A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 49. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 10. r.

fl JOG. 421 1887. évi XXII. t.-c. 14. §-a szerint eddig a községi bíróságok, mint itélö bíróságok jártak el, ezentúl mint békéltető egyeztető bíróságok fognak eljárni. 2. §. Ha a községi békebiróság előtt a felek egyezséget kötöttek, az egyezség Írásba foglalandó és a járásbírósághoz 3 nap alatt beterjesztendő, a hol a netáni végrehajtás szorgalmazandó lészen. 3. §. Ha a községi békebiróság előtt az egyezség nem sikerült, avagy alperes meg nem jelent, erről felperes a községi bíróságtól tanúsítványt kap, a melynek alapján keresetét a járásbíróságnál megindíthatja már most. 4. §. Jogában áll felperesnek, közvetlenül az illetékes kir. járásbíróságnál keresete előadása mellett kérelmezni, hogy a járásbíróság ezen kérelmet azzal teszi át a községi bírósághoz, hogy annak záros S—30 nap alatt (a határidő a körülmények szerint szabandó meg) eleget tegyen s az eredményről a bíróságot értesítse. 5. §. Á jelentés beérkeztével a járásbíróság a netán megkötött egyezséget a végrehajtás szorgalmazásáig irattárba teszi, szintúgy irattárba teszi a jelentést, ha felperes nem jelent meg a békéltetéshez, ellenben az esetre, ha az egyezség nem jöhetett létre, avagy csak alperes nem jelent meg a békéltetéshez, a járásbíróság az ügy tárgyalásához hivatalból tüz ki határidőt. 6. §. A békebiróság előtt kötött egyezséget a járásbíróság formailag felülvizsgálja s a tapasztalt hiányok 8 — 30 napi pótlását a községi bíróságnak meghagyja. 7. §. A községi biróságot mulasztás, késedelem esetén a kir. járásbíróság 1 — 50 frtig terjedhető pénzbirsággal sújthatja s ezen határozat, mely ellen felebbezésnek vagy felfolyamodásnak helye nincs, csupán alapos okokra fektetett igazolási kérelem esetén helyezhető hatályon kivül. 8. §. Egyebekben az 1887. évi XXII. t.-c. hatályon kivül helyeztetik s a közönséges perrend és végrehajtási eljárás talál e helyett alkalmazást.* íme tehát egy ily javaslat mellett meg volna mentve a jogszolgáltatás az absurditásoktól — jól és megfelelőleg használtatnának ki a községi bíróságok a járásbíróságok támogatására, ellenőrizhető volna a községi bíróság működése, sőt a mennyiben e gépezet magától nem jönne működésbe, működésbe hozatnék a kir. járásbíróság által. (L. 4. §.) A késedelmeskedő községi bíróság Damokles-kardja lenne a 7. §. s végül eleje vétetnék ez által az elhamarkodott perlekedésnek s csak azon perek jutnának legtöbb esetben a kir. járásbírósághoz, a hol alperes nem késedelmeskedő adósként szerepel, hanem jogi vagy ténybeli vitában áll felperessel s a mikor tehát a községi biróság ugy sem tudna ügyében megfelelőleg eljárni, ellenben a járásbíróságnál ügye legalább is szakértő kezébe kerül. Dr. P 1 ó s z Sándor ur javaslatát ezek után, mint a gyakorlati életben érvényre nem juthatót, félretétetni kérem s részleteihez nem is szólok, mert részletes tárgyalás alapjául, mint teljesen élettelent — halva szülöttet — r.l nem fogadhatnám. Törvényjavaslat a sommás eljárásról.* — Dr. Plósz Sándor javaslata. — Irta : POLGÁR JÓZSEF, vámos-mikolai járásbiró. Az 56. §-nak azon intézkedése, hogy az új határnap a bizonyítás felvételét elrendelő végzésbea is kitűzhető,t i s z t á n »j ó s« -sá akarja avatni a biróságot, pedig tudtommal efféle »qualificatio« előírva nincs. Honnan tudhatja a biróság, hogy a megkeresett biróság mikor fejezi be a bizonyítás felvételét, mikor még a megkeresett bírónak sem lehet erről biztos tudomása, mivel a gyakorlatban az is megtörténik ám, hogy a tanuk egyike vagy másika az első idézésre meg nem jelenik. Miután a felek a megkeresés folytán eszközlendő bizonyítás felvételénél vajmi ritkán jelennek meg, szükséges, hogy az eredmény beérkeztével a felek netáni észrevételeinek meghallgatása céljából hivatalból tűzessék ki határnap annál is inkább, mivel a félnek eskü alatt leendő kihallgatása vagy ez általi bizonyítás válhatik szükségessé és erre ajánlkozni lehet. Különben ezt az eljárást eddig is követtem. Az 56—57. helyett tehát a következő állhat: §• Ha a biróság a bizonyítási eljárásnak helyét látja, azt a szóbeli tárgyalás befejeztével vagy azonnal foganatosítja, vagy pedig annak foganatosítására újabb határidőt tűz ki és ezen végzésben a bizonyítási eszközöket, a melyekkel a bizonyítás felveendő, megjelöli, sőt jogában áll a bíróságnak