A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 42. szám - Hivatalos órák
Kilencedik évfolyam. 4£. szám. Budapest 1890. október 19. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart -i. sz. kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások n kiadóhivatalhoz in tézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYESzámos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben yagy vidékre bérmentve küldve : egész évre ... 6 frt — kr. fél » ... 3 » - » negyed » ... 1 » >0 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Hivatalos órák. Irta: —y— törvényszéki biró. — A végrehajtási törvény. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. Dr. Plósz Sándor javaslata. Irta . Polgár József, vámos-mikolai járásbiró. — Néhány nyilt szó a hazai biztosítási ügyről. Irta : dr. R ó t h Pál, budapesti ügyvéd. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. Irta : dr. Plósz Sándor. — Nyilt kérdések és feleletek. (Azokról az Ítéletekről, melyeket teljesíteni nem lehet. Irta: dr. Bálint Soma, ügyvéd Buziáson.) — Sérelem. (A szombathelyi törvényszék gyakorlatából. Irta: dr. S i ng e r Lőrinc, ügyvéd Szombathelyen.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MKI.LÉKLET: jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny t-ből. (^Csődök. — Pályázatok.)' Hivatalos órák. Irta : — y — törvényszéki biró. A reformok korát éljük. A kormány hangyaszorgalommal munkál az igazságügyi és közigazgatási reformokat tárgyazó törvényjavaslatok előkészítésén, hogy valahára az államélet minden vonalán megvalósittassék a jogeszme, uralomra, érvényre emeltessék a »pártatlan« igazság, megtestesüljön a jogállam eszméje: a mai kor ideálja! Hogy a már elkészült s a közvélemény előtt fekvő, valamint a befejezéshez közel álló s rövid idő múlva hasonlag a nyilvánosság asztalán látható tervezetek kiállják-e a bírálatot, megfelelnek-e a követelményeknek és ha törvényerőre emeltetnek, hatásukuan a jogállam eszméjének megtestesitésére vezetnek-e ? azt a gyakorlati élet, a törvények e kérlelhetlen s legalaposabb eriticusa fogja majd annak idején igazolni, annyit azonban már eleve is constatálhatunk, hogy a gyakorlati élet minden követelményeinek meglelelo torvények is csak az esetben elégítik ki a hozzájuk kötött várakozást és üdvösek hatásuk és végkövetkezményeikben, ha az azt alkalmazó közegek a szakképzettség és hivatottság ama magaslatán állnak, a mely a reájuk ruházott feladat megoldását minden irányban és viszonyok közt garantirozza: az alkalmazandó közegek szigorú megválasztása és az ekként összeállított corpus szellemi niveaujának, munkaképességének és munkakedvének fokozatos emelését biztosító módozatok megállapítása tehát másodsorban képezi a torvényhozás, illetve végrehajtó hatalom feladatát s e részben a lappaliának látszó munkaidő — hivatalos órák — m egállapitása és beosztása figyelmen kívül alig hagyható. A napi- és szaksajtó a magyar hivatalnoki és tisztviselői kar szellemi és erkölcsi szinvonalat nem tartja megfelelőnek es igazságszolgáltatásunk hi-inyainak és közigazgatásunk rosszaságának egyik alap-okát részben ebben találja. Nem tagadjuk a sajtóban hangoztatott emez ítélet igazságosságát és a küszöbön álló nagyszabású reformokkal kapcsolatban a két hivatalnoki kar epuratióját részünkről is elodázhatlannak tartjuk, de másrészt be kell ismernünk azt is, hogy oly intézkedések, melyek a két kar szellemi és erkölcsi niveaujának, munkaképességének és Lapunk mai szám munkakedvének emelésére és állandósítására vezettek, a munka nagyobb eredményét és ennek intensitását biztosították volna: nem történtek. Hogy e két kar igazságügyi és közigazgatási szervezetünk újjáalakítása alkalmából és jövőre feladatát megoldhassa, kell, hogy a reformok életbeléptetésével egyidejűleg a szellemi és erkölcsi színvonal emelésének összes garantiái felállíttassanak és e részben — a tisztességes megélhetést biztosító javadalmazáson, mint elsőrangú garantián kivül, mi nálunk, ugy látszik, még mindig a jövő zenéje — másodrangú tényezőként a testi és lelki erők közti egyensúly helyreállítása és fentartásának biztosítása jelentkezik és ennek alapfeltétele: hogy a munkaidő oly tartamban állapittassék meg és oly módon osztassék be, hogy az állam köz-munkásainak összes idejét ne absorbeálja, hanem maradjon rendelkezésükre naponta hosszabb idő, hogy közülök kiki, a mellett, hogy^családjának is élhessen : szellemi niveauját önképzés által, testi erejét és egészségét pedig testet edző erőteljes szórakozás által fejleszthesse és acélozhassa és ez által a testi és lelki erők közti egyensúlyt biztosithassa; mert hisz a test és lélek rugalmassága együtt áll és együtt esik, a test petyhüdtsége az erkölcsi élet p e t y h ü d t s é g é t is maga után vonja. Vegyünk példát az angolokról. Az angol társadalmi felfogás megköveteli, hogy az ember »erős állat« legyen s mert a szellemi és erkölcsi erők mérkőzése egy nemzet társadalmi életében sincs oly megpróbáltatásnak kitéve, mint e legpracticusabb nemzet társadalmi életében, ennek felfogása tehát a siker első feltételét a testi egészség és érőhez köti és ebben a felfogásban leli alapját az, hogy az angol társadalom minden rétegében, különösen pedig az ülve szellemi munkával foglalkozok osztályában hosszabb időt követelő testedző torna, távgyaloglás stb. napirenden van; az angol jogászok, képviselők és államférfiak pedig vagyis azok, a kik jogi, társadalmi vagy politikai problémák megfejtésére vannak hivatva, a test erejét és a gondolkodás tisztaságát még azonkivül a vadászat, halászat és egyéb férfias sport űzése, gyakorlása által szerzik meg és biztosítják. * Bíróságainknál a hivatalos órák számát a birói ügyv. szabályok 25. és 77. §-ai állapítják meg és ezek szerint a segédhivatalok hivatalos órái naponkint 7, ünnep- és vasárnaponkint pedig 3 órában határoztatik meg, a melyek az elnökök által szükség esetén meg is hosszabbithatók. Az idézett rendelkezés az előadókat — kivéve a járásbírót, ki hivatalfőnök is, nem feltétlenül — mint ezt egyes bureaukraták tartják — csak annyiban kötelezi, a mennyiben az ülések és tárgyalások a stipulált órákban tartatnak meg és vétetnek fel a szóbeli panaszok stb., ezen alkalmakkor tehát az előadók jelenléte követelmény; de egyébként az előadók tevékenysége létező igazságügyi állapotaink közepette a hivatalos órákhoz különben sem lenne korlátolható, mert a hozzájuk utalt s testet, lelket egyaránt ölő seriptoristicát igénylő 12 oldalra terjed.
