A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 40. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 4. r.

A J O Q. 159 találtatott. Alperes ugyan tagadta, hogy a most emiitelt palack tartalma az általa szállított hordók tartalmával teljesen azonos volt volna; e tagadása azonban H. János tanúnak azzal a vallomásával, hogy a palackot alperes az ö jelenlétében a felperes által küldött s hivatalos pecséttel ellátott egyik hordóból töltötte meg, továbbá azzal szemben, hogy a palackot a kísérleti állomásnak a községi elöljáróság hivatalosan küldte meg, végül arra való tekintettel, hogy a 2/. alattinak tartalma a birói szakértők véleményével teljes összhangzásban áll, figyelembe nem jöhet. Ezek szerint felperes, mint eladó az árú küldésénél rosszhiszemüleg járván el, a mennyiben nem valóságos bort szállított, pedig a szerződés tárgyát ez képezte; ellenében a Kt. 350. §-a nyer alkalmazást, s ehhez képest akár a C. alatti megrendelési jegy, akár a felperes utazója és alperes közt később létrejött megállapodás alapján bírál tátik el a felek közti jogviszony, felperes a Kt. 346. §-a határozatára nem hivatkozhatik. Az előadottak alapján felperest keresetével feltétlenül elutasítani s alperes viszonkeresetéből az ö-/. a. szállitó-levéllel igazolt 18 frt 43 kr. iránti szállítási s a 3-/. a. hivatalos nyugtával igazolt 7 fit 10 kr. vegyelemzési költség fizetésére, mint a melyek felperest a fent előadottak folytán jogosan terhelik, szintén feltétlenül kötelezni kellett. A mustra visszaküldése és a hordóknak A.-ból R.-be szállítása alkalmával fizetett posta-utánvét s illetve fuvarköltség iránti viszonkövetelés alperes beeslőesküjétöl feltételezetten szintén meg volt állapítandó, mert hogy ily költségek felmerültek és szükségesek voltak, kétségtelen, azok összege pedig egyéb bizonyíték hiányában a prts. 237. §-a értelmében becslő-esküvel igazolható. (Iö89. évi szeptember 10-én 9,212. sz. a.) A 111. kir. Curia: A budapesti kir. tábla Ítélete, a mennyiben felperes keresetével feltétlenül elutasittatott és alperes részére 25 frt 53 kr, viszonkereseti tőkének s jár. fizetésére feltétlenül, 4 frt 46 kr. viszonkereseti töke fizetésére pedig alperes beeslőesküjétöl feltételezetten köteleztetett, helybenhagyatik ; egyebekben azon másodbirósági Ítélet megváltoztatik és alperes 7 frt 10 kr. iránti viszonkeresetével feltétlenül elutasittatik. Indokok: Nem fogadhatja ugyan el a kir. Curia a budapesti kir. ítélő táblának azon nézetét, hogy jelen esetben felperes, tekintettel a keresk. törv. 350. §-ára, a Kt. 346- §-ára nem hivat kozhatik; nem pedig azért, mert maga azon tény által, hogy alperes felperesnek valóságos bor helyett félbort küldött, ez utóbbi az előbbit meg nem tévesztette, a mennyiben alperesnek módjában állott a küldött bort megvizsgálni és ha az a kikötött vagy a törvényes kellékeknek meg nem felelt, felperesnek rendelkezésére bocsátani; más oly tényt pedig, mely által felperes alperest tévedésbe ejtette volna, ez utóbbi fel nem hozott: a másodbiróság Ítéletét, a mennyiben felperest keresetével feltétlenül elutasította, mégis helyben kellett hagyni azért, mert felperes nem tagadta, hogy W. utazó ügynöke volt, ezen minőségében pedig ő külön e részbeni felhatalmazás nélkül nem volt ugyan jogosítva, hogy alperessel oly megállapodást kössön, hogy a bort alperes csak az esetben fogja megtartani, ha a bor neki konveniálni fog, ha pedig a bor nem valódi, felperes cég köteles azt visszavenni; de W. utazói minőségében is feljogosítottnak tekintendő alperessel az iránt megállapodni, hogy alperes azon árút, melyet neki felperes ezen ügynök közvetítése mellett küldött és a mely még mindig átvétlenül a vasúton hevert, átvegye és azt a törvényben is biztosított jogánál fogva megvizsgálja; az alperes és felperes utazó ügynöke között létrejött megállapodást pedig a kihallgatott tanuk határozottan bizonyították; továbbá mert az ügynökkel történt megállapodáshoz képest alperes az 5. sz. alatti teherárú szállító-levél szerint a két hordó bort csak 1887. évi július 22-én vévén át, a felperes által is beismert 1887. évi augusztus 6-án eszközölt rendelkezésre bocsátás, tekintettel azon körülményre, hogy a bor C. vasúti állomásról R.