábla utolsó teljes ülése. (A kir. tábla elnökei 1861 — 1892-ig. Ügyforgalom 1861 —1891-ig.) Még néhány szó a telekkönyvi betétek szerkesztéséhez. Ina : Erdélyi Oszkár, telekkönyvi betétszerkesztési albiró Hevesen. — Az utóajánlat kérdéséhez, Irta : Pákai László, tasnádi ügyvéd. — Nyílt kérdések és feleletek. (Kamat és önkénytes fizetés. Irta : B o r o v á n s z k y Ede, n.-szombati ügyvéd.) — Sérelmek. Bíróilag már megállapított perköltségek leszállítása. Irta: Spectator.) — Irodalom. (Centralisatió és önkormányzat. Irta : Dr. Szokolay István.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetések. TÁRCA : A kir. táblák tanácselnökei MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A királyi tábla utolsó teljes ülése. Teljesen értjük a kir. tábla munkában megőszült nagyérdemű elnökének Vajkay Károly bucsu-szavaiból felhangzó bánatos szavakat, melyeket birótársaihoz intézett a kir. táblának a feloszlása előtt tartott és alant leirt utolsó teljes ülése alkalmából. Ama büszke intézmény, mely új szervezetében egy századnál tovább a legváltozatosabb körülmények közt igazságot szolgáltatott mint az ország második főbb bírósága, f. é. május 1-én megszűnik; azok a büszke hagyományok, melyek ezen régi intézményhez fűződnek, egyszerre elenyésznek és az a számos kapocs, melyet az együttlét ama nagy birói testületben létesitett, a törvény kérlelhetlen parancsszava folytán megszakad. Egy darab régi Magyarország, melyre új köntöst aggattak, száll sirba a régi táblával, és bár mindnyájan ezen halál szükségéről meg vagyunk győződve, annak láttára mégis bánatos hangulat fogja el keblünket. Azonban e halálban is van feltámadás és a feltámadásban van vigaszunk. Azon tőrhetetlen erő pedig, mely azon régi óriási testben is életet, tudott fentartani, Vajkay Károly törhetetlen ereje, Sárkáuy alelnök fáradhatlan buzgalma mellett, biztositékul szolgál, hogy annál pezsgőbb, annál egészségesebb életet fog varázsolni az új testbe. Üdvözöljük tehát az új táblát régi elnökével és alelnökével és az Ég áldását kérjük működésükre. A budapesti kir. tábla utolsó összes ülése. A kir. itélő tábla birái szétosztásuk előtt ünnepélyesen búcsúztak cl f. hó 14-én elnökeiktől és egymástól. Majdnem az összes tanácselnökök, bírák és tanácsjegyzők megjelentek a bucsuzáson, a mely két részre oszlott. Az első rész a hivatalos bucsu az utolsó teljes ülés alakjában. A tábla nagy arcképes terme nem volt képes magába fogadni az összes megjelenteket s még az előterem is zsúfolásig tömve volt. A teremben a zöld asztal körül az elnök Vajkay Károly, Sárkány József alelnök és az összes tanácselnökök foglaltak helyet. Mindenekelőtt a tábla folyó ügyeit intézték el s a fegyelmi tanácsot é.< az alapítványi bizottságot egészítették ki. A fegyelmi tanács rendes tagja lett (az itt maradottakon kívül) Lehóczky Lajos, póttagok : W e b e r Ottó, H a 1 m á g y i Sándor, V a s z ilievics Vazul, Jakabfalvay Gyula. Az alapítványi bizottság rendes tagjai: Lipthay Kornél és Havas Károly, póttagok: Weber Ottó, Béres János, Burghardt Lipót, T r u x Hugó. Ezután Vajkay Károly a kir. itélő tábla elnöke a következő beszédet mondotta : Valószínű, hogy a mai ülés utolsó ülése ennek a másodbiróságnak, melyet a kir. itélő tábla névvel a törvényhozás az 1723. évi XXV. t.