A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 41. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 5. r.

il JOG. elejét venné a német bir. prts. 86. §-ában körvonalazott »s z elszólok (Fürsprecher) intézménynek, mely voltaképen a »zug i r ász o k«-nak »zugprocátorok«-ká való előléptetését jelentené és a valóságban eredményezné is, ha annak elébe gátat nem vetünk. A meghatalmazotti tevékenységet iparszerűleg gyakorló egyénnek eltiltatása (9. §.) ismét csak olyan theoreticus remedium. Annyi, mintha az ördögnek gyertyát gyújtanak. Tessék bizonyítani, hogy jutalomért teszi. Mindez azonban az igazságszolgáltatás jól felfogott érdekében még nem elég. Nem szabad megállanunk a fele útban. Az 1881. évi LIX. t.-c. 11. §-ában is ki van mondva, hogy a felek magukat megbizott által képviseltethetik a sommás eljárásban. De a tervezett és a jelenben érvényben lévő prts között ugy a perek száma, mint azok jogi minőségére nézve nagy különbség fog előállani s azért most, a midőn a kir. járásbíróságok hatásköre tetemesen kiterjesztetni céloztatik, midőn a sommás bíróság jóval complieáltabb perekben fog eljárni, mint első fórum, oly perekben, a hol a feleknek a jog körében való jártassága majdnem nélkülözhetlen, sem a jurisdictio, még kevésbé a jogkereső közönség érdeke nem kívánja, hogy a felek az ügyvéd általi képviseltetést mellőzhessék és személyesen vagy megbízott által járhassanak el. Ily módon óhajtaná a javaslat az olcsóság elvét applicálni ?! Csakhogy itt annyit jelentene, mint a magyar közmondás: »01csó húsnak, híg a leve.« Tekintetbe kell venni, hogy a pereknek túlnyomó része, azok, a melyek eddig is épen jogi természetüknél fogva és azért, mert az ily perekben a laicus magát kellőleg és sikerrel nem védelmezhette, az ügyvédi kényszer alkalmazása mellett szervezett rendes eljárás alá tartozott, ezután sommás uton fognak elbíráltatni. Nagyon szép és helyes, de ismét csak elméleti értékkel bir az ily perekben amaz intézkedés, hogy az eljáró bíró tartozik a feleket szükséghez képest az eljárásra nézve kitanítani, őket cselekményeik és mulasztásaik jogi következményeire figyelmeztetni és »q u a s i jogi tanácscsalc ellátni, mert azt meg már a theoria kedveért sem lehet követelni az eljáró sommás bírótól, hogy például a rendes útú birtokba helyezési perekben mintegy jogi dissertatiót tartson a laicus feleknek a felett, mikor és mily körülmények fenforgása mellett van joga viszontkereset alakjában és »sikerrel« a tulajdonjog megitéltetését kérni és helyettük, úgyszólván, ügyvédi teendőket végezzen. Egyébként a laicus elem ezt kellőleg felfogni ugy sem képes és azután meg az itélő biró utóvégre sem lehet biró és ügyvéd egy személyben. És vájjon mit szól ehez a theoria ? Avagy minden egyes ilyen perben, ha a fél magát kellőleg védelmezni nem képes, ügyvédvallásra utasittassék ? Akkor talán mégis jobb lesz mindjárt az ügyvédi kényszert behozni. Feltétlen kelléke tehát az új javaslatnak, hogy a tulajdoni, birtok, szolgalmi és osztálypereknek, ha nem is mindegyikében, bár ez nyújtaná a legtöbb garantiát, de legalább azok egy részében hozza be, például, hogy az 1. §. 2. és 3. pontjában meghatározott perekben, ha a pertárgyának adó alapján megállapított becsértéke 100 frtot meghalad, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniük. Az 1881. évi LIX. t.-c. 12. §-ának egyéb intézkedései szintén fenhagyandók. Utóvégre is, ha a perbeli felek 500 frtos perekben személyesen, vagy egyszerű megbizott közbenjötte mellett járhatnak el, még nem nagy veszély fenyegeti a materialis igazságot, ha a nagyobb juris prudentiát igénylő, de csak 100 írt értékű perekben ugyanezen jogok megilletik a peres feleket. A 7. §. tehát ekkép szövegezendő: 7- §• A sommás eljárásban a felek perbeli cselekményeket rendszerint személyesen, vagy megbizott által végezhetnek. A mennyiben azonban az 1. §. 2. és 3. pontjában meghatározott perekben a pertárgyának adó alapján megállapított becsértéke 100 frtot meghalad, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniök. Azok, a kik ügyvédi oklevéllel birnak, stb. (Lásd 1881. évi LIX. t.-c. 12. §-ának vonatkozó bekezdését.) A személyesen megjelent fél szóval is adhat meghatalmazást, stb. (Lásd a javaslat 7. §-át.) A megbizott csakis perviteli képességgel biró olyan személy lehet, a ki a megbízónak fel- vagy lemenő rokona, házastársa, jegyese, testvére, első fokban sógora vagy oldalrokona, munkaadója vagy alkalmazottja, úgyszintén a fogadott gyermek az örökbefogadó szülő helyett és viszont szerepelhet, mint megbízott. Más megbizott, a mennyiben mint ügyvéd, az ügyvédi kamarák egyikében bejegyezve nincs, hivatalból visszautasítandó s a fél ugy tekintendő, mintha meg sem jelent volna. (Folyt, köv.j Törvényjavaslat a sommás eljárásról. (Folytatás.) MÁSODIK CÍM. Felebbvitel. ELSŐ FEJEZET. Felebbezés. 