A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 41. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 5. r.

164 JOG helyezte: tehát, hogy a kérdéses cikk az eladó közvetlen fizikai hatásának körében volt. Végre maga K. Hermán állítja a feljelentésben, hogy ö a paszulyt csakis 10 kr. árlevonás mellett akarta kifizetni s hogy ifj. Sz. ebbe nem egyezvén: ez okból vette erővel hatalmába, K.-nak tettleges ellenszegülését legyőzve, az állítólag már a vevő birtokában volt paszulyt. Az ezen tényállásban kifejezésre jutó cselekedetek egész sora, a maguk összeségében sem állapítja meg a rablás, a lopás vagy a zsarolás tényálladékát; mert habár kétségtelen, hogy ifj. Sz. József és a segítségére jött rokonai erőszakot használtak a paszuly elvételére és elvitelére ; és habár az erőszaknak magánember által — még az anyagi jog helyreállítására való használata is, kivéve a B. T. K. 7V. §-ában meghatározott kényszerhelyzetet és a 79. §-ában körülirt jogos védelmet — mindig jogtalan és a legjobb esetben is »jogtalan önsegély* fogalma alá esik: de másrészről ép oly kétségtelen, hogy a magánerőnek, a kiemelt célból használata, nem állapit meg büntetendő cselekményt. Nevezetesen nem állapítja meg a rablást, vagy zsarolást azon tevékenység, melylyel valaki ugyanazon dolgot, a melyet készpénzfizetés mellett eladott, ha az ára a vevő által nem fizettetett ki s illetőleg a visszteljesités jogtalanul megtagadtatott, avagy elmaradt — habár az eladó tettleges ellenállásának legyőzésével — tehát fizikai erőnek az ellenszegülő elleni alkalmazásával, hatalmába veszi és mint tulajdonát magával elviszi. A B. T. K. 344. §-a ugyanis, a rablás — épen ugy mint a 333. §. a lopás — egyik lényeges ismérvét a »jogtalan eltulajdonitásban« határozván meg; ezen ismérv — a dolus irányában — vagyis az eltulajdonítás jogtalanságának tudatát illetőleg, hiányozni fog mindig, valahányszor az eladó a vevő által ki nem fizetett ingó dolgot — habár erő használatával, vagy e nélkül — tulajdonába visszaveszi, a kikötött ellenértéket nem szolgáltató vevő birtokából. Mig tehát a kötelmi viszonyból származott követelésnek, a tartozásban levő személy elleni és ennek akarata nélküli kielégítése az ezt illető ingó dolognak eltulajdonitási szándékkal — erővel vagy erő nélkül - való elvétele által: büntetendő cselekményt képez és pedig rablást vagy lopást : ugy ellenben ugyanazon dolognak a vevőtől való elvétele és eltulajdonítása, a melyet az eladó annak eladott és átadott, a vevő pedig megvett és átvett, de jogtalanul ki nem fizetett, illetőleg annak szerződésszerű ellenértékét nem teljesítette, nem ugyan az elvétel jogtalanságát és nem is ezen jogtalanság tudatát: hanem az eltulajdonítás jogtalanságának tudatát kizárván, ugy a rablás, valamint a lopás létrejöttét akadályozza. Nem lévén e szerint rablás az, a mit a feljelentő annak állított, sőt a feljelentésében előadott tényállás egyenes tagadása lévén a rablás törvény szerinti meghatározásának ; a cselekménynek a törvény értelmében való megítélésére hivatott bíróság feladata volt, a feljelentett cselekvőséget jogi valósága és értéke szerint felismerni és tekintve, hogy az büntetendő cselekményt nem képez : a bíróság feladata volt, a büntető szempontból teljesen közönyös dolgok elbeszélését tartalmazó feljelentést — mint bűnvádi