-be volt szállítandó és igy a kellő megvizsgáláshoz a bornak megüllepedése, ehhez képest pedig megfelelő idő volt szükséges, elkésettnek nem tekinthető; végre mert ezen rendelkezésre bocsátás folytán felperes tartozott volna bizonyítani, hogy a küldött bor a törvényes kellékeknek megfelelt, e részbeni kötelezettségének azonban felperes nemcsak eleget nem tett, sőt a vegyészeti vegyelemzésből, valamint a kihallgatott szakértők véleményéből az tűnik ki, .hogy a bor nem valódi tiszta bor és használhatatlan, a mint azt a budapesti kir. tábla indokolásában helyesen fejtette ki. Az alperes által támasztott viszonkereseti összegből 7 frt 10 krra nézve alperest a budapesti kir. tábla ítéletének megváltoztatása mellett feltétlenül kellett elutasítani, mert alperesnek saját 3. sz. a. okmánya szerint a 17 frt 10 kr. vegyelemzési költség tőle utánvét mellett vétetett meg és ezen vegyelemzési költség alperesnek a másodbiróság által feltétlenül megítéltetett; ha tehát alperes a neki a postán tőle utánvett 7 frt 56 kr. összegre megítélt becslő-esküt leteszi, részére csak a posta-vitelbér 46 kr. volt megitélhető ; míg alperes a kétszer felszámított vegyelemzési költségből 7 frt 10 kr. viszonkeresetével elutasítandó volt. (1890. ápril 23. 1,356. sz. a.) Az cselben, lia n megtámadási kereset biztosítási vagy kielégítési végrehajtás ellen, mely ily esetben a közadós jogoselekvényét helyettesíti, intéztetik, az említett kereset azon lörvényszék előtt indítható, mely a biztosítási, illetve kielégítési végrehajtást elrendelte, melynek hatásköre, a dolog természeténél fogva, az általa elrendelt végrehajtás hatályon kívül helyezésére is kiterjed. A budapesti kir. keresk. és váltó-törvényszék: A kir. törvszék mint váltóbiróság a jelen megtámadási pernek elbírálását hatáskörébe tartozónak nyilvánítja s az általa alperes G. és Z. cég javára a közadós S. A. ellen 3,324 frt 14 kr. váltóösszeg s jár. erejéig az 1888. szeptember 24-én 52,650. sz. a. kelt végzéssel elrendelt és a bpesti A. ker. kir. járásbíróság által ennek 1888. évi 91,781. sz. végzése folytán 1888. szeptember 26-án foganatosított biztosítási végrehajtást összes jogkövetkezményeivel s különösen a biztositásilag lefoglalt tárgyakra az 1888. évi 56,103. sz. a. elrendelt kielégítési végrehajtással és ennek következményeivel együtt a közadós S. A. csödhitelezői irányában hatálytalannak mondja ki és alperest 72 frt 55 krban ezennel megállapított perköltségnek felperes csődtömeggondnok részére 3 nap alatt leendő fizetésére és az Ítéleti illeték viselésére végrehajtás terhe mellett kötelezi. Indokok: Alperesnek a törvszék mint váltóbiróság hatásköre ellen tett kifogását el kellett vetni, mert a csődtörvény I. része harmadik fejezetén alapuló megtámadási keresetek illetőségére nézve a törvény intézkedést nem tartalmazván, e tekintetben a törvénykezési rendtartás általános szabályai veendők irányadóul és mert a prdts 35. §-a joghasonlatosságánál fogva az esetben, ha a megtámadási kereset biztosítási vagy kielégítési végrehajtás ellen, mely ily esetben a közadós jogcselekvényét helyettesíti, intéztetik, az emiitett kereset azon törvényszék előtt indítható, mely a biztosítási, illetve kielégítési végrehajtást elrendelte, melynek hatásköre a dolog természeténél fogva az általa elrendelt végrehajtás natályon kívül helyezésére is kiterjed, minthogy pedig jelen esetben az alperes javára a közadós ellen a kir. törvszék mint váltóbiróság által elrendelt biztosítási, illetve a biztositásilag lefoglalt tárgyakra később elrendelt kielégítési végrehajtás támadtatott meg, ennélfogva e törvszék, mint váltóbiróság a végrehajtás hatályon kívül helyezésére irányuló jelen 'megtámadási kereset elbírálására illetékes, stb. A budapesti kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletének nem neheztelt azt a részét, mely szerint az elsőbiróság a csődtömegből esetleg elvont érték megítélése iránti kereseti kérelemmel felperest elutasította, érintetlenül, felebbezett egyéb rendelkezéseit pedig az elsőbiróság részéről felhozott indokok alapján helybenhagyja. A magy. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének nem felebbezett része érintetlenül, annak alperes által felebbezett része pedig a perköltségnek alperes pervesztessége mellett kölcsönös megszüntetésére nem forogván fenn törvényes ok, helybenhagyatik(1890. június 24-én 240.) Ha az eladó a rendelkezésre bocsátó levélre válaszolva a rendelkezésre bocsátás ellen elkésés indokából észrevételt nem tett, utóbb a perben figyelembe nem jöhet a rendelkezésre bocsátás elkésett voltára alapított érvelése.' (M. kir. Curía 1889. június 19. 169. sz. a.) Bűn^ügyekben. Az apa büntetőjogi felelőssége, ha fejletlen korú és a lőfegyver használatára szükséges jártassággal és értelmi tehetséggel nem biró fiának használatra lőfegyvert enged át és az ezen fegyverrel másnak halálát okozza. A székesfehérvári kir. törvényszék : S. M. vádlott az ellene a btkv. 290. §-ába ütköző gondatlanság által okozott emberölés vétsége miatt emelt vád és jogkövetkezményének terhe alul felmentetik. Indokok: 1888. aug. 13-án d. u. 7 óra tájban S. J. vádlott fia egy Flobert-puskával saját testvérét ugy lőtte meg, hogy