A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 10. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 9. [r.]

18 A J O Gr. into recognizances") állítson ki kezesekkel vagy ezek nélkül és hogy az üldözés költségeit viselje, vagy ennek valamely részét, oly határidőn belül és oly részletekben, a mint ezt a törvényszék megállapítja. 10. Szabadulása valamennyi feltételének kellő és kielégítő teljesítése után a próbára tett személy próbaidejének elteltével elbocsátandónak tekintendő, mintha elitélték és mintha büntetését kiszenvedte volna. 11. Valamely a jury elé utasított személy, ki jótálló kezest állítani nem képes, ezen törvényhez képest szabadon bocsátható. 12. A próbahivatalnok újból letartóztathatja a próbára tett személyt. A törvényszék ekkor oly időre fogházba zárhatja a tettest, melyet a törvény — tekintettel azon büntetendő cselekményre, melyben korábban bűnösnek mondták — megenged, vagy ismét próbára szabadon bocsáthatja, oly megállapodások mellett, a mint helyén levőnek taríja. 18. Ha letartóztatják, a próbaidő nem számítható be és az által a büntetésből semmi sem vétetik kitöltöttnek. 14. Havonkint az igazságügyminiszternek jelentés teendő a próbára tett személyekről. 15. Valamely sommás bíráskodással felruházott törvényszék elbocsáthatja vádlottat elitélés nélkül. A legfelsőbb törvényszék közvetlenül elbocsáthatja vádlottat a verdict előtt vagy után. XX. Az 1889. évi június 30-diki olasz büntetötürvénykönyv. — Életbelépett 1890-dik évi január hó 1-én. — Szószerinti fordítás. 26. cikk. A midőn a törvény által megállapított büntetés egy havi fogházat vagy elzárást, három hónapig terjedő bizonyos községbe való utasítást 11 vagy háromszáz líra pénzbüntetést illet, bírságot túl nem halad, enyhítő körülmények forognak fenn és a bűnös bűntett miatt soha és kihágás miatt egy hónapig terjedő elzárással súlyosabban büntetve még nem volt,, akkor a biró kijelentheti, hogy birói dorgálás lép az általa megállapított büntetés helyébe. A birói dorgálás a személy külön viszonyaihoz és a cselekmény körülményeihez illő figyelmeztetésből áll, melyet a biró, tekintettel a sértett törvény intézkedéseire és az elkövetett büntetendő cselekmény következményeire, nyilvános ülésben intéz a bűnöshöz. Ha az elitélt a dorgálás végett kitűzött ülésben meg nem jelenik, vagy ha azt nem tiszteletteljesen fogadja, akkor az elkövetett büntetendő cselekmény miatt az ítéletben megállapított büntetés alkalmazandó. 27. cikk. Ha a megelőző cikkben megjelölt eset forog fenn, akkor az elitélt köteles magát személyesen és a midőn a biró azt célszerűnek tartja, egy vagy több alkalmas egyetemleges kezessel együtt egy meghatározott összegnek birságként leendő íize'ésére kötelezni azon esetre, ha az ítéletben megállapítandó határidőn belül, mely bűntetteknél 10 két évnél és kihágásoknál egy évnél többre nem terjedhet, újabb büntetendő cselekményt követne el, az új büntetendő cselekményre törvényileg megállapított büntetés alkalmazásának fentartásával. A biró határoz a kezesek alkalmassága felett. Ha az elitélt az imént körülirt kötelezettségnek nem veti magát alá, vagy ha nem alkalmas kezeseket állit, akkor az elkövetett büntetendő cselekményre az ítéletben megállapított büntetés alkalmazandó. Ausztria és külföld. A francia igazság-ügyi budget tárgyalásáról. Franciaországban is most folyik a budgetvita s e napokban fejezték be az igazságügyi tárcát, elég simán s nagyon röviden. Mint nálunk, ugy ott is meglehetősen meddő a jogi talaj; nem hevülnek a magasztosb eszmékért; a gyökeres jogi reformokra nincsen elhatározottság, vagy b.'itorság. Csak azért emlékezünk meg róla, mivel az, mi előfordult e téren, rokon érintkezésben van hazai állapotainkkal s bajainkkal. A bíróságok s bírósági rendszer volt majdnem egyedüli tárgya a kamarai tanácskozásnak. Egyik képviselő (B e 11 e v a I) a semmitőszék személyzeti kiadásait 179 ezer írttal kívánta kevesbíteni, mi komolyan nem vétetett; mindenki tudván, hogy ez csak ürügyül használtatott, a bíróságok s birói működés elleni panaszok előadására. Egyszersmind a tisztelt képviselő a kormánynak akart kellemetlen dolgokat szemére lobbantani, a birói kinevezésekért s előléptetésekért, melyeket politikai üzérkedés forrására vezetett vissza. Azt mondá, hogy újabban a birói kinevezések a választási küzdtéren összeszedettekből lettek előállítva. Martiné au képviselő töröltetni javalt 57 törvényszéket, a melyeknek évenkint 100 peres ügynél kevesb elintézni valójuk van. Ez sem ragaszkodik komolyan ennek valósításához, célja — mint mondá — csak az lévén, hogy jelezze annak sürgősségét, miszerint a nagy bírósági reform már egyszer megkezdessék. Az igazságügyér érdemileg nem felelt reá s csak következőt jegyzett meg: »Gardons nous de fairé une