-cikkel a Királyhágón inneni országrészre állandó sitott. Sok átalakuláson ment keresztül ez intézmény főleg azóta, hogy a szomorú időben történt kényszerű szünetelése után 1861-ben az országbírói értekezlet újjáalakította. Lapunk mai szám A rendi szerkezetű testületből, a melynél meg 1861-ben is táblai főpapok és bárók bíráskodtak és karddal övezett itélő mesterek és érseki bírák teljesítették az előadói tisztet, olyan bíróság alakult, mely a jogegyenlőség követelményeinek felel meg. A kis testületből nagy lett, a mely magába olvasztotta a főtörvényszéket és örökségül nyerte a megszüntetett semmitőszék teendőit is. Nem fárasztom a teljes ülés figyelmét jogtörténeti fejtegetésekkel, a fokozatos átalakulás egyes mozzanataival, mert ezek szemeink előtt zajlottak le. De mindezek nem változtattak a tábla egységes másodbirósági jellegén s a tábla annyiban most is az, a mi hajdan volt. Ezen változtatott gyökeresen az 1890. évi táblai törvény, a mely megszüntette ez ősjogi intézményt. A magyarnak természete, hogy ragaszkodik történeti múltjához. Megbocsáthatónak találja mindenki, ha nálam e ragaszkodás érzésébe egyéni érzelmek is vegyülnek. Én a kihalásnak indult testületnél kezdettem jogásznoviciusként pályafutásomat, midőn 1844. végén és 45 eleién, mint az akkori alnádor Ürmén yi Józsefnek palotás juratusa tologattam főnököm alá a birói széket, hallgatva figyelemmel az ősiségi viszonyból fakadt szövevényes perekben a bölcs vitatkozásokat. Azóta pedig, hogy a bíróság új életére kelt, tehát 1851, május elseje óta, különféle állásban hűséges kísérője voltam és vagyok harminc év" folytonos változásainak. Csak kevesen vannak, a kik ugyanazt elmondhatják magukról, mint például Lipthay, Bellaágh, Ríméiy, Mutsó. Harminc év hosszú ido! Elpusztítja az embereket! Csoda-e, ha kétszeresen fáj nekem a keserű szó kimondása : »Volt és nincs! Nem is lesz többet!« Ne méltóztassanak azonban félreérteni ! Beláttam az átalakítás szükségességét, a melyet az élénkebb forgalom és a törvényhozás terén — igazságügyrainisterünk ismert erélyénél fogva, már legközelebb várható intézkedések is sürgettek .... Figyelembe volt veendő, hogy a bírák nagy számánál fogva a fölügyeleti jogot több egyénre kellett átruházni, hogy az sikeres lehessen. De bármi legyen is oka az utolsó törvényhozási intézkedésI nek, annyi bizonyos, hogy az egységes kir. tábla a méhköpíí szerepére jutott. Kibocsátja mélyéből a rajokat az ország minden részébe. A régi kir. tábla tagjai mindig megelégedéssel fognak visszatekinthetni múltjukra Számadatok bizonyítják ezt. Az 1661. évi ügyforgalom alig haladta meg valamivel a l3,UO0-et, mig az utolsó három év alatt minden évben 125,000-el is több ügydarab érkezett föl. Harminc év alatt 2.436,853 ügydarab érkezett a kir. táblához s az elosztandó hátralék nem több 24,881-nél, tehát harminc év alatt majdnem harmadfél millió ügyet intézett el az egységes kir. tábla. Nem terjeszkedem tovább ! Sok szónak is ma egy a vége ! Válnunk kell! A törvény parancsolja és mi a törvény őrei vagyunk ! Engedje meg ezek után a t. teljes ülés, hogy isten hozzádot mondhassak a körünkből távozóknak! Gondoljanak vissza szívesen a napokra, a melyeket közöttünk töltöttek s ha hivatali állásomnál fogv.i nem voltara is mindig abban a helyzetben, hogy mindenkinek vágyát célhoz i juttattam volna, tartsanak meg mégis jó emlékezetükben. Isten önökkel! (Zajos éljenzés.) Sárkány József alelnök: Méltóságodnak hozzánk intézett meleg érzésű szavait nem viszonozhatjuk méltóbban, minthogy köszönetet mondunk bölcs vezetéseért, tapiutatáért, igazságszeretetéért és tapasztalt jóindulatáért. Adjon isten Méltóságodnak még számos éven át erőt és egészséget nehéz hivatása teljesítésére. Isten éltesse Önt! (Viharos éljenzés.) Ezzel az egységes kir. tábla működését befejezte. Közvetlenül a teljes ülés után következett az ováció, a melyet a táblai bírák és jegyzői kar rendezett a két elnök tiszteletére. Két impozáns album készült, a mely az összes birák és jegyzők arcképeit tartalmazza. Mindenik albumban, a melyek a magyar műipar valóságos remekei, kétszáznál több arckép van. A sárgás disznóbőr kötés első oldalának közepén Vajkaynak, illetve Sárkánynak ezüstből készült emaillirozott címere van. a 12 oldalra terjed.