A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 42. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 6. r.

A JOG 168 Sopronmegye alispánjánál történt; de mivel K.-Marton sz. kir. város az 1876: XX. t.-c. intézkedése következtében a megyébe történt beolvasztásig önálló törvényhatósággal birt s igy az 1848 : XVIII. t.-c. 43- §-ában előirt bejelentésre korábbi időben illetékes volt: ennélfogva vádlottnak abbeli tévedése, hogy K.-Márton sz. kir. város tanácsát a bejelentésre illetékesnek tartotta, oly gondatlanságot, mely a btk. 75. i}-a alapján büntethető volna, annál kevésbé képez, mert a városi tanács vádlott bejelentését kifogás nélkül elfogadta, a helyett, hogy tévedéséről felvilágosította és illetékes helyre utasította volna, vagy jelentését az illetékes hatósághoz áttette volna. Különben is vádlott cégét mint nyomdatulajdonos a soproni kir. törvényszéknél is bejegyeztette s nyomdaüzletét nem titkon, hanem nyíltan a politikai hatóság szemeláttára folytatta. Vádlott részéről tehát oly szándékosan vagy vétkes gondatlanságból elkövetelt mulasztás, mely őt a sajtótörvény 37. és 38. §-ai alá eső vétségben részessé tenné, fenn nem forogván, őt a hivatkozott szakaszok alapján ellene emelt vád alól felmenteni kellett. De felmenteni kellett vádlottat bűnvádi uton büntethető cselekmén) hiányából az 1848 : XVIII. t.-c. 39. és 40. §-ai alapján sajtórendőri kihágások miatt ellene emelt vád terhe alól is. Mert habár vádlott beismerése által igazolva lett, hogy ő az 1848 : XVIII. t.-c. 39. §-a ellenőre oly átzsinórozott és a törvényhatóság elnöke által lepecsételt könyvet, melyben a sajtótermékek elkészültének ideje, a nyomtatványok alakja, címe vagy ismertető tartalma stb. bejegyzendő lett volna, nem tartott, és hogy a hivatkozott tény 40. §-a, illetve ezt módosító 1887. évi 480. sz. a. kelt J. M. rendelet ellenére a kötelespéldányok egyikét a törvényhatóság elnökéhez, másikát a kir. ügyészséghez be nem küldötte; mégis minthogy sem az a 39. §, sem az a 40. nem állapit meg a benne foglalt rendelkezésre nézve tüzetes és határozott büntetést; minthogy e hiányt sem az 1861 : XXXI törvénycikk 16. §-a, sem az 1880: XXXVII. töivénycikk 7-ik és 12-ik . §-ai nem pótolták s minthogy a kérdéses 39. és 40. §-ok rendelkezésének megszegése, ugy abban az esetben, ha az különben bűntettet vagy vétséget, valamint abban az esetben is, ha az kihágást involválna magában (és pedig utóbbi esetben a kbk. 12. §-a szerint), a Btk. 1. í?-ának 2-ik bekezdése alá esik, e szerint pedig büntetendő cselekmény miatt senki sem büntetendő más büntetéssel, mint a milyent arra elkövetése előtt a törvény megállapított; annálfogva tekintve azt, hogy előre megállapítottnak csak az a büntetés tekinthető, mely neme és mértéke szerint határozott, az pedig, hogy valamely rendelkezés megszegésének büntetése analógia útján állapittassék meg, eo ipso kizárva van s ezekből folyólag oly cselekményt, illetve mulasztást, melyre tüzetesen megállapított büntetés kiszabva nincs, bűnvádi úton büntetéssel illetni nem lehet; vádlottat az 1848: LV1II. t.-c. 39. és 40. §-aira alapított vád alól felmenteni kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1890. február 11. 36,599. B. 1889.) : A kir. törvényszék Ítéletét az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curiu (1890. május 16-áu, 3,775/B. 1890.) Mindkét alsóbirósági Ítélet megváloztatásával vádlott az 1848. évi XVIII. t.-c. 37. ij-ába sajtórend elleni vétségben bűnösnek nyilvánittatik, e miatt az érintett t.-c. 38. §-a alapján, a btk. 92. i?-ának alkalmazásával 20 frt fő- és 10 frt mellékbüntetésre ítéltetik. Indokok: Vádlottnak saját beismerésével bebizonyíttatott, hogy K.-Mártonban az 1880. évben kézi gyorsnyomdát állított fel s ennek a törvényhatóság elnökénél való bejelentését az 1848. évi XVIII. t.-c. 37. §-a ellenére elmulasztotta. Minthogy pedig ezt a kötelezettséget sem az iparüzletnek az iparhatóságnál lett bejelentése, sem a cég bejegyeztetése nem pótolja, minthogy továbbá a törvény rendelkezéseinek nem tudása vagy téves felfogása a btk. 81. §-a szerint a bűnvádi eljárást ki nem zárja, ennélfogva vádlottat az érintett mulasztás miatt elitélni kellett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek tekintetett büntetlen előélete, beismerése, családja és hogy kötelezettsége teljesítésének módjára nézve téves felfogásban volt, a műszerek elkobzását illetőleg pedig rendelkezés azért nem tétetett, mert az eljárás folyamán le nem foglaltatván, azokra nézve időközben oly jogviszony keletkezhetett, mely a végrehajtást akadályozhatná. Egyebekben, vagyis a kihágások tekintetében helybenhagyatott a kir. itélő tábla ítélete, mert a nyomtatványoknak sem minősége, sem készítési ideje kimutatva nem lévén, meg nem határozható, hogy I nem forog-e fenn oly akadály, mely a kihágási btk. 31. §-a szerint a bűnvádi eljárás megindítását kizárja. