A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 49. szám - Az igazságügyi költségvetési vita eredménye
Kilencedik évfolyam. 49. szám. Budapest, 1890. december 7. Szerkesztőséé: v. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf rakpart :i. *z. Kéziratok visszanemadatnak Megrendelések, felszólalások n ki adóhivatal liozintézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) U IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIHEK KÉPVISELEM, A UAGYAR ÍG1DI, BIROl, ÚGfÉS/l ÉS ÍŰZJEE Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész é»re ... f! frt — kr fél » ... 3 » — » negyed > .. 1 » 50 • Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Az igazságügyi költségvetési vita eredménye. Irta: dr. Stiller | Mór. — A bagatell-törvény módosításáról szóló előadói tervezethezIrta : Csebi Pogány Virgil, budapesti kir. aljárásbiró. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. Irta: Polgár József, vámos-mikolai kir. járásbiró. — Nyilt kérdések és feleletek. (Közös ingó dologra vezetett végrehajtás. Irta: dr. Reiiter Mór, ügyvéd Szegeden.) — Sérelem. (A budapesti kir. tábla egy határozata. Irta: Bagyik Sándor, kir. járásbiró Boros-Jenőn.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MKLLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöb'rósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) v Az igazságügyi költségvetési vita eredménye. Nehéz volna jellemezni az ez idei igazságügyi költségvetési vitát a parlamentben. Voltaképen az nem is nevezhető vitának, mert azon apró gáncsoskodások, melyekben egynéhány ellenzéki szónok kedvét leié, nem a helyzet parancsolta szükség folyományai. Nem is lehetett céljuk az igazságügyi kormányt az igazságügyi állapotok egyes kirivó vonásaira figyelmeztetni ; hisz mi újat is mondhatnának, a mit az igazságügyi miniszter nem ismerne jobban és minek vis-zásságát ne érezné eresebben, mint bárki más, ki csak szemlélője ez állapotoknak, mig ő naponta kénytelen azokkal, mint törekvései élő akadályaival megküzdeni. Nem lehetett továbbá céljuk azon gáncsoskodásoknak az igazságügyi kormányzatot erélyesebb tevékenységre sarkallani. Annyi élet, annyi munka, annyi kezdeményezés, mint mennyi ez idő szerint az igazságügyminiszteriumban uralkodik, mondhatni évtizedek óta nem uralkodott. Meglátszik, hogy az igazságügy minden terén vagy gyökeres reform, vagy időleges orvoslás terveztetik és hogy most ejtik meg a nagy építkezésekre, a kisebb javításokra és tatarozásokra a számításokat, készítik a rajzokat, megbeszélik a használandó anyag minőségét és alkalmazhatóságát, hogy ha mindezzel elkészülnek, annál erélyesebben hozzáláthassanak a tervek szerint való kivitelhez. Ily körülmények közt valóban csaknem hiábavaló, mert felesleges munka volt, a mit a költségvetési vita szónokai végeztek, a midőn több és kevesebb jóakarattal, nagyobb és kisebb tájékozottsággal mindenki által ismert dolgokat újra meg újra felhozni jónak láttak és egyes állapotok orvoslását sürgették, mely vagy már foganatba vétetett, vagy foganatba vétele köztudomásúlag közvetlen kilátásban van. De ha egyrészt a költségvetési vita ezen okokból meddőnek nevezhető, másrészt okozója volt a leghivatottabb oldalról Lapunk mai száma tőrtént oly nyilatkozásnak, mely fontosságánál fogva elsőrangú eseménynek jelezhető igazságügyünk tekintetében. E nyilatkozás azon nagy arányú beszéd, melyet az igazságügyminiszter f. hó 2-án a parlamentben tartott. Habár nagy része polemikus természetű volt, és tán ép ezért ez az igazságügyi politika tekintetében kevésbé határozott kifejezésnek látszik is, dacára annak oly tág keretű kepét tárta fel összes igazságügyi állapotainknak, hogy nem maradt tán egy jelentősebb tere sem, melyet e beszéd meg nem világitett volna. Nem ezt rójuk fel azonban valódi érdemül. Azt előre is tudta mindenki, hogy mit igazságügyérünk páratlan éleseszű bírálata tárgyává tesz, az azután minden, még oly elrejtettnek látszó zugában is az átlátszóságig fel van derítve, annak egész, még oly bonyolultnak látszó természete mindenki által érthető, alkotó elemeire fel van gombolyítva. A mi nagy jelentőségét adja meg ezen beszédnek, egyrészt az, hogy új bizonyítékot nyújtott arra nézve, hogy igazságügyünk reformjának herkulesi munkája erős, öntudatos kezekben van. Nem a pillanatnyi siker ingere az, mi után Szilágyi áhítozni látszik. Ezt már az által is ellehetne érni. ha minél előbb és több kész munkát dob aparlament piacára. Tartós hatású és maradandó értékű munkát akar ő nyújtani, és ezen cél eléréseért ideig-óráig a félreértés lappangó vádját is kész a nyugtalankodók részéről elviselni. Azok előtt, kiknek szemük nyitva van, amúgy is világos és tudva van az a fáradhatlan törődés, mely a törvénykészités körül az igazságügyminiszteri hivatalos szobákban és azokon kivül, a nagy munkával megbízottak körében folyik. Azoknak pedig, kik vagy nem tudják, vagy nem akarják kinyitni szemeiket, hiában jelennek meg a legbeszédesebb világitásban a munkálkodás csalhatatlan jelenségei. De nagy jelentősége a miniszteri beszédnek másrészt és főkép az, hogy a mig tavaly nagy körvonalakban reformprogrammot terjesztett elő a miniszter, ez alkalomban feltárta előttünk azon idő és sorrendet is, melyben ez óriási reformmunka megvalósíttatni szándékoltatik, sőt megvalósítása már megkezdetett. Az indokolás, melyet az igazságügyminiszter a végzendő munkának természetszerű, és azért szükséges egymásutánjára ad, megnyugtató tanúságot tesz azon magas jogpolitikai felfogásról, melylyel az igazságügyminiszter a behozandó jogreformok szervi kapcsolatát, azoknak egymásra való hatását és az életben való alakulását tekinti, és bizonyítékot nyújt arról, hogy a munka ezen kitűzött sor12 oldalra terjed.