eljárásra alkalmatlant — egyszerűen visszautasítani. De nem foglaltatik e kérdéses feljelentésben büntetendő cselekmény miatti vád még azért sem, mert az azonnali készfizetés feltétele mellett eladott, a vevő által megvizsgált és szerződésszerűnek talált árúnak az eladó által letétele a vevő helyiségébe, ha az eladó a vételár átvétele végett még ugyanazon helyiségben tartózkodik s az ott levő árúcikkre minden percben közvetetlen fizikai hatást gyakorolni, azt hatalmába venni, visszavenni képes : mindaddig nem tekintetik a vevő részére teljesített átadásnak, illetőleg az eladó mindaddig nem tekintetik azon cikk feletti jogi birtoklását feladottnak és nem tekintetik a birtoklást a vevőre átruházottnak: mig a kialkudott és várt kifizetés feltétlen teljesítésével, a valóságos tradíció, akár szóval, akár tettel legtöbbnyire a vevő helyiségének az eladó által való elhagyásával és az eladott árú és a vevő közötti tényleges helyzetnek akkénti alakultával befejeztetik: hogy a vevő. az előbbeni birtokos által többé nem korlátozott rendelkezése alá jutott árú felett akadálytalanul gyakorolhatja feltétlen uralmát. A feuforgó esetben az átadás feltételét képező azonnali kifizetés nem eszközöltetvén s az eladó árúcikke mellől nem is távozván, annak e cikkre való közvetetlen hatási képessége — a mit valósággal gyakorolt is — tényleg fennállván: a tradíció nem vehető a vevő részére eszközöltünk ; a minek hiányában a kérdéses paszuly nem jutott ki ifjabb Sz. birtokából, tehát nem is mehetett át K. Hermán birtokába. Rablásról esetleg lopásról vagy zsarolásról lehetvén csak szó: ugy a rablás, valamint a lopás lényeges ismérvét képezi, hogy a tettes másnak birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolgot vegyen el. Ezen ismérv — a kérdéses paszulynak — Sz. hatalmába vétele által nem valósult még; minthogy azon paszuly az imént kifejtettek szerint nem K. Hermán, hanem még mindig ifj. Sz. József birtoklásában volt; Sz. József tehát, annak — habár a tettleges ellentállás erőszakos legyőzése melletti elvételével, nem a K. Hermán, hanem az ő, ifj. Sz. József birtoklásában volt dolgot vette magához, mely ténykörülmény ugy a rablás, valamint a lopás tényálladékát, ezen második szempontnál fogva is egyenesen kizárja. Zsarolásnak pedig már azérr sem lehetne minősíteni a feljelentett cselekményt, mert a zsarolásnál I nem alkalmazható az erőszak a »személy ellen« ; minthogy a »vis absoluta« ezen alkalmazásával a zsarolást kizáró rablás ismérve ! jön létre; de azonfelül a feljelentésben, Sz. Józsefnek épen saját tevékenysége, a paszulynak saját és társai erejével való erőszakos elvétele, nem pedig K.-nak a paszuly átadására, vagy az elvitelnek tétlen eltűrésére kényszerítése képezi a panaszt. Ha tehát a cselekvőség csakugyan büntetendő cselekményt állapitana meg: az — az egyéb tényezők hozzájárulta mellett — csakis rablásnak, nem pedig zsarolásnak lehetne minősíthető. Ezek után a kérdéses feljelentés tartalmának a törvény szempontjából való megvizsgálása azon eredményt juttatván érvényre s ezen megbirálásnak a bíróságot is azon eredményié kellvén vezetnie: hogy az abban — azon feljelentésben — a törvény finomabb megkülönböztetéseit nem ismerő egyén által hibásan használt elnevezés szerint rablással vádolt egyének, maga a feljelentés szerint elkövetettnek