A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 4. szám - Elfogadhatja-e a váltót más is, mint az intézvényezett?
JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 4. számához. Budapest, 1890. január 26-án. Köztörvényi ügyekben. Több felperes külön külön szerződésekből sziirmazó Igényeiket ugyauazon alperesek ellen közös keresettel érvényesítheti különösen ha a szerződések ugyanazon telekkönyvi jószágtestre v onatkoznak. A budapesti kir itólő tábla (1889. március 28. 4,918/p. 1889.): az elsöbiróság Íteletét megváltoztatja s felpereseket keresetükkel, mint tilalmazottal elutasítja. Indokok: Az 1868. évi L1V. t.-c. 66. szakaszában emiitett több követelést csak akkor lehet egy keresetben összefoglalni, ha ezek a követelések a felperes társakat közösen megilletik. Jelen esetben azonban az I. és II. rendű felperesek keresetüket a D. a. csatolt szerződésre alapítják, mely szerint ök 1871. évi június hó 5-én a f—i 121. sz. telekjegyzőkönyvben 244. és 245. hrsz. alatt foglalt belsőséggel vették meg 400 forinton özvegy B. Máriától, mig a III. rendíí felperes, kere setét az E. a. szerződésre alapítja, a mely szerint ő 1873. évi október hó 14-én a f—i 121. sz. telekjkönyvben 564., 789., 867., 1,107. és 1373. hrsz. alatt foglalt ingatlanokat vette meg a nevezett özvegytől 900 frton. A D. és E. alatti szerződésen alapuló ügyletek tehát nem lévén közösek, az azokra alapított követelések nem foglalhatók egy keresetbe s igy közös Ítélettel el nem dönthetők. Ezeknél fogva felpereseket keresetükkel elutasítani kellett. A in. kir. Curia (1889. december 27. 7,277/p. 1889.): A másodbiróság ítélete megváltoztatik, a kereset halmozottnak nem találtatik s ennek folytán a másodbiróság annak érdemleges átvizsgálására utasittatik; mert a polg. törvénykezési rendtartás nem tiltja azt, hogy egy jogalapon álló egyének jogaik érvényesítése céljából, mint felperestársak ne egyesülhessenek, a másodbiróság Ítéletében hivatolt 1868 : LIV t.-c. 66. §-áuak 6-ik pontja pedig nem zárja ki azt, hogy több követelést össze ne lehessen foglalni akkor, midőn a követelések egy jogalapból, vagy hasonnemü ügyletekből erednek, jelen esetben pedig a jogalapot a felperesek és az L r. alperes között kötött adás-vevési szerződések érvényesítése képezvén, a kereset annál kevésbé tekinthető halmozottnak, mivel az adásvételi szerződések egy telekkönyvi testet képező ingatlanokra vonatkoznak. Az örökösök a hagyaték erejéitr az örökhagyó tartozásaiért egyetemlegesen felelősök. Minthogy pedig az egyetemleges követelés, ha tárgya megosztható, felo ztva is érvényesíthető, ennélfogva a hagyatéki hitelező jogosítva Tan 500 frtot meghaladó követelésének behajtása végett az egyes örököstársak ellen 500 frtnál kisebb részösszegek erejéig egyidejűleg is kUlön keresetet indítani s mindegyikre nézve a sommás perntat igénybe Tenni. Az alsó-Iendvai kir. járásbíróság-: A birói illetékesség leszállítása mellett felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Jelen keresetben, ugy ezzel egyidejűleg, 1,251/1889. szám alatt beadott keresetben előadott azonos tényállás szerint, néhai V. János felperesnek 600 frtot kötelezett kifizetni. V János elhaltával tehát alperesek, mint annak jogutódai, csakis V. János hagyatéki tömege erejéig s csakis mint hagyatéki tömeg képviselői tekintendők kötelezetteknek, vagyis néhai V. Jánost terhelt fenti 600 frtnyi követelés most V. János hagyatéki tömegét terheli. Minthogy 1,250/1889. és 1,251/1889. számú keresettel azonos, egy alkalommal az egész 600 frtnyi követelés érvényesíttetik, mely követelés mennyiségét tekintve, ezen bíróság az 1881. évi LIX. t.-c. 13. §-ának 1. pontja szerint nem illetékes : azért dacára annak, hogy felperes, ki csupán azon célzatból, hogy a fentebb hivatolt törvény intézkedését kikerülhesse, az egész követelést két részre osztotta és azt ekként perrel érvényesítette : alperesnek birói illetékesség ellen tett kifogását indokoltnak tekinteni és felperes jelen keresetét a fentebb hivatolt szakasz intézkedésének megfelelőleg elutasítani kellett. (1889. április 1-én, 2,018. