A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 3. szám - A végrendelet bemutatása a közjegyző által - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében

üzleti nyomtatványokat a társas cég megszűnte után is használta, nemcsak mert alperes a perhez becsatolt nyomtatványok alakjából kitetszöleg a »S.« nevet rendszerint áthúzta s ez által a társas viszony fenn nem állását külsőleg is jelezte ; hanem mert a 3-/. a. becsatolt okirat tartalmából kitetszöleg a nehezményelt képes árjegyzéknek 45ü0 darabját 565 frt leltári értékben magához váltván, felperes beleegyezésével kétségtelenül forgalomba hozatal céljából megszerzett ezeknek a nyomtatványoknak használatától alperes vagyonjogi sérelme nélkül el sem tiltható. Ezek szerint, minthogy felperes azt, hogy alperes a mondottakon kivül más olynemíí cselekményt vagy mulasztást követett volna el, mely a cég jogosulatlan használatának tényálladékát megállapíthatná, fel nem hozott s minthogy az e tekintetben felhozott panaszok alaptalansága már abból is nyilvánvaló, hogy felperes a per során tett kifejesett beismerése szerint a »M. és S.« céggel üzleti összeköttetésben volt összes egyéneket és cégeket arról, hogy az imént emiitett társas cég feloszlott s hogy felperes hasonló üzletet a »S. Pál« cég alatt a v.-utcza 23. sz. a. nyitott, külön körlevélben értesítette s ez által a netáni tévedéseknek elejét vette, az elsöbiróság ítélete felebbezett részének megváltoztatása mellett felperest keresetével egészen elutasítani kellett. (1889. március 20-án 2,805. sz.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy alperes beismerése szerint is az üzlet föbejárása felett volt cég még felperes által az időben töröltetett ki, midőn rövid időig ö volt az üzlet tulajdonosa; habár tehát alperes eme kitörölt céget meg nem nyitotta, még az által, hogy a cégtáblát mind az üzletben, mind a közátjáróul szolgáló udvarban lévő bejáráson meghagyta, a céget jogosulatlanul használta ; tekintve továbbá, hogy habár kétségtelen, miszerint jogosítva volt a közkereseti társaság feloszlása után általa megvásárolt nyomtatványokat használni, azt mégis akként kellett volna tennie, hogy a cég megszűntére nézve kétség fenn ne foroghasson ; már pedig az alperes által felmutatott árjegyzéken is a S. név csak kék irónnal van akként áthúzva, hogy abból a »M. és S.« cég megszűnte minden kételyt kizáró módon nem következtethető; a másodbirósági Ítélet megváltoztatásával az első bírósági Ítélet hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva. (Magy. kir. Curia 1889. dec. 3-án 765. sz.) A kereskedelmi árucikkekre alkalmazott szoros zár feloldásának eliárási költségei nem a végrehajtatót, hanem a feloldást kérelmezőt terhelik. A budapesti V. kerületi kir. járásbíróság:: Weisz B. és Landau cégnek Grünhut Cecilia ellen folytatott végrehajtás folyamán, az előbb alperesnek s később Lampl Lipótnak cége alatt létező üzletben talált árúcikkek szoros zár alkalmazásával lefoglaltattak. Lampl L. ezen zár feloldását kérvényezte, mi el is rendeltetett és ezen eljárás költségeiben végrehajtató fél marasztaltatok. A budapesti kir. itélö tábla 1889. évi 19,998. sz. a.) végzésével megváltoztatta a járásbíróság határozatát és a zárfeloldási eljárás költségeinek viselésére Lampl Lipótot kötelezte; mert a szoros zár és zárgondooki kezelés, végrehajtásilag lefoglalt kereskedelmi árúcikkekre alkalmaztatván: ez az intézkedés az 1881 : LX. t.-c. 75. § án alapszik és végrehajtató határozott kívánsága nélkül is, a kiküldött által nem is mellőzhető ; és mert Lampl L. az 1881 : LX. t.-c. 78. §-a értelmében helyezvén a szoros zár alá vett ingók becsértékét birói letétbe, az árúcikkeknek szoros zár alóli feloldása az ő kérelmére s az ő érdekében történt: és e szerint az abból felmerült költség is egyedül őt terheli. Bün-ügyekben. Minthogy a magánokirathumisitás büntethetőségének lényeges kelléke a használat, ez pediir végeredményében szükségkép annak megkárosítására vezet, a ki ellen az okirat bizonyító ereje és az ebből kifolyó használat irányul: kétségtelen, hogy habár a btk. 401, §-ában a jogsérelem, mint a büntethetőség egyik alkateleme felemlitre ninc-> i-;. e nélkül a magánokirathamisitás nem büntethető. Ha tehát vádlott ténykedésében a jogsérelemre irányuló célzat hiányzik, a büntethetőség alapfeltétele hiányzik. A szatinár-németi kir. törvényszék (1888. február 20-án 3,939/1888. B. sz.) : Magánokirathamisitás bűntettével vádolt Str. Mihály és társa elleni bűnügyben itélt I. rendű vádlott Str. Mihály a btk. 401 — 403. §-ának 1. pontja alá eső magánokirathamisitás bűntettében bűnösnek kimondatik s ezért a btk. 92. §-ának alkalmazásával hat havi börtönre Ítéltetik, II. rendű vádlott V. János a btk. 401. és 403. §. 