A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 46. szám - Az igazságügyi költségvetés 1. r.

Kilencedik évfolyam. 46. szám. Budapest, 1890. november 16. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások o kiadóhivatalhozintézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) tí IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A UAGYAR ÖC1DI, BÍRÓI, Ml ÉS KÖZJEG Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész ét re ... 6 frt — kr. fél » ...8 » — ' negyed > ..1 > 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: AZ igazságügyi költségvetés. Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. — A tengeri jelzálogról. Irta: Dr. Feichtinger Elek, a keresk. akadémia és a tengeri főiskola tanára Fiúméban. — A törvényszéki tolmácsválasztás. Irta : B á n f f a y Simon, kir. tanácsos péc^ kir. közjegyző. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. Irta: Polgár József, vámos-mikolai kir. járásbiró. — Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-c. módosításáról. Készítette: Plósz Sándor. — Nyilt kérdések és feleletek, ^es judicata vagy nem? Irta: Dr. Brendusian Jakab, ügyvéd Balázsfalván.) — Sérelem. (Nem a balassa-gyarmati járásbiróság, hanem a budapesti kereskedelmi és váltó-törvényszék a hibás.) Irta : Dr. Reichenfeld Mihály, budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények, — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Az igazságügyi költségvetés. Irta : dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd jí IAz állami szervezet fejlesztése, tökéletesbitése mindenütt s mindig újabb fedezendő szükségleteket, ezeknek megfelelő ujabb kiadásokat teremtett az állami háztartásban. Azon költségek, melyekkel a municipalis rendszeren alapult államszervezet, az ő gondtalan, 1 a i s s e r fairé kormányzati politikájával — magát fentarthatta: a modern állam igényeinek, melyek a cultura s társadalmi jólét emelésével is kapcsolatosak — legtávolabbról sem felelnek meg. Innen azon tény, mikép a reformok, melyek az ősi államszervezet átalakulására vezetnek, minden téren az állami kiadások szaporodását idézik elő. így ezen pénzügyi kényszerhelyzet elválaszthatatlan az igazságügyi reformok létesítésétől is. Különösen a jogi szervezetre vonatkozó reformok s az állami költségvetés közötti kapcsolat eltagadhatlan. Azok kell, hogy mindenütt költségtöbbletet idézzenek elő. Ezen szoros kapcsolatot szem előtt kellenék tartani főkép oly országban, melynek vagyoni fejlődése magasb fokra még nem emelkedhetett; melyben a pénzügyi tisztult állapot még csak imént vette kezdetét; s a melynek az improductiv, a közjövedelmek nagyobb részét felemésztő katonai terhektől menekülnie nem lehet. És ezt nem feledve, óvakodni kellenék a jogi reformok tömeges létrehozásának sürgetésétől. E tekintetben megnyugvásunkra szolgálhat igazságügyi miniszterünknek jól megfontolt azon irányzata mely kerülve a reformok praecipitálását, az igazságügyi javításokat s gyökeres újításokat fokozatosan igyekszik megteremteni. Ez által menekülhetünk nemcsak a jótékony kifejlődésnek indult pénzügyünk túlterheltetésétől, hanem a codificatio elhamarkodásától s azzal karöltve járó tökéletlenségektől is. Ezen a jogi reformok s az állami kiadások emelkedése közötti kapcsolatról elég világos képet állithatnak élőnkbe az utóbbi évtizedek tapasztalatai. Lapunk mai száma Két korszakot kell különösen e tekintetben kiemelnünk ; az 1872. évit, mely a jogszolgáltatás államosításával, a jogállam elveire fektetett alsó bírósági szervezetet állította elő; és az 1890—1891-kit, mely a felső bírósági rendszert a mai előhaladottabb korszellemében átalakítja. A költségvetési mozzanatok mindkettőben érdekes s figyelemre méltó tanúságot szolgáltathatnak. A parliamentaris kormány-rendszer visszaállítása utáni években — 1872. előtt — az igazságügyi miniszter költségvetése, a rendes kiadásokban a 3 milliót csak néhány százezer forinttal haladta meg, sőt 1869-ben még a 3 milliót sem érte el. Ezen évben a rendes kiadások: 2,965,300 frtot tettek ki, mihez rendkívüli kiadásul — a codificatióra — 10,000 s a nyugdíjakra 371,000 járulván, az összes kiadás 3 millió 300,000 forint körül állt. 1870-ben a nyugdíjakkal (367,000) s 15,000 rendkívülivel 3,700,000-ig ment. 1871-ben is a 371,000 rendkívülivel csak 4,300,000 volt.* Ebben az 1872. évi bírósági reform nagy változást idézett elő; az előbbi 3 — 4 millió kiadás egyszerre 11 millióig emelkedett; a rendes kiadások magok 10 millió 239,677 irtot tettek ki, mihez 441,800 frt rendkívüliek és 455,000 nyugdíjak járultak. A kiadások ezen emelkedett összege a következő években is előfordult. A rendes költségek mindig 10—11 millió körül forogtak. És 1873-ban az összes kiadás 12,700,000 frt volt, miben a rendkívüliek 788 ezret foglaltak el. 1874- ben a rendes kiadás tett 11 millió 338,000 frtot, a rendkívüliek 381,000 frtot. 1875- ben a rendes volt: 10,488,117 frt s a rendkivüli 280,000 frt. 1876- ban csak 9,752,900 frt s a rendkivüli 130,000 frt. De 1881 — 1883—1885. években a rendes igazságügyi kiadások ismét 10 millión felül emelkedtek, az építkezésekre minden évben rendesen 100,000 frt fordíttatván, mint átmeneti beruházás és 1886. évben a 11. s 1887-ben a 12 milliót is felülhaladta, 1886-ban némileg kevesbedett: 11,972,024 írtra szállván le, míg 1890-ben ismét emelkedett a kiadási összeg 12 és fél millióig, miben a rendes költség 12,324,139 frt, a beruházás 125,000 s a nyugdíj 449,139 frt volt. Ezen adatok kitüntetik, mikép az 1872. évi reform, mely a jogszolgáltatás államosítását keresztülvitte, az előbbi évek 3 milliónyi kiadását 10 millióra emelvén, azt megháromszorozta; sőt további újításokat is vonván maga után, a kiadások összegét 12 millióig rúgtatta fel s igy a régibb összeget meg négyszerezte. * Megjegyzendő, mikép ezen korban a megyékben a juridicum a politicummal összekapcsolva lévén, a jogkezelés költségei az alsó fórumon a közigazgatási tisztviselőkre hárultak. Itt a közigazgatási s törvénykezési kiadások 1870. évben összesen 6,500,000 frta rúgtak ; tisztán a közigazgatás 1873-ban 4 és fél millió frtot vesz igénybe a főispánok 317,000 frtra menő fizetésén kivül. így levonhatjuk azon költségösszeget, mely a törvénykezésnek jutott. Azonban a törvénykezés bizonyos részben ma is a közigazgatási közegek kezein lévén, a költségek egy része szintén a közigazgatási tárca keretébe esik. 14 oldalra terjed.