A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 40. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 4. r.

A JOG az ennek következtében meghalt; tekintve, hogy a vád alapját képező eset alkalmával vádlott fia életkorának 13. évét nemcsak hogy betöltötte, hanem azt jóval túl is haladta ; tekintve továbbá, hogy a mai korban a Flóbert-fegyver használata a gyermekek között annyira el van terjedve, hogy az ilyen korban levő gyermekek részére a csak kevésbé tehetős szülők is ezen fegyvernemet megszerzik ; tekintve, hogy vádlott ugy akkor, midőn fia számára a fegy­vert meghozatta, mind pedig később is, mint volt honvéd, a fegy­verkezelésben jártas egyén, a fiút a fegyverrel való bánásmódban oktatta és utasításokkal több ízben ellátta ; tekintve hogy vádlott fiának kijelölte a helyét és időt, a hol és mikor szabad lövöldözni; tekintve, hogy vádlott a fegyvert az almáriumba elzárva találta és hogy fiának az utcán való lövöldözést megtiltotta, sőt az udvarban is csak saját jelenlétében engedte meg; tekintve, hogy vádlott a fentebbi eset alkalmával odahaza sem volt, fiát figyelemmel nem kisérhette ; tekintve, hogy a patronnak a Flobertben történt visszamara­dásáról vádlottnak tudomása nem volt, vádlott részéről mulasztás nem forog fenn, ennélfogva vádlott az ellene emelt vád és jog­következményei alul felmentendő volt annál inkább, mivel vádlott arról egyáltalán nem tehet, hogy a neje a gyermekkel épen akkor került a folyosóra, mikor a fegyver eldördül. A budapesti kir. ítélő tábla: A kii. törvényszék ítéletét megváltoztatja s vádlottat a btkv. 290. §-a szerint emberölés vét­ségében bűnösnek mondja ki s a 91. §. alkalmazásával 2 hónapi fogházra itéli. Indokok: Az a vélemény, mely szerint a mai korban a Flobert-puska használata a gyermekek közt annyira el van ter­jedve, hogy azt a fegyvernemet a 13. életévüket meghaladott gyermekek részére a csak kevésbé tehetős szülök is megszerzik, nem tartozik a jelen ügyhöz, hanem ehhez az a tény tartozik, hogy a Flobert-puska lőfegyver, a kbtkv. 115. §-a szerint meg kell büntetni azt, ki a lőfegyvert használatra az erre szükséges jártassággal vagy értelmi tehetséggel nem biró egyénnek enged. Vádlott beismeri, hogy a Flobert-puskakezelésben maga sem birt jártassággal, ennélfogva nem a közönséges tekintetek alá eső gondatlanság forog fenn a vádlott terhére, hanem a törvény világos megsértése már magában abban a tényben, hogy hasz­nálatra lőfegyvert engedett át fiának, holott ez az életkorának természetszerinti tulajdonságát képező fejletlenség miatt annál kevésbé bírhatott a lőfegyver használatára szükséges jártassággal és értelmi tehetséggel, minthogy a használatban a vádlott oktatta, ki maga is járatlan volt. Az a megállapítás, hogy vádlott a lőfegy­vert az almáriumban tartotta, csak annyiban felelhet meg a való­ságnak, a mennyiben az almáriumot nem nyitva tartották, ez azonban nem azt teszi, hogy a gyermek a vádlottnak különös engedélye nélkül a fegyverhez csak erőnek alkalmazásával vagy ravaszsággal férhetett, mert épen a vádlottól kapott engedély folytán, sőt ennek egyenes buzdítása folytán estefelé akkor vette elő a fegyvert, mikor neki tetszett, a minthogy 1888. aug. 13án is délután 7 óra tájban az udvaron a saját anyja szeme láttára emelgette, sőt irányozgatásra is használta azt T. E. társaságában. Ha való az, hogy a fegyvert a most jelzett idő előtti utolsó hasz­nálatkor a vádlott tette az almáriumba, ez esetben a gondatlan­ság is az ő terhére esik, hogy a fegyverből a töltényt nem vette ki, holott a gyermek a vádlott előadásából is láthatóan akkor fért a fegyverhez, a mikor akart. Nem az felel meg az eljárás adatainak, a mit a kir. tör­vényszék megállapított, hogy t. i. a vádlott lövöldözését az udvar­ban csak saját jelenlétében engedte meg, hanem a vádlott be­ismerése szerint az történt, hogy néha ő mondta fiának, hogy az udvarban lőhet, akkor azonban figyelemmel kisérte. Az sem áll az eljárás adatai szerint, hogy a vádlott a fiának az utcán való lövöldözést megtiltotta, hanem való az, hogy a vádlottnak is tudomása szerint egy asszony figyelmeztette a gyermeket, hogy ne lövöldözzön. Minthogy vádlottnak a törvény egyenes megsér­tésével tetézett gondatlansága volt az oka annak, hogy a 13 éves S. J. a vádlott részéről neki vásárolt és használatra átengedett fegyverrel saját testvérének halálát okozta, minthogy az oki össze­függést a létezett gondatlanság és a bekövetkezett halál közt nem szakitja félbe az a körülmény, hogy vádlott nem volt otthon akkor, a mikor S. J. a szerencsétlenséget előidézte, mert a vád­lott akaralának felel meg az a tény, hogy a használatban járatlan és értelmességére nézve a természet szerint fejletlen S. J. a lő­fegyvert használta, ezeknél fogva vádlottat a kir. tábla a gondat­lanság nagy fokával szemben fenforgó ama túlnyomó enyhitö kórülménynyel szemben büntette a fenti büntetéssel, hogy áldozatul a vádlottnak gyermeke esett. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a vizsgálat és végtárgya­í lás alapján felderített tényállás nem nyújt adatot arra nézve, hogy vádlott fia a Flobert-fegyverhez akkor, a mikor akart, hozzáfér­hetett volna és ezt az a körülmény is bizonyítja, hogy a szeren­csétlen esetet közvetlenül előzőleg is a fiu a Flobert-féle fegyver­I nek csakis az édesanyja hazaérkezésekor és akkor is almáriombó! I való kivétele által tudott birtokába jutni, tekintve, hogy a fentiek­hez képest az eset alkalmával otthon sem volt édesapját, a vád­lottat, sem mulasztás, sem vétkes gondatlanság nem terhelheti, a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával, az elsőfokú bíróság ítélete ezen és az abban telhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. .1890. szept. 12-én, 3,099.) A meghamisított telekkönyvi állapol visszaállittatásának eszközöltetése nem tartozik a büntető bíróság hatáskörébe, hanem az csak az illetékes telekkönyvi hatóság által a sértett fél kérel­mére engedhető meg. A lőcsei kir. törvényszék: Ezen felebbezés hivatalból visszautasittatik és felebbezők képviselőjének kézbesittetni rendel­, tetik, mert : Károsultak a folyó évi június hó 3-ára kitűzött végtárgyalás­ról azzal értesíttettek, hogy arra kárigényeik érvényesithetése végett megjelenhetnek, az e tárgyú 1,096. bftő számú végzés pedig perbeli ügyvédjüknek a 430. sz. kézbesitő-ív tanúsága szerint folyó évi május 25-én, tehát kellő időben kézbesittetett. Tekintve, hogy károsultak a végtárgyaláshoz meg nem jelentek és igy az 1,096. számú végzés értelmében ugy tekintet­tek, mint kik kártérítési igényeikről lemondottak. Tekintve, hogy a másodbiróság ítélete a f. é. aug. 19-én, i 1,857. sz. a. felvett itélethirdetési jegyzőkönyv szerint jogerőre ; emelkedett, mindezeknél fogva károsultak, mint felebbezési joggal nem birók, közbevetett felebbezése el volt utasítandó. A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy az elsőbiró­ság végzésének hozatala körül alaki sérelmet el nem követett, a kir. itélő tábla a semmiségi panaszt, mint alaptalant, elveti, az elsőbirósági végzést pedig, felhozott indokainál fogva, hely­benhagyja. A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a törvénykezési gyakor­lat szerint az alsóbb fokú bíróságok az általuk hozott ítéletek Í ellen benyújtott felebbezési beadványok érdemleges elintézésére | nem illetékesek; tekintve, hogy ennélfogva ugy az első fokban eljárt kir. törvényszék, valamint a kir. itélő tábla is illetéktelenül bocsátkoz­! tak a sértett felek részéről benyújtott felebbezések érdemleges megbírál ásába : mindkét alsóbb fokú bíróság végzése megsemmisíttetik; tekintve azonban, hogy a tkvi rendtartás 153. és 154. §-ai értelmében a meghamisitott telekkönyvi állapot visszaállításának eszközöltetése nem tartozik a büntető biróság hatáskörébe, hanem az csak az illetékes telekkönyvi hatóság által a sértett fél kérelmére engedhető meg ; tekintve, hogy ez úton a sértett felek költségeinek meg­térítése sem eszközölhető : M. J. és érdektársai sértett felek felebbezésének hely nem adatik. (1890. szeptember 4. 2,309.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: G. Stephanovits e., brassói tszék, bej. okt. 27, félsz, nov. 3, csb. Kovács Károly, tmg. Mayer József. — Henzely József e., gyulafehérvári tszék, bej. nov. 15, félsz. dec. 17, csb. Kain Hugó, tmg. dr. Jeney Elek. — Plichta Károly e., pécsi tszék, hej. okt. 30, félsz. nov. 26, csb. Saághy Vincze, tmg. dr. Szekrényessy Ferenc. — Grosz Richárd Williám e., budapesti tszék, bej. nov. 6, félsz. nov. 20, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Kenedi Géza. — FrieŰer Márkus e., debreceni tszék, bej. nov. 3, félsz. dec. 17, csb. Balogh Imre, tmg. dr. Irinyi István. — Gáspár Eliza'e., székely-udvarhelyi tszék, bej. dec. 3, félsz. dec. 17, csb. Adám Dénes, tmg. Miskolci Károly. - Schönfeld Hermán e, nyitrai tszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 18, csb. Névery Ignác, tmg. dr. Kürth Dávid. Pályázatok: A n.-kikindai tszéknél 'dijas joggyakornoki áll okt. 26-ig. — A vágujhelyi jbságuál aljegyzői áll. okt. 14-ig. — A szegedi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 15-ig. — A nagy-kanizsai tszék­nél birói áll. okt. 15-ig. — A kassai tszéknél aljegyzői áll. okt. 15-ig. — Az ungvári jrbságnál dijas joggyakornoki áll. okt. lS-ig. Nyomatott a .Pesti könyvnyomda-réazTény-társasátr-nál. (Hold-utoza 7. szám.l

Next

/
Oldalképek
Tartalom