A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 46. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 7. r.

a JOG. 397 hanem inkább azt akarják ezzel mondani, hogy ha a tolmácsjelölt nem tud többet németül, mint ők, ez elég, azaz, hogy a tolmácsnak nem kell a nyelvet teljesen bírnia, holott a ministeri rendelet a teljes értést, teljes ismeretet feltétlenül követeli. És ebből én a felszólalók állításának ép ellenkezőjét következtetem, azt tudniillik, hogy mindenütt és mindig hol és mikor a birák közt nem akad elegendő számban, ki az illető nyelvet teljesen ugy, mint az fentebb kimutatva a tolmácstól követeltetik, ismerné, a szakértők meghívásának szükségessége mindenkor beáll s így az elnök — valószínű — ismerve az illető birák nyelvtudományi képességét, igen helyesen cselekedett. A második általam felvetett kérdésre én is a törvényes rendelet alapján fogok felelni. Állapítsuk meg mindenek előtt, kikből áll a ministeri rendelet értelmében a vizsgáló bizottság. Áll az elnökből és ha a bíróság tagjai közt akad kettő", ki a kérdéses nyelvet ismeri, első sorban két biióból s ha csak egy van a birák közt, ki a nyelvet tudja, az elnökből, egy biróból és egy behívandó szakértöböl s ha nincs bírósági tag, ki tudná a nyelvet, akkor a vizsgáló bizottságot képezi az elnök és a két szakértő ; hogy e bizottságban még két bíró legyen, ez a rendeletben nincs, de belőle ki sem magyarázható, hanem igenis van benne útmutató az ellenkezőre. Eltekintve attól, hogy én nem tudok magamnak oly ministeri rendeletet képzelni, mely azon absurdumra vezethet, hogy két, a nyelvet nem értő vizsgáló bizottsági tag legyen a szakértők ellenében, tehát saját felelősségére, feljogosítva mérvadó véleményt mondani oly dologról, mihez nem ért; megeshetnék, hogy ezen absurdum kézzelfoghatóságárak kimutatása végett a szakértők a cseh nyelvet is biró szerb tolmácsjelöltet a cseh nyelvből vizsgálnák s a két biró ötet a szerb nyelvre való tolmácsnak ajánlaná.* De a miuisteri rendelet 12. §-a szerint a feladványokat a bizottság köteles adni, miből megfordítva következik, hogy az a bizottság, mely a feladványokat tényleg közvetlenül adja, tehát a második és harmadik esetben a szakértők, nem pedig a feladványt adni nem képes bírósági tagok. Erre ugyanazt mondják a felszólalók, hogy a biró lehet szakértő is ; de hisz akkor nincs baj, mert akkor ugy sem hívnak meg más szakértőt; de ha nem szakértő, itt már a bírói functióhoz folvamodnak s azért kell szerintök ott két bírónak is lenni, mert a szakértő birói functiót nem végezhet. Ugyan hol van az a rendeletben kimondva, hogy a bizottság birói functiót végez? A 13. §. szerint a bízoltság a törvényszéket értesiti a vizsgálat eredményéről, tehát azt teszi, mit minden egyéb szakbizottság, melyről senkinek sem jut eszébe állítani, hogy birói functiót végez, csakis értesitést ad a törvényszéki elhatározás alapjául, a birói functio csak a kinevezéskor áll be, hol a szakértőknek, tehát esetleg a szakértőkként működő két birósági tagnak is helye nincs. A felszólalók azzal akarják a bizottságban hibásan résztvett birósági tagok működése jogosultságát bebizonyítani, hogy ők határozatot hoztak s azt ki is hirdették, tehát birói functiót végeztek. Ennél ugyan nagyobb hibát el nem követhettek. Ugyan hol van az megírva, hogy a bizottság határozatot hoz és azt kihirdeti s e határozatot terjeszti aztán a törvényszék elé? — Sehol! Nekik semmiféle határozathozatalhoz nincs joguk; e vizsgáló bizottság is, mint minden szakértői bizottság, a vizsgálat eredményéről értesitést, esetleg véleményt készit, de ezt ki nem hirdeti, sőt kihirdetnie nem is szabad, mert ezzel praejudicálna a törvényszék későbbi elhatározásának ; tehát a bizottság itt sem végez birói functiót. Világos tehát, a második kérdésre felelve, hogy az elnöknek a német nyelvet teljesen ismerő két biró hiányában a behívott két szakértő mellé két birót meghívni nem kellett volna. De ha már az eddigi rosz szokás szerint meghívta, ezek a bizottságban csakis mint benevoli auditores szerepelhettek és a kinevező ülésben részt nem vehettek. Ezekben, azt hiszem, mind a négy felvetett kérdésre feleltem, mely fejtegetésemből kiviláglik, hogy: 1. A bizottság nem hoz határozatot s igy felülvizsgálatról szó sem lehet. * Azt hallom, hogy ezen absmdumra vezethető szokást minden törvényszék követi. Ha ez áll, az összes törvényszékek ellenében kimondom, hogy e szokás, mint a ministeri rendeleten nem alapuló, rossz. Miért nem alkalmazzák inkább a P- t. r. 216. §-át, ez még menthetőbb lenne. B. 2. A kinevezés hármas tanácsban is megtörténhetik. 