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Jogerejü büntető itélet által Hivatalvesztésre lévén az ügyvéd elitélve,' miáltal az ügyvédség gyakorlatát elveszti és hivatalból törlendő az ügyvédi lajtsromból, újra abba fel nem vehető annak az alapján, mert perújítással támadta mog az Ítéletet és a pertíjitási kérelemnek hely adatott. A balassa-gyarinati ügyvédi kamara 1890. június 8. 51/90.): G. György ügyvéd elleni fegyelmi ügyben végzett: Az indítványhoz képest, minthogy G. György ügyvéd a kamarával közölt büntető bírósági itélet szerint sikkasztás miatt 8 havi börtönre és hivatalvesztésre jogérvényesen elitéltetett és büntetését a l b.-gyarmati kir. törvényszék 2,515/890. b. sz. végzése szerint | meg is kezdette; tekintettel a btk. 53. §-ára, melynél fogva a : hivatalvesztésre ítélt ügyvéd állását elveszti: ennélfogva az ügyvédi kamara választmánya G. Györgynek az ügyvédek lajstomábó! ! kitörlését elrendeli. A m. kir. Curia (1890. szept. 20. 299/f. 1890.; : Tekintve, hogy G. György ügyvéd a büntető bíróságnak jogerejüvé vált ítélete által sikkasztás miatt 8 havi börtönre, mint fő- és 4 évi hivatalvesztésre, mint mellékbüntetésre ítéltetett; tekintve, hogy a megjelölt mellékbüntetés által a Btk. 55. §. 2. pontja értelmében ügyvédi állását elvesztette ; tekintve, hogy nevezett ügyvéd a felhozottaknál fogva — a büntető ítéletnek jogerőre emelkedésével az ügyvédi hivatás gyakorlásától maga ezen itélet erejénél fogva j — tényleg kizárandó ; tekintve, hogy az ekként elitélt ügyvédnek — a büntető Ítéletben meghatározott tartam lefolyása után is — az ügyvédi lajstromba való újra felvétele csakis az 1880 : XXXVII. t.-cikk 28. §-ában meghatározott feltételek mellett és módon eszközölhető ; tekintve, hogy ámbár a nevezett ügyvéd — a felterjesztett iratokból kitetszőleg — a büntető itélet jogerőre emelke' dése után az ellen perújítást használt és — a mint ez az ügyvédi j kamara mint fegyelmi bíróság végzéséből is kitűnik — a büntető bíróság a perújítást megengedte; tekintve mindazonáltal, hogy a perújítás megengedésével, a jogerejüvé vált büntető itélet foganatosításának felfüggesztését a büntető bíróság nem függesztette fel; tekintve, hogy maga a perújítás nem akasztja meg a jogerejű itélet hatályát; különösen pedig, hogy a felfüggesztés elrendelése vagy el nem rendelése nem a fegyelmi, hanem csakis a büntető bíróság hatásköréhez tartozik; tekintve végre, hogy az ügyvédi állás elvesztése folytán az 1874 : XXXIV. t.-c. 35. §. 3-ik pontja. 35. és 104. §. értelmében panaszlott az ügyvédi lajstromból minden további fegyelmi eljárás nélkül hivatalból törlendő : az ügyvédi kamara határozata indokainál fogva helybenhagyatik. Kivonat a „Budapesti Közlön>"-böl. Csődök: Ifj. CsemltS Károly e., kanizsai tszék, bej. nov. 26, félsz, dec. (i, csb. Erdődy Lajos, tmg. dr. Fried Odon. — Steinfeld Sándor e., budapesti tszék, bej. nov. 12, félsz. dec. 10, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Pap József. — Ney Simon e., nagy-becskerek i tszek, bej. nov. 15, félsz, dec. 10, csb. dr. Yégh Imre,tmg. Kokits János. — Schüminer Mikin- c, n.-kikindai t-zék, bej. okt. 27 félsz, nov. 12, csb. Seehorsch Ferenc, tmg. Hoffmaun János. — Plauer Jakab e., pozsonyi tszék, bej. nov. 29. félsz, dec. 20, csb. Sárkány Lajos, tmg. Polikeit Antal. — Eisert Paulina c.t aradi tszék. bej. nov. 20, félsz. dec. 11, csb. Bilkei Papp Mihály, tmg. VizeiLajos. — Gorinpp Ferenc e., vukovári jrbság, bej. okt. 30, perügyelő és id. tmg. Rogulic Mihály. Pályázatok : Az ;d>ó-kubini jbságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 26-ig. — A belényesi jbságnál albirói áll. okt. 26-ig. — A zólyomi jbságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 26-ig. — A csíkszeredai jbságnál Il-od oszt. jegyzői áll. okt. 26-ig. — A budapesti I—III. és V. ker. jbságnál egy-egy albiró i áll. okt. 19-ig. — A pozsonyi jbságnál aljegyzői áll. okt. 29-ig. — A marosvásárhelyi tszéknél H-od oszt. jegyzői áll. okt. 30-ig. — A szegedi tszéknél Il-od oszt. jegyzői áll. okt. 30-ig. — A győri tszéknél Il-od oszt. j egy zői áll. okt. 30-ig. — A szabadkai jbságnál albirói áll. okt. 31-ig. — A vingai jbságnál albirói áll. okt. 31-ig. - A zilahi tszknél aljegyzői áll. ok. 3l-ig. — A fasnádi jbságnál díjas joggyakornoki áll. okt. 31-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-réazvény-táraaaágH-nál. CBold-utcza 7. szám.)