A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 3. szám - A végrendelet bemutatása a közjegyző által - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében

12 R. JOG. Tekintve, hogy a szakértők véleményével szemben mindenesetre áll az, hogy a könyvek mikénti vezetését a kereskedelmi törvény szorosan nem állapítja meg s annak értelmében a könyvek csak ugy vezetendők, hogy azokból a vagyonállapot kivehető legyen s azok a valóságnak megfeleljenek, mi jelen esetnél megtörtént, mert a könyvek, mennyire azokat Cs. Antal mint kisebb kereskedő vezetni tudta, hü képét mutatják vagyoni mérlegének és leltárának s főleg tekintve azt miszerint a bukást az okozta, hogy vagyonbukott kölcsön útján szerzett csekély forgó tőkéjével versenyezni nem birt: mindezekből kitetszőleg vagyonbukott ellenében büntetőjogi beszámítás alá eshető büntetendő cselekmény tényálladéka megállapítható nem lévén : igv ellene a további eljárást megszüntetni kellett. 1888. június hó 14-én, 3,903. szám.) A budapesti kir. itélö tábla (F . . T. A. és fia cég felebbezésére): A kir. itélö tábla F. . . T. A. és fia cégnek felebbezését hivatalból visszautasitj;i, az ügyiratokat a végzés megvizsgálása nélkül visszaküldi. Indokok: A kir. Curiának 1882. június 5-éről 9. szám alatt kelt döntvénye szerint a hivatalból üldözendő cselekmények miatt megindított bűnügyben csak annak a károsultnak van joga felebbezni a bűnösség kérdésében hozott határozat ellen, a kinek kártalanítási kereshetősége a bűnösség kimondásától függ és igényét bejelentve, arról le nem mondott. Minthogy pedig a csődhitelező keresete felett egyedül a csődbíróság van jogosítva Ítélni, minthogy ennek a bíróságnak ítéletére a büntető bírónak felmentő avagy a bűnösséget megállapító ítélete semmiféle jogkövetkezménynyel sem bir és minthogy a jelen esetben a csőd — vagyonhiány miatt — nem szüntettetett meg és így a F. . . T. A. és fia cég a csődeljárás folyama alatt érvényesíthette is követelését és végre minthogy a most nevezett cég a büntető eljárás folyama alatt feljelentést nem is tett, sőt ki nem hallgattatott: a kir. ítélő tábla F. . . T. A. és fia céget fel nem ismerhette oly károsultnak, a kinek joga lenne e megszüntető határozatnák felebbezéséhez. 1888. december 11-én, 41,745. sz.) A ni. kir. Curia (ugyanazok felebbezésére): Tekintve, hogy F. . . T. A. és fia cégnek, mint vádlott bukása által károsított sértett félnek, felebbezési joga van ; és figyelembe véve azt, hogy a nevezett kereskedelmi cég tagjainak megbízottja H. Aladár könyvvezető, a 20. illetve 21. naplószám alatt csatolt meghatalmazás alapján, mint F. . . T. A. és fia meghatalmazottja szabályszerűleg kihallgattatott és megbízói nevében a kárt felszámította, sőt vádlott megbüntetését világosan kívánta is : ezen okoknál fogva sértett fél felebbezése elfogadtatik és a kir. ítélő tábla visszautasító végzésének megsemmisitése mellett, a kir. ítélő tábla érdemleges határozat hozatalára utasittatik. (1889. szeptember 19-én, 4,39-1. sz.) A zugirászat jogi fogalmának szűkebb értelmezése. A karánsebesi kir. járásbíróság1: Erdős Károly felfüggesztett városi főjegyző zugirászat miatt bepanaszoltatott, abban vétkesnek kimondatott s 5 frt pénzbírság fizetésére ítéltetett. A budapesti kir. itélö tábla (1889. nov 5., 36,434. sz. a.) megváltoztatta s vádlottat a zugirászat kihágásának vádja alól felmentette; mert az olyan ügyekben, illetőleg ügyletekben, a melyeket az érdekelt felek szakszerű ügyvédi közbenjárás s képviselet nélkül önmaguk is érvényesen elintézhetnek, valamelv iratnak vagy beadványnak, a felek kívánsága szerint és nevében való szerkesztése és leírása, a mennyiben az eme feleknek további rendelkezésére bocsáttatott, még akkor sem állapítja meg az 1884. évi XXXIV t.-c. 39. §-ában megállapított zugirászatot, ha azt az illető Írástudó bármely hozzáfordulónak megteszi s ha azért a felek akaratához képest valamely jutalomban is részesittetik. Mivel pedig a vádlott kérdéses cselekvősége a fentebbi korlátokon túl nem terjedt: az az ellene emelt vádnak terhe alól felmentendő volt. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Fegyelmi vétséget képez, ha az ügyvéd valamely beadványra bélyeget nem ad, ámbár ügyfelétől az illető beadványra díjt vett fel. Fegyelmi vétséget állapit meg az ügyvéd azon mulasztása, bogy a kamarai illetéket szorgalmazás dacára sem fizeti meg. A zalaegerszegi ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága Zalaegerszegen 1889. évi szeptember hó 28-án Sz. L. ügyvéd ellen 51. és 114/11. 1889. sz. alatt folyamatban levő kétrendbeli, tárgyalásra egyesitett fegyelmi ügyben következőleg i t é 11: Nyomatott a .Pesti könyvnyomda-rés Sz. L. ügyvéd a hivatása szerinti kötelességszegés, a saját személye iránti tiszteletet és bizalmat megszüntető és az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sértő magaviselete, nemkülönben az 1874: XXXIV. t.-c. rendeleteinek vétkes megszegése miatt, az 1874: XXXIY t-c. 68. §. n) b) pontjaiba ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik s ezért az ugyanazon törvény 70. i;. 3. pontja értelmében az ügyvédség, g} akorlásától egy évre felfüggesztetik. A felfüggesztés megkezdésének ideje ezen Ítélet végrehajtása tárgyában hozandó határozatban fog megjeleltetni Ezen ügyvédi kamarának Sz. L. vádlott ügyvéd ellen bármely címen fennálló követelési joga továbbra is fentartatik. Indokok: 1. Sz. L. vádlott ügyvéd Orbán Anna csicsói lakost a. kaposvári kir. törvényszék előtt 2,164/p. 1882. sz. alatt folyamatban volt perben képviselvén, az ezen perben hozott elsőbirósági ítélet ellen a fölebbezést teljesen bélyegtelenül adta be annak dacára, hogy vádlott, mint a tárgyalás folyamán is beismerte, de az általa kiállított elismervénynyel is bebizonyítva van, ezen felebbezés költségeinek fedezésére megbízójától tiz forintot felvett: ezen bélyeghiány miatt vádlott terhére a lelet felvétetvén, az összesen 53 frt 25 kr. kincstári illetékkövetelést vádlott — a mint ezt tennie kötelessége lett volna — sem le nem fizette, sem ez rajta, vagyon hiányában, behajtható nem volt; minek következtében ezen kincstári követelés a megbízó Orbán Anna ellenében hajtatott be. Vádlott ezen cselekménye az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §. á) és b) pontjába ütköző vétséget képez. 2. Vádlott ügyvéd ezen ügyvédi kamarának pénztára részére, bezárólag 1880 ik évtől az 1886/7-iki kamarai év végéig terjedő időre összesen 76 frt tagilletménynye) tartozásban van, a mely tartozását ismételt sürgetések és beperlés dacára meg nem fizette, de sőt ez rajta, az ellenében megkisérlett végrehajtási eljárással sem volt, vagyon hiányában, bevehető. Vádlott ezen, a kamara irányában fentálló hivatásszerű kötelességének megszegése által a hivatkozott törvény 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követett el s miután az ezen ügyvédi kamara által 1883. évi június hó 2-án tartott közgyűlésen 183. sz. alatt hozott s a magy. kir. igazságügyminiszternek 1883. évi július hó 28-án 25,579. sz. alatt kelt leiratával helybenhagyott határozata szerint: ha a kamarai tag a kamara irányában fentálló fizetési kötelezettség teljesítését — perrel való szorgalmazása dacára — elmulasztja, ezért fegyelmi eljárás alá vonandó : vádlott ügyvéd ellen nemcsak ezen okból, hanem még azért is a fegyelmi eljárást kellett alkalmazni, mert az ezen fegyelmi bíróságnak 33/11. 1878. sz. ítélete alapján a m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa által 479/fegy. 879. sz. a. hozott ítélettel Sz. L. vádlott ügyvéd 50 frt pénzbirságés 10 frt 98 kr. fegyelmi vizsgálati költségnek, a nagykanizsai kir. törvényszéknek 2,589/p. 1881. szám alatt hozott végzésével pedig 100 frt és 20 frt pénzbirságnak, az ezen 'igyvédi kamara pénztárába való megfizetésére köteleztetvén, ezen összegeket sem fizette meg s vagyontalansága miatt ezen Összegeknek behajtása érdemében megkisérlett végrehajtás is eredménytelen volt. Az Orbán Anna megkárosítását eredményezett beadvány felbélyegzésének elmulasztásánál figyelembe vétetett enyhítő körülményképen az, hogy vádlott ügyvéd a felebbezési beadvány költségeire megbízójától csak 1<> frtot vett fel, holott a felebbezésre 10 frt 65 kr. értékű bélyeg lett volná felragasztandó és hogy akkor, a mikor vádlott ügyvéd a 10 frtot Orbán Annától felvette, ez utóbbi vádlott ügyvéd részére munkadíjjal is adós maradt. Enyhitő körülményül vétetett még vádlottnak szegénysége. A m. kir. Curia: A kamara fegyelmi bíróságának ítélete felhozott indokaiból helybenhagyatik. (1889. évi december 14-ik napján, 384/1889.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Weisz Tilmos e., budapesti tszék, bej. febr. 22, félsz, márc. 19, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Gold Simon. — Silber Sámuel e., nyíregyházi tszék, bej. márc. 10, félsz, ápiil 8, csb. Zsindely Ferenc, tmg. Hudák Károly. — liölim Jakab e., budapesti tszék, bej. febr. 24, fels/. márc. 22, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Ladik Gusztáv. — Weisz Dávid e., pécsi tszék, bej. febr. 19, félsz. febr. 26, csb. Kaufmaun Nándor, tmg. dr. Zöld Sándor. — Sclwarze Henrik e., brassói tszék, bej. febr. 3, félsz, márc. 3, csb. Kovács Károly, tmg. Poposcu Victor. — Krishaber Ármin e., pancsovai tszék, bej. márc. 17, félsz. márc. 31, csb. Theil Albert, tmg. dr. Scsitinszky Adolf. Pályázatok: A titeli jbságnál aljegyzői áll. jan. 26-ig. — A székesfehérvári tszéknél bir ói áll. jan. 26-ig. — A székely-keresztúri jbságnál aljegyzői áll. jan. 26-ig. — A deési ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jan. 26-ig. — A b.-gyulai tszéknél birói áll. jan. 26-ig. — A gyulafehérvári közjegyzöségnél közjegyzői áll. jan. 31-ig. — A tatai jbságnál és újvidéki tszéknél aljegyzői áll. jan. 31-ig. — A világosi jbságnál albirói áll. febr. l-ig. .•ény-tarsasaq"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)