A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 10. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 9. [r.]

A J O Gr. 79 előjegyzést kaptam volna azért, mert Írni nem tudó állította ki és nem volt benne saövegmagyarázási passus. Söt mi több, a pozsonyi tkvi hatóságnál ugyanazon birói tag négy év óta látja el a tkvi ügyeket és egyetlen esetben sem tagadta meg a bekeblezést egész mult évi december hóig. Ekkor kaptam az első végzést, mely csak előjegyzést adott és azóta mind igy kerültek vissza darabjaim. Most tessék elképzelni azt a kellemetlenséget, a mi a régi, soha nem alterált gyakorlat ily rögtöuös megváltoztatásával jár! Minden egyes darabnál be kell újra hivni a teleket, új okmányokat kiállítani és új beadványokat készíteni-] Ki viselje ezen költségeket ? Ezt akkor sem nézhetné az ember egykedvűen, ha egy törvényellenes gyakorlatot változtatna meg a bíróság; annálinkább boszantc a dolog, ha a változtatás semmi törvényes alappal nem bir, söt egyenesen a törvény ellen van, mert annál többet követel! Ha az albiró ur által idézett decisio törvényerejű vagy legalább irányadó volna, akkor hibázott a pozsonyi tkvi hatóság és hibáznak a többi bíróságok, hogy tíz évig ignorálták a decisiót! Végül a mi az albiró ur azon érvét illeti, hogy tkvi ügyekben jó szigorúnak lenni, azt készséggel elismerem, de a felhozott példa annyira nincs helyén, hogy ugy illik a támogatni akart érvhez, mint a német közmondás tartja : »wie eine Faust auf's Aug«. Vagy igazán elhiszi a t. albiró ur, hogy azért, mert valamely okmányban benne van, hogy megmagyaráztatott, anuál már szentírás: hogy a rajta látható keresztezés valódi? Hát a ki hamisítani akar, nem tudja azt a bizonyos passust ép ugy belevenni az okmányba, mint annak egyéb tartalmát? Ha azt akarjuk elérni, hogy hamis vagy helytelen okmányok ne készíttessenek, akkor hozzuk be a közjegyzői kényszert a tkvi okmányokra általában vagy legalább az ügyvédi kényszert a beadványokra ; de ne akarjunk ugy segíteni a bajon, hogy egyes bírák vagy bíróságok önkényűen megváltoztatnak régi, általában elfogadott gyakorlatot, a mi által az albiré) ur által jelzett célt el nem érik, de igenis a feleknek ok nélkül kárt okoznak ! Dr. Sándor Endre, pozsonyi ügyvéd. Irodalom. A választási elv a külföldi közigazgatásban. Irta Vázsonyi Vilmos, Budapest. Singer és Wolfner kiadása, 1890. A küszöbön álló közigazgatási reformmal szemben a fenti dolgozat az actualitás jellegével is bir. Már e szempontból is kötelességünk volna a figyelmet arra felhívni. Azonban eltekinthetnénk e szemponttól, mert a munka tartalma, az anyag szorgalmas összegyűjtése és annak feldolgozása, a feldolgozás alaki miuősége olyan, hogy a szaksajtó vétkes mulasztást követne el, ha ezen valóban szép dolgozatot kellő méltatásban nem részesítené. Szerző bár nem a részletekig megy, mi nem is célja, mégis igen világos képét nyújtja annak, miként érvényesül a választási elv a müveit külföld közigazgatási államaiban. És itt érdekesen kimutatja, hogy a választási elvet, melyet nálunk épen félredobni készülnek, másutt diadalmasan viszik be a közigazgatásba. Ez irányban különösen az Anglia, Franciaország és Olaszhon tekintetében szolgáltatott adatok keltik fel méltán figyelmünket. Szerző fejtegetéseiben nagy olvasottságot a legújabb közigazgatási irodalomban, valamint tájékozottságot az illető törvényhozásokban, ugvszintén a parlamenti tárgyalásokban tanúsít, miket állításai támogatására felhasznál ugyan, a nélkül, hegy túlterhelnék az olvasót. A munkát melegen ajánljuk olvasóinknak. A Kereskedelmi Jog- és Ismeretek Tára havi szakfolyóiratra bocsát közre előfizetési felhívást dr. R ó t h Pál budapesti ügyvéd. Előfizetési ára egy évre 6 frt. A