A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 42. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 6. r.

A joa. 167 Habár sommás veszessél befejezett váltóügyekben a perújításnak, ha az ily kérelem felett megtartott tárgyaláson megjelenő felperes azt ellenzi, helyt adni nem lehet, az nem zárja ki,' hncy felperes beleegyezésével ily ügyekben helye lehet a pertiiitásnak. (1889. szept. 18. 5,439.) Bün-ügy ékben. Készpénz-fizetés ígérete rétéinél nem ravasz fondorlat. (Btk. 379. §.) A budapesti kir. törvényszék: Ezen feljelentés, mint bűnvádi eljárásra alkalmatlan, félretétetik. Indokok: Panaszos maga sem hozván fel oly ravasz fondorlatot, raelylyel R. Bernát fizetésképessége iránt tévedésbe ejtetett volna és igy a btk. 379., vagy 384. §-ának alkalmazása ki lévén zárva, a bepanaszolt cselekmény csak a csőd elrendelése esetében, vagy a csődtörvény 87. §-ában meghatározott esetben lenne üldözendő. (1889. ápr. 24. 18,355. sz.) A budapesti kir. itólö tábla: Az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: R. Bernátnak a magánvádló által panaszolt az a cselekménye, hogy 315 frt árú sajtot rendelt az átvételkor történendő készpénz-fizetés mellett és a vételárt sem az átvételkor, -em később ki nem fizette, bűnvádi uton megtorlandó cselekményt nem képez. Ama cselekménye miatt pedig, hogy a sajtot állítólag két hét alatt árán alól eladogatta, egyéb tárgyait is elidegenítette és a mikor más hitelezők végrehajtást vezettek R. ellen, azok már meg nem voltak, a btk. 386. §-ába ütköző csalás címén szintén nem indítható meg a bűnvádi eljárás, mert a magánvádló követelése akkor még be sem volt peresítve s igy vele szemben a hivatkozott törvényszakaszban meghatározott csalás el sem követtetett: de nem indítható meg a bűnvádi eljárás a btk. 387. §-a alapján sem, mert a terhelt ellen a csőd nem is kéretett. (1889. évi szept. 23. 31,572. sz.) A m. kir. Curia : A kir. ítélő tábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1890. márc. 31. 1889. évi 11,517. sz.) A kényszernek vagy megfélemlítésnek, hogy annak alapján a jogügylet érvényesíthető legyen, oly természetűnek kell lenni, hogy az eííen a törTényadta védelem kizártnak tekintessék. A budapesti kir. itélő tábla az e.-b. ítéletét helybenhagyja. Mert alperesek azt, hogy a váltót ittas állapotukban írták volna alá. nem bizonyították, mert kényszernek vagy megfélemlítésnek, hogy annak alapján a jogügylet érvényteleníthető legyen, oly természetűnek kell lenni, hogy az ellen a törvényadta védelem kizártnak tekintessék ; már pedig az alperesek által felhozott az az állítólagos fenyegetés, hogy a váltó alá nem írása esetére felperes bűnvádi feljelentést tesz alperesek ellen, bebizonyítás esetén sem tekinthető oly kényszernek, melynek alapján meg volna állapitható, hogy a váltó aláírása alapos megfélemlítés és kényszer útján csikartatott ki alperesektől és mert az érték nem adást csak ugy érvényesíthetnék kifogásul alperesek sikerrel, ha igazolták volna azt is, hogy az értékadás e váltóügylet érvényének feltételéül kitöltetett, ezt azonban alperesek nem is állították. A m. kir. Curia: A m.-b. ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1890. szept. 17-én, 363.) Oly esetekben, midőn a sértett felek vagyonjogi igényeket támasztanak és kártérítést igényelnek, tőlük a bűnösség megállapításának alapfeltételét képező tényállás tisztába hozatalát célzó kérdések intézhetését az elfogadott eljárási gyakorlat szerint megtagadni nem lehet. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék által 1889. szept. 18-án tartott végtárgyalást és az annak alapján hozott ítéletet megsemmisiti és az e.-bíróságot újabb szabályszerű végtárgyalásra s annak befejezése a vád és védelem meghallgatása után, a kifejlendőknek megfelelő új ítélet hozatalára utasítja. Indokok: Az 1889. szept. 