állított cselekedetük valódisága mellett is — a törvény értelmében semmiféle büntetendő cselekmény elkövetésével nem vádoltatnak s ennek következtében a feljelentés bűnvádi eljárásra már eredetileg nem volt alkalmas: ebből a B. T. K. 227. §-a alapján azon jogi következés megállapításának és kimondásának szüksége áll elő: hogy K. Hermán valódilag és lényegileg nem vádolván ifj. Sz. Józsefet, öreg Sz. Józsefet és M. Józsefet avagy ezek egyikét, a törvény értelmében rablással vagy más büntetendő cselekmény elkövetésével : a nevezett vádlott a hamis vád bűntettének vádja alól felmentetik.Tekintve azonban, hogy K. Hermán, tudva, hogy a paszulynak erőszakos elvitelét az okozta, hogy ő, annak szerződésszerű teljes ára kifizetését jogtalanul megtagadván, ennek ellenére a ki nem fizetett árúcikk elvitelének erő használatával, sőt a fejszének felemelésével is ellenszegült és ö volt az, a ki a jogos tulajdonát elvivő eladónak cselekedetét a járásbiró előtti feljelentésében rablásnak nevezte; tekintve, hogy ezen elnevezés arra, a kire alkalmaztatik, mindenesetre meggyalázó ; tekintve, hogy ifj. Sz. József vádlott ellen, a feljelentés tartalma miatt a bűnvádi eljárás megindítását kívánta s hogy a feljelentés megtételétől, ifj. Sz. József ezen kívánságának kinyilatkozásától három hó még nem telt le; mindkét alsóbb fokú bíróság Ítéletének megváltoztatásával, vádlott a B. T. K. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségében mondatik ki vétkesnek s a jelen ítélet kihirdetésétől számított 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetendő s behajthatlanság esetén tiz napi fogházra átváltoztatandó 50 forint pénzbüntetésre Ítéltetik, egyebekben az első fokú bíróság ítélete az abban felhozott vonatkozó indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. november 2l-én, 3,452. sz.) A szándék egysége több beadványban használt rágalmazásokat is egy büntetendő oselekménynyé olvasztja össze. (M. k. C. 1890. május 8. 774.) Az éjjel idegen telken jogos ok nélkül megjelent egyént a telek tulajdonosa letartóztathatja és a legközelebbi rendőri hatóság elé állithatja. (Btk. 323. §. M. kir. Curia 1890. jun. 26. 5,615. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny'-oől. Csődök: Hermáim Jakab e., kalocsai tszék, bej. nov. 20, félsz | dec. 15, csb. Csernyus István, tmg. Kaszay István. — Argay Bódog e., I veszprémi tszék, bej. nov. 9, félsz. nov. 18, csb. Berky Károly, tmg. Csapó Kálmán. — Steiner Bernát e., veszprémi tszek, bej. uov. 16, félsz. dec. 2, csb. Berky Károly, tmg. dr. Koritschoner Lipót. — Drechsler Károly e.. I pozsonyi tszék, bej. nov. 29, félsz, dec. 17, csb. Sárkány Lajos, tmg. Csá| szár Lajos. — Tóth Bezsö e., debreceni tszék, bej. nov. 20, félsz. nov. 28, I csb. Rottler Béla, tmg. Juhász Ignác. Pályázatok: A zsibói jbságnál díjas j o g g y a k o r n o k i áll. okt. 19-ig. — A hatvani jbságnál j á r á s b i r ó i áll. okt. 21-ig. — A zólyomi jbságnál albirói áll. okt. 23-ig. — A nágy-somkuti jbságn'd díjas jo.g gyakornoki áll. okt. 23-ig. — A pétervári jbságnál a 1b i r ó i áll. okt. 24-ig. — A szombathelyi tszéknél b i r 6 i áll. okt. 24-ig. — A dunavecsei jbságnál albirói áll. okt. 24-ig. — A budapesti büntető jbságnál albirói áll. okt. 16-ig. Nyomatot* a .Pesti könyvnyomda-réazvény-tarsasáq-'-nál. (Bold-utcza 7. szám.)