lap kiadóhivatala V. ker., váci-körút 16. sz. Vegyesek. Fontos birói határozat az életbiztosítási nigy köréből. A német birodalmi törvényszék legújabaan egy az életbiztosítás intézményét illető fontos határozatot hozott: a >>Teutonia« lipcsei társaság 1886. évi közgyűlése kimondta, hogy ezentúl a társaság öngyilkosok örököseinek is ki fogja fizetni az egész biztosítási összeget azon esetben, ha a saját keze által kimúlt halála előtt legalább is ő évig volt biztosítva. Ezen közgyűlési határozat dacára is vonakodott fentnevezett társaság két év előtt egy ily esetben a biztosítási összeget kifizetni, még pedig azon indokolással, hogy az 1886. évi határozatnak nincs visszaható ereje, hanem csakis oly biziositási kötvény tulajdonosaira vonatkozik, kik 1887. évi január 1-től fogva biztosították életöket. Minden előbb kiállított biziositási kötvényre nézve a régebbi szabályok irányadók, melyek szerint az öngyilkosság felmenti a társaságot a fizetési kötelezettség alól. A birodalmi törvényszék nem állt a társaság ezen álláspontjára, hanem az öngyilkos özvegyének ítélte oda a biztosítási összeget. Az Ítélet szerint az 1887 előtt kötött biztositások kötvényeinek tulajdonosai is jogosan feltehetik azt, hogy a még érvényben lévő biztosítási szerződések a biztosítók előnyére szolgáló újabb feltételek mellett folytattassanak azon perctől fogva, melyhez ezen előnyösebb feltételek közzététettek. A törvényszék e határozatát örömmel fogadjuk. Egy valóságos boszorkánypör fog Romániában legközelebb tárgyaltatni és előreláthatólag el fogják ítélni a boszorkányt, ha nem is boszorkányság, de csalás miatt. Piöest városkában egy vén, Baba Stanka nevű asszony lakik, kinek csodálatos büverőket tulajdonítanak. Az egész környék parasztjai nagy bizalommal viseltetnek a vén asszony iránt; mihelyt egy állatuk vagy gyermekük megbetegedett, elmennek Plöestbe a vén asszonyért, hogy varázsszavakkal elűzze a betegséget. Még a gyógyításnál is jobban ért a vén asszony ahhoz, hogy betegségeket varázsoljon elő és sokszor fogadta fel őt egy-egy paraszt, hogy gyűlölt szomszédjának barmát vagy földjét megbabonázza. Ezen hivatásának teljesítése közben nem rég összeütközésbe jött a hatósággal és legközelebb súlyos bűntény miatt fog felelősségre vonatni. Rábirta őt ugyanis egy vendéglő előbbi tulajdonosa arra, hogy az épületet, melyben a vendéglő volt, babonázza meg, hogy a mostani vendéglős üzletét bezárni kényszerüljön. A vén banya megkezdte xmüködését« I és heteken át éjnek idején le nem festhető costümben a ház körül ólálkodott. A vendéglős megunván a dolgot, egy éjjel csendőrökkel elfogatta a »boszorkányt«. Midőn elfogatásinak hire elterjedt, Piöest városka és a körülfekvő helységek sok lakosa hasonló panaszt emelt a vén szédelgőnő ellen. Az ügyészség végre kénytelen volt az ügygyei komolyan foglalkozni és 26 esetben elkövetett csalás miatt vádat emelt ellene. A tárgyalásra 250 tanút idéztek meg. Hogy állapítja meg a választott bíróság az ügyvédi munkadíjakat. Rosenberg Elek n.-bocskói lakos, felperesnek Leopold Ignác fiai szegedi cég alperes ellen szerződés érvénytelenítése s ebből eredő elvont hasznok, károk és befektetések megtérítése s jár. iránti perében választott bíróság döntött, melynek elnöke, Manojlovits Emil curiai tanácselnök volt. A választott bíróság meghozta ítéletét: a bíróság dijait 12,020 frtban, fel- és alperesi ügyvéd munkadíját pedig egyenkint 3,500 frtban állapította meg. Érdekesnek tartjuk az ítéletnek az ügyvédi díjak megállapítására vonatkozó indokolását szórói-szóra közölni, mely ( következőképen hangzik : Az ügyvédi díjak megállapításánál egyrészről figyelembe vétetett a per tárgyértéke, másrészről azon gyors és megfeszített szellemi