A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 39. szám - A bánffy-hunyadi kir. járásbíróság

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 39. számához. Budapest, 1890. szeptember 28-án. Köztörvényi ügyekben. Ha«>zoiiberleti[ szerződés mearsziiiifeféxe n szerződésileg ki kötött idő előtt azon okból, inert a folytatott gazdálkodás által a bérelt teriilet használhatósága és termőképessége megtámadtatik és állasra roúgáltatik. A nagy-szalontai kir. járásbíróság (18S9. nov. 12. 1,034. szám alatt) : Csordássy István ügyvéd által képviselt Sz. Mihály és neje felpereseknek dr. Makay Pál ügyvéd által \édett B. Mihály és társai alperesek ellen haszonbérlet megszüntetése iránti perében a következő ítéletet hozott: Alpereseket az 1887. évi dec. 3-án kötött haszonbéri szert( dés alapján felperesektől haszonbérbe kivett szigeti birtok haszonbérletéből elmozdítja s kötelezi, hogy a haszonbérelt területet 1889. évi december elején felpereseknek használatukba és birtokukba bocsássa át stb. Indokok: Az 1SS9. évi okt. 10-én megtartott szakértői szemle alkalmával felvett 3,731. sz.' jegyzőkönyvben szakértők egybehangzőlag megállapították, hogy alperesek a haszonbérelt területen kalászos növény után kalászost vetettek, hogy oly rét gyepterületeket törtek fel szántóföldnek, melyek szántóföldnek egyáltalán nem ' alkalmasak, míg mint rétkaszálásra és legeltetésre alkalmasak, s hogy ezen felszántás által a rétek tetemes értékcsökkenést szenvedtek s évek kellenek arra, hogy a feltört rétek újan begyepesedjenek s előbbi állapotukat, értéküket visszanyerjék. Megállapították szakértők egybehangzőlag, hogy a haszonbérlök a bérelt területen oly gazdálkodást folytattak, mely annak természeti fekvésével s tulajdon minőségével ellenkezik, annak meg nem felel s a folytatott gazdálkodás által a bérelt terület használhatósága és termőképessége megtámadtatik s állaga rongáltatik s úgy bérlők a haszonbérelt területet világosan a tulajdonos tetemes károsodásával használják. Ezek után az 1802. évi XXII. t.-c. 7. §. megadja a jogot a föld tulajdonosainak, hogy a haszonbérletet, ha "ezen jog a szerződésben kikötve nincsen is, a szerződésileg kikötött idő előtt is megszüntethetik; minélfogva alpereseket a haszonbérletből kimozdítani kellett stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1890. évi május 22. 19,012. I szám alatt : az első bíróságnak ítélete az érdemre nézve megváltoztatandó és felperesek keresetükkel elutasitandók voltak ; mert az 1887. évi dec. hó 3-án kötött és a felek között létező bérleti viszonyt szabályozó szerződésben a bérletbe vevő alperesek nem tiltattak el attól, hogy a bérlet tárgyát tevő területen kalászos-növényt, kalászos növény után egyáltalában ne termelhessenek s hogy az eddig szántás alatt nem állott területnek egy részét se törhessék fel; tekintve ezek után, hogy az előleges bírói szemle eredményekép csak azt lehet bizonyítottnak elfogadni, hogy az alperesek' a kibérelt ingatlanokból 800 — 900 négyszögöl területen vetettek buza után búzát és hogy az addig nem szántott területből két év alatt 17 — 18 négyszögöl területen vetettek búza után búzát és hogy az eddig nem szántott terület bői két év alattt 17 — 18 holdat törettek fel; tekintve, hogy a per folyamán szolgáltatott adatok szerint az addig nem szántott területnek feltörése még 1888. évben és 1889. év kezdetén történt és hogy a felperesek, habár erről tudomással birtak, az alpereseknek e ténye ellen nem szólaltak fel; mindezeket a bérbeadott ingatlanok olyan mérvű rongálásának és értéktelenitésének nem lehetett tekinteni, a mely felpereseknek a bérlet megszüntetésére jogot adna, hanem csakis a netán okozott kár megtérítése iránt az alperesek ellen indítható pernek alapjául szolgálhatna ; mihez képest az első bíróság ítéletének megváltoztatásával a felpereseket keresetükkel elutasítani kellett stb. A m. kir. Curia (1890. aug. 21. 