reform de cetté importauce par la voie budgétaire, et laissons a la commission speciale saísie de la question le som de 1 etudicr murcment « Egy más javaslat alkalmából az igazságügyét azon érdekes nyilatkozatot tette, hogy meggyőződése szerint, a törvénykezés, állomások részbeni adásvételei (melyek t. i. Franciaországban még ma is érvényesülnek) nem az állam külrészeire, p. o. Algírra is kiterjesztendők, hanem inkább magában Franciaországban is eltöri emlők lennének. Sajtóvétségi eljárás reformja. Franciaországban is folytonos az elégiiletlenség a törvénykezési huzavona s az ügycldöntés késedelmei miatt Az eljárás régóta sürgetett s tervezett reformja azonban itt is késik s csak toldozás-foltozással igyekszenek segítem a bajokon. Így nevezetesen a s a j t ó v é t s é g i ü g y e k b e n i s. Szoba hozatott ez e napokban a senatusban is, kiemeltetvén jogi visszássága annak, hogy a vádlottak ily ügyekben minden incidens-ítélet ellen semmiségi panaszszal élhetnek s így a végeldöntést elhúzhatják in infinitum. Ennek orvoslásául Lisbonne senátor azt indítványozta, hogy mondassék ki, miszerint a bíróságok feljogosittatnak ily jogorvoslatok felett tovább haladni s az ügyérdemben ítéletet hozni. ur. $z»Confino«, Eingrenzung. Az olasz B. T. K. csak bűntetteket és kihágásokat ismer. Nyilt kérdések és feleletek. Párbajozó bírósági vagy ügyészi tag. Egy felmerült eset alkalmából hozzám a következő kérdések intéztettek: Tegyük fel, hogy egy bírósági vagy ügyészségi tag párbaj vétsége miatt elitéltetik. Meg lesz-e ez által sértve a birói vagy ügyészi hivatal viselhetésére szükséges <jualifieationalis kellék, a feddhetlen jellem? Az ilyen közhivatalnok fegyelmi eljárás alá is veendő-e ? Végre az is kérdeztetett tőlem, vájjon párbaj miatt jogerejűleg elitélt egyén kinevezhető-e biróvá? En a fenti két kérdésre tagadólag, az utolsóra igenlőleg feleltem, indokolván nézetemet az 186(J : IV. t.-c. 6. §. és az 1871 : VIII. 20. és 21. §-aival, melyekből nézetem ellenkezőjét nem lehet kiolvasni. Leköteleznének kartársaim, ha nézeteiket e rovat alatt velem közölni akarnák. A kérdés megérdemli az eszmecserét. Justus. Sérelmek* Telekkönyvi csodabogár. Tekintetes szerkesztőség ! Nagyon sajnálom, hogy becses lapjuknak f évi 2-ik száma kikerülte figyelmemet és csak most utólag, midőn az idei számok közt böngésztem, vettem észre véletlenül, hogy épen ezen 2-ik számban van fenti cím alatt beküldött felszólalásomra dr. Görgey Sándor albiró úrtól válasz, a melyet — ha későn is — de nem hagyhatok szó nélkül. Felszólalásomnak point-ja első sorban az egyöntetűség hiánya ellen volt irányítva és ez irányban a t. albiró nem adott — mert nem adhatott — felvilágosítást arra nézve, hogy miként egyeztethető meg az igazságszolgáltatásban elkerülhetetlen egyenlő elbánás elvével, ha egy és ugyanazon bíróság egy és ugyanazon tagja ma így intéz el egy darabot és holnap amúgy. A kérdés érdemleges részére nézve adott ugyan az albiró ur választ, de ennek az a baja, hogy egészen helytelen. Ugyanis gyökeresen téved az albiró ur, ha azt hiszi, hogy a tkvi. rdts. 83. §-a alapján a prrd. 168. §-ában körülirt kelléket minden okmánynál, mely irni nem tudótól ered, meg kell követelni. Mert a 83. §. világosan azon okmányokról szól, melyek jogérvé nyességéhez kell bizonyos alakiság, ilyenek pl. a házastársak közti jogügyleteket tartalmazó okiratok. A prrd. 168. §-a azonban nem a jogérvényesség, hanem csak a bizonyítási képesség kellékeit állapítja meg. Minthogy tehát a 83. § csak a jogérvényesség tekintetében külön alakiságokhoz kötött okmányokra vonatkozik, azért semmiesetre sem terjeszthető ki általános jellegű jogügyleteket tartalmazó, bármely felek által aláirt okmányokra! Ezekre nézve a bekeblezés megengedhetőségéhez szükséges összes kellékek taxatíve fel vannak sorolva a 82. §-ban ; ennél sem többet, sem kevesebbet nem szabad a bírónak követelni! Ott pedig a megmagyarázási passzusról absolute nincs szó! Az albiró ur által idézett decisio nem ismeretlen előttem, de ez korántsem győz meg arról, hogy a megmagyarázási passus szükséges; mert ezen decisio nem is teljes ülésből ered és még oly időből való, midőn a curiai határozatok a törvény által nem voltak azon erővel felruházva, hogy irányadók, de pláne kötelező erejűek legyenek ! Világos és kézzel fogható jele ennek azon körülmény, hogy — bátran merem állítani - hazai bíróságaink közül alig akad egykettő, mely e dicisiót követi. Nekem legalább közel LO évi önálló ügyködésem alatt sokfelé volt az országban dolgom, de különösen a pozsonymegyei hét tkvi hatóságnál folyton vannak beadványaim és egyetlen egyszer nem fordult elő, hogy egy okmányra csuk * Ezen rovatban, programnnmkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. 4 szerkesztőség.