A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 12. szám - A birói szervezet kérdéséhez 1.[r.] (A vizsgálóbirák.)

Tizedik évfolyam. 12. szám. Budapest, 1891. március 22. Szerkesztőség: V., ftndolf-rakparl :i. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGVAK ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Df. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : uearyed éyre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész > (í » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A bírói szervezet kérdéséhez. I (A vizsgálóbirák.) Irta : Dr. L á d a y Imre, Kolozsvárott. II. (A bírósági jegyzői kar szolgálati viszonyai és működési körének leendő megszabásához. Irta : X.) — A tulajdon közösségnek megszüntetése iránt folytatott pernek eldöntésére a boltiglani haszonélvezeti jognak teherként való bejegyzése, mikor és minő befolyást gyakorolhat ? Irta : Simon Endre, lőcsei kir. törvényszéki biró. — Mikor nem büntethető a méhmagzat elhajlás ? Irta: Dr. Leszlényi Imre, győri ügyvéd. — Nyílt kérdések és feleletek, i Kamat és önkénytes fizetés. Irta : Nagy Ferenc, ügyvéd Buziáson.) — Irodalom. (Az ausztriai magánjog rendszere. Irta : Dr. B o z ó k y Alajos. — Választás vagy kinevezés ? Irta : Pártos Béla ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A >,Tog törvény tár a« mult évi folyamának tisztelt előfizetői Jelen számunkhoz mellékelve veszik az l8go. évi igazságügyi rendeletek J. és 8. ivét (Ql—I2ü. lap), továbbá függelékül a felsőbíróságoknak teljes üléseiben hozott és az ISQO. év folyamán hitelesített döntvényeit; ezeken kivüla rendeletek címlapját és tárta lom mutatóját. Egyúttal vau szerencsénk t. előfizetőink tudomáséira hozni, hogy gondoskodtunk róla, hogy a kiváló érdekkel biró rendeletek és utasítások: A kir. Táblák dcceutrali satiójáról, valamint a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényhez, gyűjteményünkben azonnal kibocsájtásuk után megjelenhessenek. Előfizetéseket a »Jof/ törvénytárai 1891. évi folyamára egyszerre beküldve egész évre 2 frttal még elfogadunk. A kiadóhivatal. A birói szervezet kérdéséhez. I. (A vizsgálóbirák.) A kultur államok sorában nincs egyetlen egy, mely a büntetőjogi védelem rendszerét ne igyekeznék olyképen keresztülvinni, hogy teljesen megfeleljen a társadalom igényének és az állam ama kötelezettségének, mely arra utalja, hogy a bűntettesek elleni küzdelemben elérje a közbiztonság által igényelt eredményt. Ezt pedig csak alkalmas eszközök biztosithatják. Sajnos, hogy nálunk a törvényalkotás terén elért progressiv haladást nem constatálhatjuk a szorosabb értelemben vett belterjes munkásság terén. Ha büntető igazságszolgáltatásunk gépezetére csak bár futólagos pillantást vetünk: könnyű meggyőződést szerezni arról, hogy Magyarország a szervezési reformokban fölötte hátra maradt. Ezúttal, tekintettel a birói és ügyészi szervezeti törvényjavaslatnak a büntető igazságszolgáltatást érdeklő intézkedésére csak a vizsgálóbírói intézményre vonatkozólag szándékozunk egy pár észrevételt tenni. Sajátságos, hogy már abban az időben, midőn a municipiumok kezében volt az igazságszolgáltatás, a büntető igazság kiszolgáltatása csak mintegy mellékes kérdésnek tekintetett és a polgári ügyek mellett, feltűnő módon, háttérbe szoríttatott. A legkitűnőbb bírákat a polgári ügyek mellé alkalmazták s a vizsgálóbírói teendőkre minősültnek tartották az egyenlő rangsorozatban a leggyengébbeket, továbbá a jegyzőket és aljegyzőket. Tisztelet a ritka kivételeknek, de ez volt az általános vélemény s átlag ehhez képest történt a bírósági ügybeosztás. Lapunk mai szama Es ugy látszik, hogy a birói szervezetben ez a traditio polgári jogot nyert; mert ez az eszme ma is szívósan tartja életképességét. A »Jog« idei első számában tárgyalva volt már e fontos kérdés. Sajnosán vettük tudomásul ama visszás és valóban tarthatatlan állapotot, hogy például a kolozsvári kir. törvényszék területén szabálylyá lett az 1871. évi XXXI. t.