munkásság, melyet fel- és alperesi iratok elkészítése által, mindkét fél ügyvédjének igénybe venni kellett, végre azon veszteség, melyet a felek ügyvédeinek okvetlenül viselni kellett az által, hogy a perben tett gyors, beható és terjedelmes munkálkodás által, más peres ügyeiket félre tenni, esetleg elodázni kellett. A választott bíróság ítélete ellen felperes felebbezéssel élt, sérelmesnek találván az ítéletnek ezen részét is, azonban a budapesti kir. ítélőtábla kimondotta, hogy a választott bíróság által megállapított összegeket nem tartja túlságosnak és azokat nem szállítja le. A feltételesen szabadlábra helyezettekről közlünk alább kimutatást, mely tanúsítja, hogy az új intézmény nálunk évről évre nagyobb tért nyer. A hivatalos kimutatás igy szól : A felt. A felt. szabaA felt. szabadság A fellét les szabadság visszaásának oka donbocsátás kedvezmévisszavonásának "/o-a (viszonyitva les szabadság visszaásának oka Fv donbocsátás kedvezmévisszavonásának "/o-a (viszonyitva újabb bűntett elkövejelentkezés elmulasztása gyének nye hány egyéntől voa felt. szabadonbocsátottak száújabb bűntett elkövea tartózkodási helyről való engedély nélküli elszáma natott vissza mához) tése miatt távozás, rendetlen életmához) mód, garázda viselet, stb. 1881 805 14 1-7 °/o 3 11 18^2 448 8 1-7 » 3 5 1883 596 11 1-8 » 6 5 1884 824 13 1-5 » 10 3 1885 1,092 16 1-5 » 5 11 1886 1 160 • 25 2-2 » 15 10 1887 1,224 18 1-47 » 7 11 1888 1,325 23 1-74 » 13 10 1889 1,545 21 T34 » 12 9 1890 1,653 46 2'78 » 27 19 A m.kir. <!nria ügyforgalma február hóban. Beérkezett: Polgári 930, váltó 142, úrbéri 14, büntető 840, fegyelmi 43, összesen 1,969. — Elintéztetett: Polgári 941, váltó 145, úrbéri 7, büntető 968, fegyelmi 32. összesen ií,093. — Hátralék február végén : Polgári 3,879, váltó 794, úrbéri 33, büntető 2,773, fegyelmi 43, összesen 7^522. A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék ügykimutatása 1891. évi február havában. Érkezett 5,755, mult havi hátralék 933, volt elintézendő 6,688. Elintéztetett : ülésben (ülés tartatott 26) 4,769, ülésen kivül 1,132, összesen 5,901, maradt hátralék 787 Az ülésben előadatott 4,769 drb közt volt: 1. per 379, 2. sürgős ügy (végr. bizt.) 1,039, 3. rendes ügy 3,351. Az elintézett 379 drb per között volt : 1. kereskedelmi per 209, 2. váltóper 169, 3. csődper 1. A perek elintézésének minőségét tekintve elintéztetett : 1 érdemleges Ítélettel 116, 2. ügydöntő és közbeszóló végzéssel 170 3. meg nem jelenés indokából 63. Csőd nyittatott 2, megszüntettetett 1. Felsőbb bíróságoktól érkezett 101, ezek között volt : 1. helybenhagyó 5'J, 2. megváltoztató 17, 3. feloldó 7, 4. rendelvény és elállás 14, 5. curiai határozat 10. Curiai és táblai értesítések. Arad. Dr. N. Zs. A f. k. Klein H. — Atzél P. ügyet a T. febr25-én fo. — A. F. Ad 1. Kujed község — Áment A. érk. 7555/90 sz a., n. e., eld Kaszay ; ad 2. Csupuliga Popa M. — Bulboka Gy.-né ügyben a C. 10723/90 sz. a. febr. 27-én vu. u felebbezést; ad 3. Hartmann H. — lippai kincstár ügyet a C. 2698/90 sz. a. nov. 7-én fo. ; ad 4. Tessits M. — Barna M. ügy elintézetlen. — Haja. Dr. K. J. A f. k. Drégely J. — Lajdi J. ügyet a T. febr. 23-án fo. — L, Zs. A f. k. özv. Takács S.-né — Takács S. ügyet a C. f. hó 3-án hh. — H. Gy. Ad 1. Teszárik A. — Simon Gy. ügyet a T. 40967/90 sz. a. febr. 4-én fo. ; ad 2. Huber M. — ifj. Huber M. érk. 41419/90 sz. a., n. e., eld. Piukovits ; ad 3. Huber M. — Huber I érk. 41420/90 sz. a., n. e, eld. Piukovits; ad 4. Bayer M. — Róth M. érk. 47855/90 sz. a., n. e., eld. Raits ; ad 5. Hadzits P. és neje — Reich B. ügyet a T. 50982/90 sz. a. febr. 25-én fo. Folytatjuk. — Hakabánya. Dr. S. J. A f. k. Králik J. — Suska J. ügyet a T. febr. 24-én rhh;