3. Ha az ülés teljes üles, a bizottságban működött bíráknak ebben helye nincs és 4. A hármas tanács mindenesetre a birósági tagok kisebbségéből állván, biz e kisebbség a tolmács kinevezési kérdését eldöntheti. Végre még csak néhány észrevételt akarok tenni a megjelent felszólalásra. Azt mondják, hogy sokszor megtörtént, hogy a szerb tolmács kinevezésénél a szerintem hibásan ott volt birósági három tag mondta ki az illetőt képesitettnek, bár e kimondó urak egyike sem tudott szerbül. — Ezzel a szokás (melyet én horribilis szokásnak vagyok hajlandó nevezni), a ministeri rendelet ellenére egy közbeeső birói functiót állapított meg; megkérdezték, illetve meghallgatták a jelenlevő birák a szakértők véleményét s ennek nyomán határozatilag mondják ki a képesítést vagy nem képesítést az ő saját — a szakértők véleményét respectálni nem köteles — akaratuk szerint; miből azon torz következmény foly, hogy ha a szakértők véleménye szerint a jelölt egy kukkot sem tud a kérdéses nyelvből, a magát bizottságnak tartó két biró csak azért, mert a jelöltet bármi oknál fogva előnyben akarja részesíteni, mégis képesitettnek jelentik ki és ezen, a kinevezésnél mérvadó határozatot kihirdetik és aztán a törvényszéknek beterjesztik, a törvényszék pedig csakis e birósági tagok határozatát tartozván figyelembe venni: a kinevezési újabb határozatot meghozza s kinevez egy tolmácsot, ki a kérdéses nyelvből esetleg annyit tud. mint a magát bizottságnak tartó birák, azaz semmit, vagy legfelebb nagyon keveset. Még egy kérdést vet fel a néhány törvényszéki biró: ezt tudniillik, ha a bizottság a jelöltet nem találja képesnek, kinevezheti-e ? Erre határozottan nem felelnek, érzik, hogy ezzel magokat vitték kelepcébe »s a feleletet ezért át. akarják terelni a felülvizsgálhatás terére« s ez okon sütik ki, hogy ez esetben nem nevezheti ki. A törvényszéknek tehát a magukat bizottságnak tartó bíráknak, esetleg szakértők véleményétől eltérő úgynevezett határozatához alkalmaznia kell, de ők, mint birák, a szakértők véleményéhez tartani nem kötelesek, szóval a törvényszék az ö határozatukat felül nem bírálhatja, hanem végzését ahhoz mérten kell kimondania, habár a szakértők véleményéből az ellenkezőről győződnék is meg, tehát itt a bizottság a törvényszék fölött állana. A ministeri rendelet értelmében a vizsgáló bizottság minden határozathozatal nélkül egyszerűen értesiti a törvényszéket a vizsgálat eredményéről, ez pedig a jelöltet; ha az eredmény jó, kinevezi, van ugyan joga ki nem nevezni is, de erre már nem a vizsgálati, de egyéb körülményeknek kell befolyniok. Végre, nem lévén szavazati joga a bizottságban bár hibásan közreműködött bíráknak a kinevezési actusnál, az itt nyilatkozott többség szavazata határoz. Törvényjavaslat a sommás eljárásról.* — Dr. Plósz Sándor javaslata. — Irta : POLGÁR JÓZSEF, vámos-mikolai járásbiró. A 23. §. megbirálásánál kifejtettem és véleményt nyilvánítottam a felett, hogy ha a keresetváltoztatás, mint perjogi cselekmény, a modern eljárás szempontjából szükséges és ezt az áldozatot már meg kell hoznunk, ugy az csakis az ellenkérelem előterjesztése előtt és akkor is csak alperes beleegyezésével engedhető meg és a miket a tárgyban ott felhoztam eme nézetem támogatására, alkalmazást nyernek itt felhozott mértékben, mivel a peres eljárás főrészét, a tárgyalást, folytonos eshetőségnek és annak kitenni, hogy a midőn az egyik pertárgy felett a kérdés már tisztáztatott és esetleg ítélet lenne hozható, a fél keresetét újra megváltoztathassa és ezzel a tárgyaló birót sok esetben a felek szeszélyeinek mintegy áldozatul vetni, sem ok, sem pedig célszerű nem lehet. Avagy azt hiszik, hogy a sommás bírónak egy napra csak egy tárgyalása van kitűzve, hát van elég ideje a keresetet letárgyalni, ha az akár háromszor is megváltozik és nincs tekintettel arra a javaslat, hogy a bírónak eredményes működését az ily agyafúrt szabadalmak megbénítják, mert a birót magyarán mondva, a felek az orránál fogva vezethetik, a nélkül, hogy megakadályozhatná. * Elözö közlemény a »Jog« 40., 41., 42., 43., 44. és 45. számában.