A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 5. szám - A kis gyermek gondozásáról - Az új hagyatéki eljárás. 4. r.

18 A JOG. Az 1881: LX. t.-c. 2:34- §-a szerint az elrendelt s foganatosított biztositás a pernek jogerejű eldöntéséig hatályban marad s még abban az esetben sem oldandó fel, ha az Ítéletet a felsőbíróság feloldja vagy megsemmisíti póteljárás elrendelése mellett. Ebben a perben a feltétlenül marasztaló ítéletet a kir. Tábla 26,685/1889. számú végzésével, póteljárás rendelésével semmisítette meg: tehát a letétben levő biztosítási összegre nézve az 1881 : LX. t.-c. 234. §-ának rendelkezése alkalmazandó. Ebből az okból az elsőbiróságnak végzését megváltoztatni, stb. kellett. Nem képez birtokháboritást és nem szolgálhat ennélfogva sommás visszahelyezési kereset aiapjánl állatoknak idegen földterületen való egyizbeni legeltetése, ha az nem iránynl jogsértésre, vagy valamely jog gyakorlására. A vágujhelyi kir. járásbíróság1 (1889. június hó 22-én 3,405/p. 1889.) : Koronthály Lőrincz ügyvéd által képviselt D. István felperesnek, dr. Füredi Lipót ügyvéd által védett A. Adolf alperes elleni visszahelyezés iránti perében itélt: Felperes a kereseti rét korlátlan használatába visszahelyeztetik. Alperes 75 frt költségösszegben elmarasztaltatik. Indokok: Habár némely tanú vallomása szerint szoktak K—ón a széna letárolása idején marhát legeltetni idegen réteken is, mindazáltal az, hogy az ily legeltetés a község lakosainak határozott beleegyezésével gyakoroltatnék, nincs igazolva; a tulajdonos beleegyezése nélkül ez nem eszközölhető. Különösen alperes nem igazolta, hogy marháját felperes beleegyezése mellett legeltette volna annak rétjén, sőt épen ellenkezőleg a tanú vallomások alapján az derült ki, hogy felperes egyenesen tiltotta a legeltetést s hogy alperes azon tilalom ellenére is legeltette ott lovait. A budapesti kir. ítélő tábla (1889. évi július 5. 42,518/p. 1889.): Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes azzal, hogy lovait egy izben felperes rétjén legelni hagyta, esetleg jogsérelmet követett el; azonban ezen tény sommás visszahelyezési keresetre alapul nem szolgálhat és felperes keresetével elutasítandó volt, mert alperes akkor, midőn a kihallgatott tanuk által igazolt régi szokásra tekintettel lovait felperes rétjére átmenni hagyta, tudomással nem birt arról, hogy felperes ezt ellenezni fogja s igy eljárása nem irányult jogsértésre vagy felperessel szemben valamely jogának gyakorlására és pedig annál kevésbé, mivel alperes a szóban forgó területhez a per folyamán sem vitat jogot és K. Mihály és P. János tanuk szerint, felperes tiltakozása folytán annak rétjéről alperes a lovakat a haboritásul megjelölt időpontban elhajtotta A m. kir. Curia (1889. december 20-án 9,057/p. 1889.): A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik indokaiból és azért, mert a más földjének jogosulatlan legeltetése, az 1840 : IX. t.-c. 8. §. szerint mezőrendőri kihágást képez s az által szenvedett jogsérelem nem orvosolható sommás visszkereseti per utján. Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Házépítés elvállalása kereskedelmi ügyletet nem (képez; ily ügyletből eredő peres kérdésekre nézve tehát a tözsdebiróság hatásköre hatályosan ki nem köthető. A budapesti árú- és értéktőzsde választott bírósága: Lovrich Gusztáv ügyvéd által képviselt B. é? K. budapesti bejegyzett kereskedő cégnek, dr. Totis Vilmos ügyvéd által képviselt S. M. budapesti kereskedő ellen házépítési ügyletből eredő 2,867 frt 72 kr. s jár. iránt 1,547/88. sz. a. indított perében 1888. oct. 23-án a birói hatáskör kérdésében következőleg végzett: A bíróság megállapítja hatáskörét. Mert: Felperes bejegyzett kereskedőcég, ki e minőségében a kt. 2ö9. §. 1. pontja alatt emiitett kereskedelmi ügyletekkel, nevezetesen ingó dolgok fel- és átdolgozásával mások részére iparszerííleg és a kisipar körét meghaladó üzletkörben foglalkozik. A kereseti szerződés kétségtelenül munkabéri szerződésnek lévén tekintendő, felperesre nézve az ezen szerződésben elvállalt ügylet mindenesetre kereskedelmi ügyletet képez, melynek minőségén mit sem változtathat azon körülmény, hogy a munkabéri szerződés teljesítésének eredményét ingatlan képezen di. Ily ügyletek kizárása a kereskedelmi ügyletek köréből bizonyára nem képezhette a törvényhozó intentióját a kt. 262. § ának megalkotásánál, mely csupán a már létező ingatlanok iránt kötött ügyleteket kívánhatta a kereskedelmi forgalom köréből kizárni. Minthogy mindezek szerint a kereseti ügylet felperes részéről a kt. 259. §. 