A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 44. szám - A feltételes elitélés kérdéséhez [könyvismertetés]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 44. számához. Budapest, 1890. november 2-án. Köztörvényi ügyekben. Elront haszon csak a rosszhiszemű birtokostól követelhető. A mohácsi kir. járásbíróság (1888. október hó 12-én 4,627/1888.): Dr. Káutz Adolf ügyvéd által védett St. M.né, K. üanica felperesnek, Jagics József ügyvéti által védett U. Antal alperes elleni 7.'). frt 72 kr. elvont haszon iránti perében itélt: Alperes köteleztetik a kereseti töke megfizetésére. Indokok: Alperes beismeri, azon telekkvi hiteles kivonattal is igazolt felperesi állítást, hogy a szölöföld felerészben felperesnöt illeti meg tulajdonjogilag; beismeri alperes, hogy ]884., 85., 86. és 87-ik években munkálta és használta a szőlőket s miután alperes nem volt képes még a birlalás iránti jóhiszeműségét sem beigazolni, öt a kereseti és szakértöileg igazolt haszon megfizetésére kötelezni kellett. A budapesti kir. ítélő tábla (1889. október hó 8-án 10,142/p. 18S9.) : Annak megemlítésével, hogy a felebbezésben felhozott új ténykörülmények az 1881 . LIX. t.-c. 29. §-a értelmében tekintetbe nem vétetnek, az elsőbirósági Ítéletet indokai alapján helybenhagyja. A m. kir. Guria (1890. szept. 24-én l,6J7/p. 1890.): Mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztatik s felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes nem vonta kétségbe alperes azon állításának valóságát, hogy ő a kereseti ingatlan birtoklásához évek előtt és azon címen jutott, hogy felperes tulajdonos társa K. János az egész ingatlant alperesnek eladta. Habár tehát K. János eladása felperes jutalékára vonatkozólag érvénynyel nem bírna, alperes a jelzett körülmény figyelembe vételével a kereset indítása előtt beszedett haszon tekintetében rosszhiszemű birtokosnak nem tartható és pedig aunál kevésbé, mivel felperes nem bizonyítja azt, hogy a birtoklás megkezdése és folytatása ellen tiltakozott. S minthogy a beszedett haszon megtérítésére egyedül a rosszhiszemű birtokos kötelezhető, felperes az alperes által jóhiszemben beszedett haszon megtérítését nem követelheti. A hitközség, melynek nevében alperesek szerződtek, szétoszolván és felperes előimádkozni és metszői állását.' alperesek téHykedése következtében el nem foglalhatván, alperesek saját személyökben is felelősséggel tartoznak és marasztaiaudők voltak. A verebélyi kir. járásbíróság (1887. november 15-én, 1,313/1887. sz.): D. Ignác felperesnek, dr. Nécsey Mihály ügyvéd által védett P. Max, KI. Joachim, V. Benjámin, L. |ózsef és Sch. Adolf alperesek elleni 189 frt 15 kr. iránti perében itélt: alperesek kötelesek a kereseti tőkét megfizetni. Indokok: A tárgyalás során felmutatott s peres felek között 1886. szeptember 12-én létrejött szerződéssel igazolva van, hogy alperesek felperest elöimádkozónak és metszőnek 144 forint évi fizetés, 15 frt őszi ünnepekre járó díj és lakás mellett felfogadták, továbbá az is igazolva van, hogy felperes az állás elfoglalása céljából alpereseknél 1886. október végén jelentkezett. Alperesek abbeli védekezése, hogy szerződés felbontására okot felperes szolgáltatott 1-ször azzal, hogy az állást 1886. okt. 1-én kellett volna elfoglalnia, 2-szor, hogy előimádkozási és metszési teendőket csakis náluk lett volna szabad végeznie, bírói figyelembe nem jöhet, mert a szolgálatot szabályozó felfogadó szerződés ily tiltó akadályokat nem tartalmaz; továbbá még abbeli állítása, hogy a vitatott szerződés csak ideiglenes, szintén mellőzendő volt, mert a sokszor említett szerződés egyik pontozata sem említi annak ideiglenes voltát, avagy következtetni lehetne, hogy ennek hatálya egy később keletkezendő szerződéstől tétetik függővé. A mi pedig az állás elfoglalásának idejét illeti, miután az körülírva nem volt, a gyakorlatban levő november 1-ei időt kellett irányadóul venni, felperes pedig még október végén jelentkezett az állás elfoglalására. Tehát mindezek s annak figyelembe vétele, hogy alperesek felperesnek a szolgálatot a jelentkezés alkalmával, tehát még a szolgálat megkezdése előtt felmondták, továbbá, hogy felperes a maga részéről a szerződés teljesítéséhez ragaszkodott, t. i. a jelentkezés által a maga részéről szerződésszegés fenn nem forog és végül hogy a peres felek között a felmondási időre egyezség létre nem jött, alpereseket a szerződésben foglalt Összes kikötmények megfizetésére kötelezni kellett. A budapesti kir. itéló' tábla (1889. május 22-én, 53,201. p. 1888.