107. §. A kir. járásbíróságoktól felebbezett sommás perekben a felebbezési bíráskodást azon kir. törvényszék gyakorolja, melynek kerületé hez a perben első bíróságként eljárt kir. járásbíróság tartozik. A budapesti és pestvidéki kir törvényszékek kerületéhez tartozó kii. járásbíróságok felett, ha azok mint kereskedelmi bíróságok jártak el, a felebbezési bíráskodást a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék gyakorolja. Helytelen felterjesztés esetében az ügy hivatalból az illetékes felebbezési bírósághoz teendő át. 108. §. A felebbezési bíróság az elnökön kivül két bíróból alakult felebbezési tanácsban határoz. Kereskedelmi ülnök a felebbezési tanácsban nem alkalmazható. 109. § A felebbezésnek a kir. járásbíróság Ítélete ellen vau helye. Felebbezésnek nincs helye, ha a felebbezési kérelem tárgyának értéke járulékok nélkül 20 frt értéket még nem halad. Az értéket a felebbezö fél valószínűsíteni tartozik. Egyebekben az érték kiszámítására nézve a jelen törvény 3. és 4. §-ai alkalmazandók. 110. §. A perorvoslatokról általában vagy a felebbezésröl különösen történt lemondás csak akkor hatályos, ha az ítélet kihirdetése után történik és a bíróságnál írásban vagy szóval bejelentetik. A szóbeli lemondás jegyzőkönyvbe vezetendő. A bíróság a lemondást az ellenféllel közli. 111. §. Az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott ité letek (47. §.) csak az alapon felebbezhetők, hogy a törvény értelmében mulasztás esete nem forog fenn, vagy hogy az Ítélet e mulasztás alapján hely telenül hozatott meg. 112. §. A felebbezés folytán az ítéletet megelőző eljárásban hozott határozatok is felülbírálás alá kerülnek, kivévén, ha azok ellen a törvény a perorvoslatot egyáltalán kizárja, vagy ha felfolyamodással megtámadhatók. 113. §. A felebbezési eljárásra, a mennyiben a jelen cím intézkedéseiből más nem következik, a járásbíróság előtti sommás eljárás szabályai megfelelően alkalmazandók. A felebbezési eljárásban a felebbezési bíróság előtt a szóbeli tárgyaláson kivül előadandó kérelmek írásban nyújtandók be. 114. §. A felebbezés határideje 15 nap. E határidő az Ítélet kihirdetésétől számíttatik. Azon fél részére, kinek az ítélet a tárgyalás elmulasztása következtében kézbesittetett, a felebbezési határidő az Ítéletnek kézbesítésétől folyik, a felebbezés azonban már az Ítélet kihirdetése után benyújtható. 115. §. A felebbezés a felebbezés határidő alatt az első bíróságnál írásban vagy szóval bejelentendő. Az írásban felebbezés két példányban és egy felzettel, és ha a felebbezönek több ellenfele van, annyi példányban nyújtandó be, hogy mindenik ellenfélnek egy példány jusson. Az első bíróság előtt ugyanazon meghatalmazott által képviselt több ellenfél részére csak egy példány nyújtandó be. A felebbezés már egy példány benyújtásával fentartatik. A hiányzó példányok a felebbezési bíróság által a felebbezö fél költségére hivatalból pótlandók. A szóval bejelentett felebbezés jegyzőkönyvbe veendő. Egyebekben a felebbezés felvételénél a 11. §. szabályai megfelelően alkalmazandók. 116. §. A felebbezésnek magában kell foglalni: 1. az ítéletnek megjelölését, mely ellen a felebbezés intéztetik ; 2. a felebbezés kijelentését. A felebbezési tárgyalás előkészítése céljából továbbá a felebbezö köteles a felebbezésben kijelenteni, hogy az ítéletet a felebbezési tárgyaláson egészben, vagy mely részében fogja megtámadni és hogy minő kérelmet fog előterjeszteni, továbbá köteles azon új tényállásokat, nyilatkozatokat és bizonyítékokat közölni, melyeket a tárgyaláson előadni akar. Az okiratok másolatban vagy legalább kivonatban csatolandók. Ha a felebbezö a felebbezési határidő elmulasztása miatt az 1881. LIX. t.-c. 61. és 63. §-ai értelmében igazolással akar élni, az igazolási kérelmet a felebbezésben kell előadnia. 117. §. Az első biróság a felebbezést az ügy ve vonatkozó iratokkal együtt 3 nap alatt a felebbezési bírósághoz felterjeszteni tartozik. Az első biróság előtt a felebbezési eljárás tartama alatt netalán folytatandó eljárásban szükséges iratok és ha ezek a felebbezési eljárásban sem volnának nélkülözhetők, azoknak szükséges másolata, illetőleg kivonata visszatartandó. 118. §. A felebbezési tanács elnöke a felebbezés beérkezése után a felebbezés tárgyalására határnapot tüz és erre a feleket megidézi. * Előző közlemények a >Jog:< 37., 38. 39. és 40. számaiban.