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét, helyesebben végzését megváltoztatja, az alsó-lendvai kir. járásbíróságnak illetékességét megállapítja s ugyanazt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: A kereset tárgyának összegénél fogva az 1881. évi LIX. t.-c. 13. §-ának első pontja szerint a sommás eljárás alá tartozik. A közpolgári ügyekben követendő eljárást szabályozó törvények nem tiltják, a mint a kivételes eljárást szabályozó 1877. évi XXII. t.-c. 12. §-a, hogy a hitelező, illetve kereső fél, követelését egyes részekben is érvényesíthesse. Az a körülmény sincs befolyással az illetékességnek megállapítására, hogy a telperes követelésének egyik részét az egyik örökös ellen, a másik részét pedig a másik örökös ellen veszi keresetbe ; mert az örökhagyó tartozásaiért az örökösök egyetemlegesen felelősek, tehát joga van a hitelezőnek követelését egészben egy vagy több örökös ellen, vagy részekben az egyes örökösök ellen érvényesíteni. Ezekből az okokból az elsőbiróságnak helytelenül Ítélet címmel ellátott határozatát megváltoztatni, ugyanannak a bíróságnak illetékességét megállapítani és azt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1889. június 25-én, 22,012. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Az üzlet vezetésén kirül álló közkereseti társasági tagnak elhalálozása után, do a felszámolás elrendelése előtt annak örökösei és a társasági cég ellen támasztott kölcsönkövetelés valódiságának bebizonyítására az üzletvezetéssel megbízva Tolt cégtag beismerése az elhalt cégtagnak tagadásban lévő örököseivel szemben egymagában nem elegendő.* A budapesti kir. keresk. és váltó-törvényszék: 1889. március 1. 7,84<)/p. 1889.) előbb dr. Krausz Ede, utóbb Kajuch József ügyvéd által képviselt K. Keresztély felperesnek; előbb dr. Layer János, utóbb Hűvös József ügyvéd által képviselt »K. Keresztély fiai« ; illetőleg a per folyama alatt közbejött változás folytán »K. Keresztély fiai felszámolásban « cég első; dr. Layer János ügyvéd által védett K. Károly másod ; előbb Molnár Árpád, utóbb dr. Hein József ügyvéd által védett özv. K. Henrikné szül. S. Anna, mint néhai K. Henrik jogutóda, harmadrendű alperes elleni 38,755 frt iránti perében itélt: A kir. törvényszék »K. Keresztély fiai felszámolásban* cég első rendű — és özv K. Henrikné szül. S. Anna — mint néhai K. Henrik jogutóda harmadrendű alperest, ez utóbbit néhai K. Henrik után maradt, az E. a. halálesetben jelzett következő : a D. utcai ház ; N.-Tétényben a D. völgyben levő pincze; ezen pince előtt létező ház és kert feléből ; továbbá a K. Károlynál lévő sorsjegyeknek ; a K. Keresztély fiai bornagykereskedőcég értékének; a K. Károly által lakott házbani közös lakáson lévő ingóknak : egy ló és szekér értékének fele részéből, végül 100 frt értékű ruhanemüekből álló hagyaték erejéig, illetve ezen hagyatékra vezethető végrehajtással a 409/88. számú másodbirósági Ítélettel már elmarasztalt K. Károly másodrendű alperesseli egyetemleges kötelezettséggel, a keresetbe vett 38,755 frt tőke s jár. megfizetésében elmarasztalja. Indokok: Első rendű alperes cég ellen a 69,725/88. sz. tárgyalási jkönyvhöz N. B. alatt csatolt cégjegyzéki kivonat szerint a per folyama alatt felszámolás rendeltetvén el — tehát ily minőségben, vagyis mint felszámolásban levő cég volt a kereseti összeg s jár. megfizetésében elmarasztalandó. Első rendű alperest a kereseti összeg megfizetésében elmarasztalni kellett, mert a cégnek felszámolás előtti vezetője, s cégjegyzésre jogosított tagja, a különben saját személyében is perbevont K. Károly, a kereseti összeg valódiságát és mennyiségét ugy első rendű alperes cég részéről, mint saját személyében is beismerte ; mert továbbá első rendű alperes cég kereskedelmi könyve is a kereseti összeg valódisága és mennyiségéről szolgál bizonyítékul. Igaz ugyan, hogy harmadrendű alperes, K. Károlynak első rendű alperesre és önmagára, mint másodrendű alperesre vonatkozó beismerését, nemkülönben első reudü alperes kereskedelmi könyveinek első és ő reá, mint harmadrendű * Ezen érdekes curiai határozatra felhívjuk olvasóink figyelmét. A szerktsitöség.