18-án megtartott végtárgyalásról felvett jkönyv tartalma szerint a sértett felek szabályszerűen meghatalmazott képviselőjének nem lett megengedve, hogy a vádlottakhoz a tényállás tisztába hozatala céljából kérdéseket intézhessen és a kir. ügyész által elejtett vádat a sértett felek nevében fentarthassa. Minthogy pedig oly esetekben, midőn a sértett felek vagyonjogi igényeket támasztanak és kártérítést igényelnek, tőlük a bűnösség megállapításának alapfeltételét képező tényállás tisztába hozatalát célzó kérdések intézhetését az elfogadott eljárási gyakorlat szerint megtagadni nem lehet és pedig I annál kevésbé, mert a kártérítés a ténykedéssel elválaszthatlan 1 kapcsolatban van és mert a sértetteknek jelzett beavatkozási i jogát kétségtelenné és szükségessé teszi az a kétségbe nem vonható joguk is, hogy az esetben, ha a kir. ügyész a végtárgyalásnak befejezése után a vádat elejti, azt a saját nevökben fentarthassák a kir. törvényszéknek az eljárás szabályait sértő intézkedését s ennek folyományaként a szabálytalan végtárgyalást és annak alapjául hozott ítéletet is megsemmisíteni kellett. A in. kir. Curia: A semrniségi panasz elvettetik. Indokok: A kir. itélő tábla határozata a fennálló bűnvádi eljárás gyakorlatán alapul, ennélfogva az, hogy a főtárgyalás I és új ítéletnek hozatala rendeltetett el, semmiségi okot nem \ képezvén, az alaptalan semmiségi panasz elutasítandó volt. (1890. szept. 16-án, 6.V88 ) Itaptus melancholicus állapotában elkövetett erőszakos nemi közösülés — saját 121/* éves gyermekén. — Felmentés a Btk. 76. §-a alapján. A zombori kir. törvényszék: Fogva levő W. Jakab (39 | éves, ev. özv. 5 gyermek atyja, ház- és földtulajdonos, rovatlan ; előéletű földmíves) a Btk. 232. §-ába ütköző, 235. §. 1. pontja szerint minősülő erőszakos nemi közösülés büntette s az említett ; bííncselekménybeni bűokisérlet miatt a hivatkozott s a Btk. 65. Jj. alapján ellene emelt vád és következményei alól a Btk. 76. ij. alapján felmentetik s azonnal szabad lábra helyeztetik. Indokok: W. Jakab 1887. évi július 25-én 3 gyermekéI vei, ezek közt a legidősb, alig l21/i éves Magdolna nevű leányá' val kiment a földekre, mely alkalommal azon célzattal, hogy a jószágnak kukoricát és füvet szedjenek, a kukorica közé mentek. Ezen kínálkozó alkalmat vádlott arra használta fel, hogy nemi ösztönét saját Magdolna nevű (12'/2 éves) leányán kielégítse olykép, hogy a kíséretükben volt két kisebb gyermekét elküldötte, nevezett lányát, a kin már annak előtte is két ízben — saját beismerése szerint az erőszakos nemi közösülést megkisérlette, a földre nyomta és rajta az erőszakos nemi közösülést végrehajtotta. Ezen tényállás alanyi és tárgyi tekintetben törvényszerűen bizonyítva lett vádlott önbeismerése, sérült vallomása, az 5. n. sz. i alatt levő orvosi látlelet és ezen alapuló szakértői véleménynyel. Habár vádlott ugy a vizsgálat, valamint a tárgyalás folyamán a terhére rótt bűncselekmény elkövetését töredelmesen beismerte j s védelmére csak azt hozta fel, hogy a gonosz szellem által volt megszállva, őt az ellene emelt vád és következményei alul a I Btk. 76. §. alapján felmenteni kellett azért, mivel a nevezett mint ! vizsgálati fogoly orvosszakértőileg megfigyelés alá vétetvén, a kir. tszéki orvos a 4-/. alá csatolt indokolt véleményében, az 5,218. j számú kérvényben 2. sz. orvosi bizonyítványban foglaltakat, mi; szerint évek előtt a lipótmezei tébolydában gyógykezelés' alatt < állott, vádlott a terhére rótt bűncselekményeket csak beszámíthatatlan, önkívületi lelki állapotban követhette el, a mennyiben a í nevezett időközi vallási rajongásból származott búskomorságban szenved s a terhére rótt cselekményt ily raptus melancholicus állapotban követhette el, mely állapotban a nemi ösztön ingerültsége í is oly mérvben fokozódik, hogy az illető egyén öntudatos állapota megszűnik. (1889. április 5. 1,828. sz. a.) A kir. itélő tábla: Az első birósági ítélet helybenhagyatik. A m. kir. Curia helybenhagyta az első bíróság Ítéletét annak indokolása alapján. (189Ó. szeptember 9. 2,526. sz. a.) Sajtó-ügyekben. Vádlott az 1848: XVIII. t -e. 37. §-ába ütköző sajtórend elleni vétségben bűnösnek nyilváníttatott, mert egy kézi gyorsnyomdát állított fel és ennek a törvényhatóság elnökénél való bejelentését ' elmulasztotta. Ezt a kötelezettséget sem az iparüzletnek az ipar! hatóságnál lett bejelentése, sem a cég bejegyeztetése nem pótolja. A törvény rendelkezéseinek nem tudása vagy téves felfogása j a btk. 81. §-a szerint a bűnvádi eljárást ki nem zárja. A soproni kir. törvényszék (1889. augusztus hó 6-án, 2,000/B. 1889.) : Sajtórend elleni vétséggel és kihágással vádolt G. Jakab elleni bűnügyben ítélt: Vádlott az 1848: XVIII. t.-c. 37. és 38. §-ai alapján ellene sajtórendőri vétség s a 39. és 40. §-ok alapján emelt vád alól felmentetik. Indokok: K.-Márton sz. kir. város tanácsának 1880. ápril 1-én tartott üléséről szóló s az iratokhoz mellékelt jkönyvi 1 kivonatból kitűnik, hogy vádlott G. Jakab gyorsnyomdájának felállítását K.-Marton város tanácsánál 1880. évben bejelentette. Igaz ugyan, hogy a bejelentés nem az illetékes hatóságnál, vagyis