-cikk 6. §-ában foglalt kivételes intézkedés, mert a vizsgálóbírói teendőket nagyobbrészt jegyzők és aljegyzők teljesitik, az elnök túlteszi magát a törvény világos rendelkezésén és a jegyző és aljegyző vizsgálóbirákat fontosabb, sőt főbenjáró bűnesetek vizsgálatával is megbíz ; hogy e vizsgálóbirák egy része ez erdélyi részekben érvényes büntető perrendtartás 127. §. rendelkezése és a kir. Curia többszörös és határozott kijelentése ellenére, tollnok nélkül veszi fel a jegyzőkönyveket; de még sajnosabb az, hogy az ország majdnem mindenik törvényszéke területén a vizsgálóbírói létszám nagyobb része a jegyzőkből és aljegyzőkből telik ki. A közvélemény már számtalanszor és határozottan nyilatkozott e kérdésben. Régóta sürgeti a jegyző vizsgálóbírói rendszer megszüntetését s követeli, hogy azok az ügyek, melyekben a legfőbb javak, az élet, becsület, szabadság s e mellett a v agy o n vannak érdekelve, melyek a közbiztonság kérdésével oly szoros kapcsolatban állanak, melyekben a tapasztalatlan kezek helyrehozhatatlan károkat okozhatnak, bízassanak tapasztalt szakértőkre. A kir Curia számos határozatában szintén ebben az értelemben nyilatkozott. Ama sajnos tapasztalatok vezették arra, hogy az abnormis állapot a büntető igazságszolgáltatásnak kétségbevonhatlanul hátrányára van. Es ha tekintjük Magyarország bűnügyi statistikáját, mely szerint a megindított vizsgálatoknak alig 40°/o-a fejeztetik be eredményesen: e kedvezőtlen arányban bizonyára nagy része van a kezdők tapasztalatlanságának. A birói és ügyészi szervezet módosításáról készített előadói tervezet némi figyelembe vette e tarthatatlan állapotot, a mennyiben a 33-ik §. értelmében a jegyzőket és aljegyzőket kizárta a vizsgálóbírói teendőkből s a kevésbé fontos vizsgálatokat az a 1 b i r á k r a bizta. És ez intézkedés annyival helyesebb volt, mert e szerint a kevésbé fontos bűnügyek is tapasztaltabb kezekre bízattak, mig másfelől a jegyző és aljegyző nem vonatott el a tulajdonképeni hivatásától, melyet jelenleg nem ők, hanem joggyakornokok teljesítenek. Sajnos azonban, hogy az előadói tervezet 33-ik §-a a törvényjavaslatban oda módosíttatott, hogy az elnök a törvényszéki j e g y z ő k e t is megbízhatja »csekélyebb fontosságú ügyekben« vizsgálóbirói teendőkkel. Ha tehát a javaslatot elfogadja a törvényhozás, az eddigi tarthatatlan állapot, melynek megszüntetésére törekedett az előadói tervezet is : fenn fog maradni továbbra is. A tervezet 33-ik §-a végtétele következő intézkedéséből: »ezeknek (a jegyző-vizsgálóbiráknak) a törvényszék vizsgálóbirájához való szolgálati viszonyát az ügyviteli szabályok állapitják meg«. azt kell következtetni, hogy a jegyző vizsgálóbirák a fővizsgálóbiróval függési viszonyba helyeztetnek. Ha ez a függési viszony akképen értelmezendő, hogy a jegyző vizsgálóbirák a fő vizsgálóbírónak alárendeltjei lesznek, annak utasításait kötelesek követni, az fogja őket a vizsgálóbirói teendőkben vezetni, útbaigazítani: ez az intézmény bizonyára nem fog kívánt eredményre vezetni s egyáltalában annak nem sok gyakorlati haszna lesz. A fentebbi értelemben vett felügyelet és függési viszony mellett a jegyző-vizsgálóbirák nem járhatnának el önállóan, intézkedéseikben nem vezethetné a legjobb meggyőződés, következőleg a netaláni hibákért vagy mulasztásért se vol12 oldalra (erjed.