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokolás: Az elsőbiróság ítélete az 1881. évi LIX. t.-c. 36. §-a alapján L. József részéről is felebbezettnek vétetvén, ugyanezen ítélet meg volt változtatandó, mivel ugy a B. alatti szerződéssel, mint felperes beismerésével igazolva van, hogy alperesek felperest nem a maguk számára, hanem a hitközség részére fogadták ; minthogy pedig a per során igazolva lett, hogy a hitközség felperes felfogadása után, de ennek szolgálati ideje elérkezte előtt feloszlott s a B. alatti szerződésben arról, hogy alperesek felperes díjazását a sajátjukból kötelesek teljesíteni, említés téve nincs is ; ennélfogva alperesek saját személyükben a hitközség helyett marasztalhatók nem lévén, felperes keresetével marasztalandó volt. A ni. kir. Curia 1890. május 17-én, 7,807/p. 1889.): A másodbiróság ítélete megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: A B. a. szerződésből és ugy a kereset, mint felperesnek az első tárgyalás alkalmával tett határozott nyilatkozatából kétségtelenül kiderül ugyan, hogy alperesek a hitközségrészére fogadták fel felperest elöimádkozónak és metszőnek, de miután a feleknek megegyező vallomása által be van bizonyítva, hogy az a hitközség, a melynek nevében alperesek szerződtek, szétoszlott és hogy felperes az alperesek ténykedése következtében nem foglalhatta el állását, alperesek saját személyükben is felelősséggel tartoznak és annál inkább marasztalandók, mert ily minőségükben beperlésük ellen nemcsak hogy a tárgyalás soráu kifogást nem emeltek, de az elsőbiróságnak 1,313/1887. szám a. hozott ítélete ellen, mely szerint saját személyükben marasztaltattak, a 2,336/1887. számú indokok tanúsága szerint felebbezéssel sem éltek. Ezek alapján tehát felperesnek az alperesek ellen kereseti jogát megállapítani, az ügy érdemére vonatkozólag pedig az elsőbiróság Ítéletét indokolása alapján és még azért is helybenhagyni kellett, mert alpereseknek az az állítása, hogy felperes az úgynevezett Engel-féle töredék által rendszeres fizetéssel elöimádkozónak és metszőnek felfogadtatott, be nem bizonyittatott. A haszonélvezetre adott dolgok törvényszerű cím hlánva miatt soha el nem birtokolhatők. A haszonélvezőt az ingatlan haszonélvezeti joga mindaddig megilleti, mig neki az arra fordított helyreállítási költség meg* térítve nem lesz. A m. kir. Curia (1890. május 21-én, 7,019/p. 1889.): Mindkét alsóbb bíróság Ítélete részben megválto/tattatik s alperesek annak elismerésére köteleztetnek, hogy a cs —i 304. számú telekjegyzőkönyvben tulajdonukként bejegyzett 3,985. helyr. sz. szőlőnek haszonélvezeti joga felpereseket illeti, továbbá annak tűrésére is köteleztetnek, hogy felperesek a részükre megítélt haszonélvezeti jogot a most említett ingatlanra, a kérdéses szőlő helyreállítására fordított költségek megtérítési kötelezettsége megszüntetése mellett. telekkönyvileg bekebeleztethessék. Indokok: Jóllehet a haszonélvezetre adott dolgok tör vényszerű cím hiánya miatt soha el nem birtokolhatok, mind a mellett tekintve, hogy felperesek a cs—i 304. sz. tjkvben alperesek tulajdonkép bejegyzett 3,985. hr. sz. szőlőt keresetükben elbirtoklás alapján tulajdonjoggal kérik maguknak megítélte'ni, a mi a kevesebbet, vagyis a haszonélvezeti jog megítélését is magában foglalja, ehhez képest mindkét alsóbb bíróság ítélete a fentebbi rendelkezés szerint részben megváltoztatandó volt: mert H. J. H., ü. Sofron és B. Petru tanuknak lényegileg egybehangzó vallomásaival bebizonyított tény, hogy alpereseknek jogelődei 1849-ik évben a jelen per tárgyát képező szőlőt felperesek jogelődének O. Juonnak oly feltétel mellett adták át birtokába és használatába, hogy azt helyreállítsa és a helyreállítási költségek megtérítése