1. pontja alá eső magánokirathamisitás vádja alól felmentetik. oa. ii Indokok: Str. Mihály I. rendű vádlott a végtárgyalás során maga beismerte, hogy minden megbízás nélkül dr. Fr. Adolf felhívása folytán, 1882. évi március 2-án kiállított 150 frtos váltóra, az írástudatlan anyósa, D. Antóniának nevét aláirta a nélkül, hogy D. Antóniától felhatalmazást szerzett volna és így vádlottnak ezen beismerése, valamint D. Antónia vallomásával vádlott ellen a magánokirathamisitás büntette kétségtelenné vált, ezek szerint nevezett Str. Mihályt a btk. 401—403. §. 1. pontja alá eső magánokirathamisitás bűntettében bűnösnek kimondani kellett. V Jánost az ellene emelt vád alól felmenteni kellett, mert ezen vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során tagadta, hogy a hamisított váltón levő D. Antónia aláírásában részt vett volna és Str. Mihály L rendű vádlott szintén odanyilatkozott, hogy a váltón D. Antónia nevét csakis ö irta alá és hogy V. János nem is volt jelen. A budapesti kir. itélö tábla 1889. november 22-én 3,511/1889. B. sz.): Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja s vádlottat az ellene emelt vád alól felmenti. Indokolás: Már a váltóper tárgyalásának eredménye szerint kétségtelenné vált, hogy a váltó értékét a vádlott ipa és anyósa által közösen elvállalt, ennélfogva őket együttesen terhelő jelzálogbeli kötelezettség képezte. A bűnvádi eljárás eredménye gyanánt pedig ez is kétségtelen, hogy vádlott a váltóra anyósának nevét a kötelezettség fenjelölt viszonyából folyólag, anyósának írástudatlan volta miatt, ipának jelenlétében és beleegyezése mellett vezette rá. Az elkövetés eme körülményei elfogadhatóvá teszik a vádlottnak azt a védelmét, hogy ő nem jogtalanságtudatában, hanem abban a jóhiszemben cselekedett, hogy az által anyósának a jelzálog megvásárlásából származott kötelezettségében annak akaratába ütköző változtatás nem fog történni. Ennélfogva a vádbeli tényben a büntethetőségnek a btk. 75. §-ára alapított általános kelléke nem forog fen. A m. kir. Curia (1889. november 22-én 3,511/1889. B. sz. : A kir. itélö tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Habár a napló 18. sz. a. fekvő telekkönyvi kivonatból megállapítható, hogy a n. p-i. 195. sz. telekkönyvben foglalt ingatlant, J. Jánostól egyedül V. János vette meg s igy a váltó értékét, csakis ez utóbbit terhelő jelzálogi kötelezettség képezte; s habár V. János előadásával és Str. Mihály önvallomásával az is megállapítható, hogy ez utóbbi anyósának D. Antóniának nevét az ipa jelen nem létében s igy annak tudta és beleegyezése nélkül irta a 150 frtos váltóra ; mégis minthogy a V János által előnyösnek állított eme vétel, a család közös érdekét képezte, a mit igazol az a körülmény, hogy a mikor D. Antónia a való tényállást megtudta, nevének a váltóra történt reávezetéséből eredő kötelezettségét utólag elismerte, sőt a váltót ki is fizette s minthogy Str. Mihálynak a végtárgyaláskor dr. Fr. Adolf szemébe mondott amaz állítása, hogy ennek felhívására irta anyósának nevét a váltóra, dr. Fr. Adolf tagadásával szemben felderíthető nem volt; vádlottnak ama védelmét, hogy a váltó aláírásakor nem kárositási célzattal, hanem ama jóhiszemben cselekedett, hogy anyósa nevének aláírása szükséges, a fent előadott körülmények elfogad hatóvá teszik. Minthogy a magánokirathamisitás büntethetőségének lényeges kelléke a használat, ez pedig végeredményében szükségkép annak megkárosítására vezet, a ki ellen az okirat bizonyító ereje és az ebből kifolyó használat irányul: kétségtelen, hogy habár a btk. 401. §-ában a jogsérelem, mint a büntethetőség egvik alkateleme felemlítve nincs is, e nélkül a magánokirathamisítás nem büntethető. Ehhez képest minthogy vádlott ténykedésében a jogsérelemre irányult célzat hiányzik, a büntethetőség alapfeltétele nem állapitható meg. A csödhitelezök felebbezési joggal bírnak azon határozat ellen, melylyel a bukott vádlott ellen a bűnvádi eljárás beszüntettetett. A máramaros-szigeti kir. törvényszék: Cs. Antal, bukás miatt vádolt máramaros-szigeti lakos ellen felvett bűnvizsgálat, a 4,098/1888. szám alatti kir. ügyészi inditványnyal egyetértőleg megszüntettetik. Indokok: Cs. Antal máramaros-szigeti bejegyzett kereskedő ellen 6,883/1887. szám alatt saját kérelmére csőd lett elrendelve s 5,204/1887. B. számú végzéssel bünvizsgálat tárgyává tétettek a bukás okai. Bár a szakértők véleménye szerint (40. nsz.) gyanúsított által vezetett könyvek némi kifogás alá esnek, de arra nézve, hogy vagyonbukott csődbejutása által meg akarta volna károsítani hitelezőit, a vizsgálat során semmi gyanú sem merült fel.