A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 4. szám - Felebbvitel a járásbirósági eljárásban 1. r.

Kilencedik évfolyam. 4. szám. Budapest, 1890. január 26. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. s«. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) U IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A UfflR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐJ ül Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadjak Dr RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve : egész évre G frt — kr. fél » 3 » — » negyed » 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal kül­dendők. TAKTALOM : Felebbvitel a járásbirósági eljárásban. Irta: Polgár József, vámos-mikolai járásbiró. — Úrbéri perekben perújításnak van e helye ? avagy a végrehajtással befejezett úrbéri perek tárgyát képezett kérdések bármelyike uj keresettel, az úrbéri biróság előtt felelevenithetők-e ? Irta : Simon Endre, lőcsei kir tszéki biró. — Az uj hagyatéki eljárás Irta: dr. Blum Béla, pécsi kii. közjegyző. Elfogadhatja-e a váltót más is, mint az intézvényezett ? Irta: dr. Hermann Sándor, ügyvéd Székesfehérvártt. — Nyilt kérdések és feleletek. (Ügyvédi bűntett vagy fegyelmi vétség ? Irta :dr. Fekésházy Gyula, kir. aljárásbiró Székely­hidon.) — Irodalom. (Telekkönyv, birtokrendelés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés. Irta : K á p 1 á n y Géza. budapesti kir. Ítélőtáblai biró. — A nemzetközi börtönügyi egyesület közlönye. — A. törvényszéki orvos­tan kézikönyve. Irta : A. L T a y 1 o r.) —Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. MF.LLÉKLEI : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Felebbvitel a sommás eljárásban. Előadói tervezet a m. kir. igazságügy­minister megbízásából készítette : P 1 ó s z Sándor. Befejezés. — Kivonat a »Budapesti Közlöny'-bői. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog tőrré iti/tár«« iSSg. évfolyamának tiss­telt előfizetői jelen számunkhoz mellékeire veszik a múlt évi törvények íj és iS-ik ivét (245—JJő lep.) Az esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. 1890. január lió 1-től új előfizetést nyitottunk. F/ alkalomból t, előfizetőinket, a kiknek előfizetésük mult hó régével lejárt,tisztelettel kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani. Áz újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén föl­kérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az éT TégéTel összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézked­hessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezútán is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapunkban tlíjtalaitu/ u jelsőbirósúyoliiiúl levő ügyekről és az egyszer tndakolt ügyeket evidenciában tartjuk mind­addig, míg azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Végül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a folyó évre is, — dacára saját a lefolyt évben szenvedett tetemes anyagi kárunknak, — sikerült a >Jog Törvénytára < megjelené­sét biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a folyó 1890-ik évben megjelenő törvényeket és ig:azság;ügry­miniszteri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedés­ben kaphatók volnának a hires »RÁTH - félec legdíszesebo kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. A lefolyt évben ez árban szolgáltatott törvények és rendeletek bolti ára 5 frt volt. Lapunk előfizetési ára s Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt Egész évre 6 irt. A „Jog" kiadóhivatala. Budapest, V. ker. Rudolf-rakpart 8. sz. Felebbvitel a járásbirósági eljárásban. Irta : POLGÁR JÓZSEF vámos-mikolai járásbiró. 1. >c Az emberiség, mint egy gép, szakadatlanul működik a mindenségben. Alkot és rombol. Teremt új meg új alak- és állapotokat. Haladás mindenütt és mindenfelé. A társadalmi és politikai élet folyton hullámzik s a változás törvényei ép ugy erőt vesznek rajta, át meg átidomítják, miként a természet minden véges atomját. Semmi sem állandó. És a jogélet, a jogrend ? Szintén követi a természet kérlelhetlen szabványait. Ezer meg ezer jogviszony, jogállapotnak teremtője az általános művelődés terjedése, az ipar és kereskedelem emelkedése, a népek, nemzetek gyakoribb érintkezése, mely azután a jogi institutiókra is érezteti hatását. A tudomány rohamosan halad. A tökéletesnek hitt törvények elavult, szűk mederben látszanak mozogni s a megsértett jogrend helyreállítását célzó intézmények és eszközök nem elégítik ki a jogélet s ezzel a jogkereső felek igényeit. Panaszok merülnek fel, mire az emberi ész, a gyakorlat és tudomány fegyverével — sokszor a nélkül, hogy a panasz alaposságáról meggyőződést szerzett volna — újításra törekszik, idegen népek, nemzetek institutióit bírálgatja. Nem ma lépnek fel először a váddal, hogy polgári törvénykezési eljárásunk elavult és nem felel meg a kor mai igényeinek. S miért nem ? Pusztán azért, mert másutt a rendszer más és a theoreticus tudomány újitás után vágyakozik ? Hol van baj ? S vájjon csakugyan oly intensiv-e, hogy a reformokkal komolyan számolnunk kell ? A tudomány követheti a hangzatos eszmék és jelszavakat, de a practicus jog terén minden újitás rázkódtatással jár és ezért kétszeresen megfontolandó. Némelyek a rendszer, mások ismét a felekben keresik a bajok kútforrását. Sokan magát a bíróságot és nem kevesebb azok száma, a kik ismét a perlekedő feleket s az ügyvédeket okozzák a tarthatatlan állapotok miatt. Az okozatot látjuk, ismerjük. Az eredmény előttünk fekszik, az okra nézve azonban eltérők a vélemények. Hogy az eszményi, jó igazságszolgáltatás atributumai: az olcsó, gyors és mégis alapos judicatura, ebben az egész jogászvilág egyet­ért. Sem az egyik, sem a másik nem hiányozhat, de leg­kevésbé elégítene ki az oly jurisdictio, a hol a két első kellék megvalósítása, az alaposság rovására történnék. Tekintsünk el az olcsó igazságszolgáltatástól és a több­ség véleménye ma az: törvénykezésünk se gyors, se pedig elég alaposnak nem mondható. Egyfelől a restantiak ijesztő mérvbeni szaporodása a felsőbb bíróságoknál. Elő vád az igazságszolgáltatás lassúsága mellett. A kisegítő birák berendelése, jogorvoslatok korlátozása — ha csak egészen el nem törüljük — nem használ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom