A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 3. szám - A végrendelet bemutatása a közjegyző által - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében

Budapest, i8go. évi január hő ig-én. Felebbvitel a sommás eljárásban. Klőadói tervezet. A m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készitetle : PLÓSZ SÁNDOR. (Folytatás.) A kijavítás tárgyúban a biróság előzetes szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat. A kijavító végzés az Ítéletnek eredetijére és kiadmáuyaira l el jegyzendő. A kijavítást megtagadó végzés ellen nincs helye per­orvoslatnak. A kijavítást a- felsőbíróság is hivatalból elrendelheti. 112. §. Ha az Ítélet tényállásában az előbbi §. alá nem vonható hibák, továbbá hiányok, ellentmondások, vagy homályos­ságok fordulnak elő, azok kiigazitását az ítéletek jegyzékének ki­lüggesztésétöl számítandó 8 nap alatt, bármelyik fél kérheti. A kiigazítási kérvényben az ellenfél az elnök által kitűzendő határnapra a kérelem tárgyának megjelölésével szóbeli tárgyalásra megidézendő. A kiigazítás felett a biróság bizonyítási eljárás nélkül ha­tároz. A határozathozatalnál csak azon bírák vesznek részt, kik az ítéletet hozták. Ha valamelyik bíró akadályozva van, a s?ava­zatok egyenlősége esetében az elnök szavazata és ennek akadályo­zása esetében a legidősb biró szavazata dönt. A kiigazítás csak a szóbeli tárgyaláson már felhozottakra szoritkozhatik. A kiigazítás elrendelése az ítélet egyéb részeit nem érinti. A kiigazítást elrendelő határozat az eredeti Ítéletre és annak kiadmánvaira feljegvzendő. Ha a kiigazítási kérelem elutasittatik. a kiigazítást kérő fél az okozott költségekben elmarasztalandó, különben pedig a költségek kölcsönösen megszüntetendők. A kiigazítási kérelem felett hozott végzés perorvo.slattal meg nem támadható. 113. §. Ha az Ítélet az eldöntendő kérelmek valamely részé­ről a fő- vagy mellékkötelezettség, vagy a perköltség viselése tekintetében nem intézkedett, bármelyik fél az Ítélet kiegészítését kérheti. A kiegészítési kérvény az Ítéletek jegyzékének kifüggesz­tésétől számítandó 8 nap alatt benyújtandó. A kérvényben, mely az előbbi §. értelmében benyújtható kiigazítási kérvénynyel is egybekapcsolható, az ellenfél a kérelem tárgyának megjelölésével az elnök által kitűzendő határnapra szóbeli tárgyalásra meg­idézendő. A tárgyalás csak a jogvitának még el nem intézett részére szoritkozhatik. Ha a biróság a kérelemnek helyt ad, Ítélettel határoz, melv az eredeti Ítélethez csatolandó. Ellenkező esetben a kérelmet végzésileg elutasítja, mely ellen külön perorvoslatnak nincsen helye. A költségek viselésére nézve az előző §. megfelelően alkal­mazandó. 114. §. A szóbeli tárgyalás folyamában hozott végzések nyomban kihirdetendők. A kihirdetés a végzés írásba foglalása előtt is megtörténhetik. Az írásba foglalásnak a kihirdetéstől számítandó 3 nap alatt meg kell történnie. A bíróságnak, valamint az elnöknek és a kiküldött vagy megkeresett birónak ki nem hirdetett végzései az érdekelteknek hivatalból kézbesítendők. A végzések kiadmányaira a 110. §. megfelelően alkalmazandó. 115. §. A felebbezés elintézése után a felebbezési biróság az iratokat határozatának hiteles másolatával együtt az elsőbiró­ságnak megküldi. , MÁSODIK CIM. Felülvizsgálat. 116. §. Felülvizsgálatnak a kir. törvényszékek, mint feleb­bezési bíróságok Ítéletei ellen van helye. 117. §. Felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, ha a felül­vizsgálati kérelem tárgya járulékok nélkül 200 frt értéket meg nem halad. A felülvizsgálati kérelem tárgyának értékét a felülvizsgálatot kérő fél a felülvizsgálati kérelemben valószinüsiteni tartozik. Egyebekben az érték megállapítására nézve az 1881 : L1X. t.-c. 13. §-ának és a jelen törvény 148. §-ának szabályai alkal­mazandók. 118. §. Az 1881 : L1X. t.-c. 13. §-ának 1) pontja eseteiben az értékre való tekintet nélkül nincs helye felülvizsgálati ké­n-lemnek. 119. §. A másodbiróságnak az elsőbiróság Ítéletét helyben­hagyó ítélete, illetőleg az Ítéletnek helybenhagyó része ellen azon fél, ki az elsőbiróság Ítéletét, illetőleg helybenhagyott részét felebbezési kérelemmel vagy ellenkérelemmel meg nem támadta, felülvizsgálati kérelemmel nem élhet. 120. §. A felülvizsgálat jelen törvény 4. §-a értelmében az ítéletet megelőző eljárásban hozott határozatokra is kiterjed, a másodbiróságnak az illetőséget megállapító végzése azonban csak annyiban vehető felülvizsgálat alá, a mennyiben olyan esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye, az illetéktelen biróság illetékesnek mondatott ki. 121. §. A felülvizsgálat csak azon alapon kérhető, hogv valamely jogszabály az Ítéletben vagy az annak alapul szolgált eljárásban épen nem, vagy nem helyesen alkalmaztatott. 122. §. A jelen törvény 13. és 15. §-ának a felebbezés hatályára és 16. §-ának a perbehivott és avatkozó felebbezési jogosultságára vonatkozó határozatai a felülvizsgálati kérelemre is megfelelően alkalmazandók. A felebbezési biróság ítéletét, a mennyiben az elsőbirósági ítéletet, habár más indokokból is helybenhagyja, illetőleg Ítéleté­nek helybenhagyó részét, továbbá azon ítéletét, a melylyel járu­lékok nélkül 1,000 frt készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül előze­tesen végrehajthatónak nyilvánítja. Egyebekben a jelen törvény 14. §-a a felebbezési biróság ítéletére is megfelelően alkalmazandó. 123. §. A felülvizsgálati bíráskodást a magyar királyi Curia az elnökön kívül négy bíróból alakult tanácsban gyakorolja. 124. §. A felülvizsgálati kérelem határideje 30 nap. E határidő a felebbezési biróság Ítéletének kihirdetésétől, azon félre nézve pedig, kinek a felebbezési biróság Ítélete az 59. §. értelmében kézbesítendő, a kézbesitéstiil számíttatik, a felülvizsgálati kérelem azonban az Ítélet kihirdetése után az utóbbi esetben is benyújtható. 125. §. A felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881 : LIX. t. cz. 61. és 63. §-ai értelmében igazolásnak van helye. Az igazolási kérelem a felülvizsgálati kérelemmel összekap­csolandó. 126. ij. A felülvizsgálati kérelmet a felebbezésre nézve előirt példányszámban a kir. Curiánál kell benyújtani. A felebbezési eljárásban ugyanazon ügyvéd által képviselt több ellenfél részére csak egy példány nyújtandó be. 127. §. A felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalni : 1. a bíróságnak, a feleknek és képviselőiknek, valamint a per tárgyának megjelölését. A felek és képviselőik megjelölése a jelen törvény 11. §-a értelmében történik; 2. a felülvizsgálandó ítélet megjelölését; 3. annak kijelentését, hogy a fél az Ítéletet egészben vagy mely részében támadja meg és hogy annak minő megváltozta­tását kéri; 4. a meghatalmazott ügyvéd aláírását. 128. §. Az elnök az ügy előadására és tárgyalására 24 óra alatt határnapot tűz. A határnap akként tűzendő ki, hogy az értesítésnek az ellenfél részére való kézbesítése és a határnap között 30 nap maradjon. Sürgős esetekben a tárgyalási időköz 15 napra meg­rövidíthető. A határnapról az ellenfél a felülvizsgálati kérelem másod példányán és ha többen volnának, a további példányokon, a felül­vizsgálatot kérő pedig felzeten hivatalból értesíttetik. Ha az ellenfél a felebbezési eljárásban ügyvéd által volt képviselve, a kézbesítés ennek kezéhez, egyébként pedig a jelen törvény 19. ij-a értelmé­ben történik. A határnap kitűzésével egyidejűleg az elnök a periratokat az első biróságtól beköveteli. Ha az iratok még a felebbezési bíróságnál vannak, az első biróság a megkeresést a felebbezési bírósághoz hivatalból átteszi. Egyebekben az iratok felterjesztésére a jelen törvény 18. §-a megfelelően alkalmazandó. 129. §. Az ellenfél a tárgyalási időköz első kétharmadában a kir. Curiához meghatalmazott ügyvéde által aláirt válasziratot nyújthat be, melyben a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozhatik, habár a felülvizsgálati határidő letelt volna is. A válaszirat első példánya az iratokhoz csatolandó, a másod példány pedig az ellenfélnek, és ha többen volnának, ezeknek a további példányok hivatalból kézbesítendők. 130. §. Az elkésve benyújtott, vagy csak a szóbeli tárgya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom