A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 47. szám - Az igazságügyi költségvetés 2. r.

Kilencedik évfolyam. 47. szám. Budapest. 1890. november 23. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart :;. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivat álhoz intézendő!;. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGH ÉRDEREINEK KÉPVISELEM, A MM ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI É5 KflZJEB Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre ... 6 frt — kr. fél ... 3 > — » negyed > .. 1 » 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: AZ igazságügyi költségvetés. Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. Irta: Polgár József, vámos-mikolai kii', jávásbiró. — Az utóajánlat kérdéséhez. Irta : Karácson Géza, kir. járásbiró Adonyban. — A bírósági tolmácskérdés. Irta : A vizsgáló bizottság egyik tagja. — Nyilt kérdések és feleletek. (Közös ingó dologra vezetett végrehajtás. Irta: Dr. Reichard Salamon, ügyvéd S.-A.-Ujhelyen.) — Sérelem. (A budapesti kir. tábla egy határozata. Irta : Dr. R o s e nt h a 1 Mór, ügyvéd N -Váradon ) — Irodalom. (A pénzügyigazgatósági bíróság döntvényeinek és határozatainak tárgymutatója. Készítette : Érdeki Boldizsár. Beküldettek : »Jegyzék-napló. * Az Athenaeum nagy naptára.) — Vegyesek. — Ciuiai és táblai értesítések. MKLI.RKLKI: legesetek tara. Kelsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Küzlöny«-böl. (Csődök.) — Törvényjavaslat fizetési meghagyásokról. Készitette: Teleszky István. Az igazságügyi költségvetés. Irta : dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd (Befejező cikk.) A kir. főügyészségek véglegesen s az 1890: XXX. t.-c. értelmében most nem szerveztettek; igazságügyérünket azon helyes igazságügyi politika vezérelvén, hogy ez célszerűen csak a bűnvádi eljárás codificatiójával együttesen eszközölhető. Addig a kir. tábláknál való hatáskörük szük kerete mellett megengedhető lévén, hogy egy főügyész több kir. tábla kerületében telj'esithesse hivatását; s helyettes főügyészek bizattassanak meg a vezetéssel. Ennek tulajdonítandó azután az, hogy az 1890. évi 45,000 frt helyett a főügyészségek részére csak 72l/2 ezer, tehát csak 26,000 frt többlet hozatott javaslatba. Különben az igazságügyi költségvetés számos intézkedést s újítást jelez, melyek kellő figyelmet igényelhetnek. A táblák decentralisatióját — a miniszteri alapos indokolás szerint — egyebeken kivül azon körülmény is tette szükségessé, hogy a főfelügyelet fentartása mellett, a felügyeleti jog közvetlen gyakorlása az újonnan szervezendő kir. táblákra ruháztathassák »miután a regi szervezet mellett lehetetlen volt az alsó bíróságok felett nélkülözhetlen felügyelet folytonos gyakorolhatása«. Es ennek kivitelére az utazási költségek fedezetéül 8,000 frt tűzetett ki. Az új kir. tábláknál — a budapesti és marosvásárhelyi példájára — jogirodalmi könyvtárak létesitése hozatik javaslatba, melyek szükséges voltának bővebb indokolását a miniszter feleslegesnek tartja, csak azt hozván fel, hogy a vidéken a jogirodalom kiválóbb termékeit magukban foglaló könyvtárak alig találhatók. És e célra alapvetőül mindenik tábla részére 1,000—1,000 frt rendeltetik; Ígérvén a miniszter, hogy később a további gyarapításról a rendes dologi kiadások között fog gondoskodni. Megnyugvással s a további törvénykezési gyökeres reformok iránti kilátásban örvendetes tudomásul szolgálhat a miniszternek azon alkalommal tett nyilatkozata, midőn indokolja a törvénykezési új építkezések, átalakítások s felszereLapunk mai számi lések által szükségessé vált 100,000 forint kiadási töbletet , (1890-iki 125,000 helyett 225,000 frtot), mondván: »szükségesnek tartottam ezt annyival is inkább, mert a szóbeliségre és közvetlenségre alapitottpolgári és az alkotandó bűnvádi eljárás behozatalával, a jelenlegi birósági helyiségek rendeltetésüknek egyáltalán nem fognak megfelelni; és mert az említett reformok követelményeinek megfelelőleg eszközölt építkezések gyorsabb menete által az is eléretik, hogy azok életbeléptetése az elhelyezés tekintetében kevesebb nehézségbe fog ütközni.« Tehát a miniszter komolyan gondoskodik, hogy azon üdvös, annyira óhajtott reformok behozatala minél kevesb nehézségbe ütközzék s minél gyorsabban eszközöltethessék. A gyakorlati élet egyik égető szükségletét, a törvénykezők mindennapi óhaját érinti s igyekezik a miniszter kielégíteni akkor, midőn a bíróságok irodai kiadásaira vonatkozó 25,000 frt többletet indokolván, kifejti, hogy »az ügymenet gyorsaságának nem egyedüli biztositéka az, hogy a beadványok gyors elintézést nyerjenek, hanem szükséges még az is, hogy a birói határozatok gyorsan kiadmányoztassanak«. Ezzel kapcsolatosan s ugyanazon törvénykezési érdekből valódi szükségnek felel meg az igazságügyi kiadások emelése azon célból is, hogy egyrészt a vidéki jegyzői s aljegyzőt állomások szaporittathassanak, másrészt a telekkönyvvezetők s Írnokok létszáma is a vidéken emeltethessék. Ez szükséges, ha az ügyforgalom emelkedése nem jönne is elő, mert már a mai ügyforgalom is olyan, melynek kellő gyorsasággal megfelelni a mai létszám nem elégséges; a mi különösen a telekkönyvi ügyekben országszerte nagy késedelmet s hátrányokat okoz. Különösen azonban ki kell emelnünk fontosságát s nagy hasznosságát azon kiadási többletnek, mely az 1891-iki költségvetésben a járásbirósági állomások szaporítása által fog igénybe vétetni. Ez s általában a járásbíróságok számának és székhelyeinek szaporítása elsőrendű jogszolgáltatási szükségeink közt szerepel. Nem vonható többé kétségbe, mikép mindinkább közeledünk azon sajátságos jogállapothoz, melyben a jogszolgáltatás túlsúlya az egyes bíróságokra fektettetik. Nem téves s helytelen-e ezen igazságügyi politika, ezúttal vitatni nem akarjuk; ez jelen értekezésünk keretén kivül esvén. De miután ez tény, gondoskodnunk kell arról, hogy a birósági szervezet azon irányzatnak megfelelően alakittassék, nehogy ugy a jogérvényesítés biztossága, a judicatura tökéletlenségei által, mint a törvénykezési gyorsaság, a késedelmesség s erőhiány folytán veszélyeztetve legyen. Ez az oka, a miért régóta sürgetjük, hogy több s lehetőleg minél több, kellően szervezett járásbíróság létesíttessék. Ez jelen helyzetünkben csak némileg is kielégítő jogszolgáltatásunknak tényleges feltétele. Különben üdvözöljük igazságügyérünket reform-költségvetéseért; s csak azt óhajtjuk, hogy ezen irányban tovább s 13 oldalra terjed.