1. poutja alá eső kereskedelmi ügyletet képez, a birói hatáskört az 1881 : LIX. t.-c. 94. §. d) pontja alapján meg kellett állapitaui. A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, az eljárt elsőbiróságot e perben való eljárásra illetéktelennek mondja ki s ennélfogva az elsőbiróságnak 1889. jun. 19-én hozott Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíti a következő indokokból: A kereset szerint felperes cég alperessel szemben szerződésileg arra kötelezte magát, hogy 66,400 frtban kölcsönösen megállapított és elfogadott átlagösszegért alperes részére egy két emeletes lakházat épit, mely kötelezettségének felperes eleget is tett, mégis alperes a kikötött átlagösszegből még hátralékos 2,867 frt 72 kr. tökét (ez a kereset tárgya) megfizetni vonakodik. Ebből kétségtelen, hogy a kereset alapját képező A. alatti szerződés, melyben az eljárt kivételes bíróság illetékessége kiköttetett, ingatlan tekintetében keletkezvén, kereskedelmi ügyletnek a keresk. törvény 262. §-a határozott intézkedésénél fogva nem tekinthető; következésképen az eljárt kivételes bíróság hatásköréhez utalt és az 1881. évi LIX. t.-c. 94. §-ában meghatározott kereskedelmi ügylet fenn nem forogván, egy ily, nem kereskedelmi ügyletre alapított követelés elbírálására az eljárt kivételes bíróság illetékessége ki sem terjeszthető. Ennélfogva az elsőbiróságnak az illetékesség kérdésében hozott végzését megváltoztatni és az Ítéletet az 1881 : LIX. t.-c. 96. §-ának a) pontja alapján az előző eljárással együtt megsemmisiteni kellett. (1889. szept. 23. 6,434. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróságnak végzése helybenhagyatik indokainál fogva és még azért is, mert felperes cég nem is állította, hogy építési anyagok eladásával iparszerííleg foglalkoznék, maga az építési vállalkozás pedig, még ha iparszerííleg folytattatik is, tárgyilag kereskedelmi ügyletet nem képez. (1889. nov. 26. 1,376/1889. sz. a.) A felszámolás alatt álló részvénytársaság és annak tagjai között fenforgó jogviszonyokbői származó keresetek azon törvényszék mint kereskedelmi bíróság hatáskörébe és illetékességéhez tartoznak, melynél az illető cég bejegyeztetett; még akkor is, ha a követelés a felszámolás alatt átrnháztatván a jogatód által érvényesíttetik. A Kolozsvár városi kir. járásbíróság (1888. április 9-én, 3,208/1888. p. sz.): Sipos Gábor ügyvéd által képviselt »erdélyi bortermelők szövetkezete« cég felperesnek Müller Mihály ügyvéd által védett dr. B. József alperes elleni 200 frt iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes a kereseti jog hiányában utasítandó el, mert valamely feloszlott kereskedelmi társaság künn levő követeléseinek behajtása a felszámolási eljárás tárgyát képezi. A mint a volt »erdélyi pinceegylet-részvénytársaságnak« 1887. évi június 8-án tartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyv tanúsítja, a nevezett részvénytársaság feloszlott, összes vagyonát átadta egy újonnan alakult szövetkezetnek, a nélkül, hogy a felszámolók a munkálatokat befejezték volna, sőt ugyanazon közgyűlés a felszámoló bizottság működését megszüntette. Tekintve, hogy az újonnan alakult szövetkezet irányában egy feloszlott részvénytársaság tagjai kötelezve nincsenek, tekintve, hogy a volt részvénytársaság feloszlása s főleg a felszámoló bizottság működésének megszüntetése által tagjaival fennállott összeköttetése is megszűnt és igy abból jogok és kötelességek sem háramolhatnak harmadik személyre: a felperesi keresetnek hely adható nem volt. A budapesti kir. itélő tábla (1888. október 17. 413/p. 1889.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperesnek a keresethez való jogosultsága megállapíttatik s az eljáró kir. járásbíróság utasittatik, hogy a pert vegye érdemi elbírálás alá. Indokok: Felperes a hiteles alakban bemutatott közgyűlési jegyzőkönyvvel bebizonyította azt, hogy a feloszlott erdélyi pinceegylet, mint kereskedelmi részvénytársaságnak követelései átruházás utján reája szállottak. Felperes keresetét ezen jogutódlásra alapítván, a keresethezi joga ez által kimutatva van. Miért is tekintettel arra, hogy az elsőbiróság a keresetét a nélkül, hogy azt érdemi elbírálás alá vette volna, csak a kereseti jog hiányában utasította el, az első birói Ítéletet megváltoztatni s a kereseti jogmegállapitása mellett az elsőbiróságot a peres ügy érdemi elbírálására kellett utasítani. A m. kir. Curia (1889. december 13. 343/v. 1889.): Tekintve, hogy akkor, a midőn az erdélyi pinceegylet részvémtársaság a '/. alatt mellékelt rendkívüli közgyűlési határozattal