7,197. sz. a.) : A másodbiróság ítélete megváltoztattatik s az első bíróság ítélete hagyatik j indokaiból helyben. .V közjegyzői okirat teljes bizonyítékot képez agyán az iránt, hogy az okirat a felek akaratkijelentését foglalja magában, azt azonban, hogy a felek által valódiak gyanánt előadott, de nem a közjegyző előtt végbement tények valók, a közjegyzői okirat harmadik személyekkel szemben nem bizonyltja. A szabadkai kir. járásbíróság: Alperes tartozik tűrni, hogy B. P. felperes 90 frt 23 kr. tőke, ennek 1889. ápril 19-töl járó 6°/o kamatai, 25 frt váltóperben megállapított, valamint jelenleg 22 frt költségek erejéig a szabadkai 8,767. sz. tjkvben 5,155. hrsz. házból és bel'.elekből, valamint a szabadkai 4,659. számú tjkvben foglalt 5,188/b. sz. házra és beltelekre 8 nap alatt végrehajtás útján, a felebbezésre tekintet nélkül, magát kielégíthette. Indokok: Felperes az A) alatti szerződéssel bebizonyította, hogy alperes a kérdéses ingatlanokat férjétől minden visszteher nélkül szerezte, minthogy a férj tekintendő főszerzönek, ennélfogva még az esetben is, ha alperesnek sikerült volna bebizonyítani, hogy a vételárt leolvasta, az semmikép nem nyert alperes részéről igazolást, hogy azt sajátjából fizette, másrészt a NB. alatti végrehajtási jegyzőkönyvvel felperes beigazolta, hogy alperes férjétől V. M.-tól ép azért nem nverhetett kielégítést, mert ez nejére, jelenlegi alperesnőre telekkönyveztette ingatlanságát. Az F) alatti végrehajtási jegyzőkönyvvel igazolást nyert azon körülmény is, hogy T. M. ellen sem nyerhetett felperes kielégítést. Minthogy végül a D) alatt mellékelt eredeti váltó és birói határozatok a követelés fennállását és mennyiségét, valamint ama körülményt is igazolják, hogy a követelés eredete megelőzte az ingatlanoknak alperesre való átíratását, ezeknél fogva a kereseti követelést járulékaival együtt annálinkább meg kellett Ítélni, mert maga alperesnő is beismeri, hogy a szerződés értelmében is tartozott volna férje hitelezőit kielégíteni. A budapesti kir. itélő tábla : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A keresetlevélhez A) alatt mellékelt okirat közjegyzői okirat, mint ilyen tehát közokirat, mely teljes bizonyító erővel bir mindaddig, mig az ellenfél annak hamisságát vagy szabálytalanságát be nem bizonyítja. Felperes keresetében azt állítja, hogy az A) alatti álszerződés abból a célból jött létre, hogy felperesek hitelezői elől a kielégítési alapot elvonják. Az A) alatti okirat szerint alperes a szerződésben kijelölt ingatlanokat azzal a kötelezettséggel vette meg, hogy az azokat terhelő bekeblezett adósságokat kifizetendő, egyszersmind azt tartalmazza, hogy a vételár hátraléka kielégíttetett. Ezek ellenében, tekintettel az A) alatti okirat minőségére, felperes volt volna köteles bizonyítani, hogy az A) alatti okirat álszerződés, arra nézve pedig semmi bizonyítékot nem hozott fel, addig pedig alperest, ki felperes irányában kötelezettséget nem vállalt, de a bekeblezett követelések elvállalása mellett megajándékozottnak sem tekinthető, a kereseti kérelemhez képest marasztalni sem lehetett. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben felhozott indokaiból és azért, mert a közjegyzői okirat teljes bizonyítékot képez ugyan az iránt, hogy az okirat a felek akaratkijelentését foglalja magában, azt azonban, hogy a felek által valódiak gyanánt előadott, de nem a közjegyző előtt végbement tények valók, a közjegyzői okirat harmadik személyekkel szemben nem bizonyítja. (Í890. július 24-én, 2,889.) Szerződés nem teljesítése esetén első sorban a szerződés betöltése s esak a mennyiben ez a köteiezett fél vétkessége miatt teljesíthető nem lenne, követelhető kártérítés. Az árkülönbözet tényleges kárt nem képez, az polgári per álján nem is kövotelhető. A mohácsi kir. járásbíróság: Alperes köteles 90 forint tőkét, 5 frt 50 kr. birói letéti, 21 frt 75 kr perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesnek megfizetni. Felperes 90 frtot meghaladó 5 frt keresetével elutasittatik. Indokok: Mert alperes beismerte, hogy a keresetbe vett boglya szénát felperesnek 5 frt foglaló átvétele meilett 75 frtért