azon tényeket is, * Előző közlemények a »J o g« 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47. és 48. számában. melyek iránt a bizonyítás szükségesnek találtatott, a bizonyítás felvételét elrendelő végzésben felsorolni. §• A bizonyítási eljárás befejeztével a biróság a feleknek a bizonyítás eredményére vonatkozó netáni észrevételeit nyomban jegyzőkönyvbe veszi, a mennyiben pedig a bizonyítás felvétele megkeresés folytán is történt, a felek meghallgatása céljából hivatalból tüz ki határnapot. A tanúskodás polgári kötelessége lévén minden állampolgárnak, a biróság által kiadott meghívásra mindenki megjelenni tartozik. Csakhogy a kinek kötelessége van, annakvan joga is s igy minden tauu megkívánhatja, hogy legalább kész kiadása és mulasztása fejében kárpótoltassék. A prts 208. §-a intézkedik is ez iránt, de ez a mai kor igényeinek meg nem felel. Először beidézik a tanút, azután a biró meghatározza a járandóságot, melyet a bizonyító fél előlegezni tartozik. De csak ugy, ha lehet. Minthogy továbbá az újabb judicatura — és helyesen — az ügyvédet sem teszi felelőssé a tanuk, szakértők vagy a biróság díjaiért, nem marad egyéb hátra, mint a díjak előzetes bekövetelése s ennek elmulasztása esetében bizonyos joghátrány kimondása. A ki perlekedik, az előlegezze a költségeket is és ne utazzon a polgári kötelesség révén az állampolgárok zsebeire. S miután a félnek szabadságában áll a díjakat a tárgyalás után azonnal lefizetni, vagy ha a miatt keresetét veszti, perújítással élni, se a hosszadalmasság, se a materialis igazságot ennek ellenében érvül sikeresen felhozni nem lehet. A díjak bekövetelésének szükségességét azonban a biróság belátására kell bízni. Az erre vonatkozó rendelkezés a következő : §• Mielőtt a bizonyítás felvétele elrendeltetnék, jogában áll a bíróságnak a bizonyító felet felhívni, hogy a végzésben megjelölt bizonyítás felvételére szükséges költségeket 15 nap alatt a bírósághoz beterjesztve annál is inkább előlegezze, mert ellenkező esetben ezen felajánlott bizonyítékától elállottnak lesz tekintendő. §• A biróság a bizonyítás-felvétel ismétlését vagy kiegészítését elrendelheti. Az 58 — 59. §. helyesen intézkedik. A 60. § nál kiteendő, hogy a megkeresett biróság a feleket közvetlenül tartozik értesíteni, miáltal sok haszontalan irkálás és idő kiméltetik meg. Hogy a fél kérelmére és (előzetesen lefizetett) költségére a bizonyítás újólagos felvétele elrendeltessék, az ellen kifogás nem tehető azon egyetlen egy esetben, h a a fél valószínűvé teszi, hogy a bizonyitá s-f elvétel lényeges tökéletlenségben szenved; mert hogy a bizonyítás ismétlése minden egyéb indok nélkül akkor is megengedtessék, ha ez által az eljárás befejezése nem késleltetik (habár az mindig késleltetik), ez tisztán pénz-, idő- és munkafecsérlés egyfelől, másfelől a tanuk faggatását célozza, mert ha a másik eset áll fenn, akkor ugy is akár késlelteti az eljárás befejezését, akár nem, az ismétlés elrendelendő a felsorolt modalitások mellett, miután ily esetben a biróság különben is hivatalból tartozik azt elrendelni. A 61. §. helyett a fentebb szövegezett szakasz alkalmazandó az észrevételezésre, mivel a bizonyítás eredménye felett az ü g y érdemével együtt csak akkor tárgyalhatnának, ha előzetes bizonyitás-felvétel történt. A 62—63. §-okban kifejezett elveket csak helyeselni lehet, mig a 64. §-ba a kir. Curia által 28. sz. alatt hozott döntvény megfelelőleg felveendő a kölcsönt tartalmazó magánokiratok tartalma valódiságának miként leendő bizonyítása végett. Hogy a kereskedelmi könyvek, az alkuszok naplói és kötjegyeinek bizonyító erejét a biróság a 62. §. szerint itéli meg (65. §.), szintén helyes intézkedés, azon hozzáadás mellett, hogy »a fennálló törvényekre való tekintette 1«, mert a keresk. törv. 31. és 541. §-ainak határozatait igy brevi manu hatályon kivül helyezni tán még sem lehet és nem is tanácsos. Az pedig épen nem célszerű, hogy a könyvek bizonyító erejének időtartamát a bíróság Ítélje meg. Mert minő alapokon tegye ezt a biróság? Avagy csak ugy »nyakló« nélkül? Az lehet, hogy a könyvek, naplók szabályszerű vezetése és ezzel hitelt érdemlősége felett szolgáltatott bizonyítékokra való tekintettel azok bizonyító erejét a biróság döntse el, de azt, hogy azok bizonyító erejének időtartamát is a biróság Ítélje el dacára a keresk. törv. 31. és 541. §-ai határozott rendelkezéseinek,