A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 2. szám - Az osztrák cs. kir. bíróságokkal való viszonos eljárásról a biztosítási végrehajtás foganatosítása tárgyában

8 ÍL JOG. A in. kir. Curia: Eltekintve attól, hogy panaszos határozottan azt állítja, miként a két vádlott magát ház- és földtulajdonosnak adta ki, vádlottak azon ténykedése, hogy az eladott ló á a felett megkötött írásbeli szerződésnél maguknak álnevet adván, a szerződést nem létező egyének nevében írták alá s ez által mind a szerződés felvételében eljárt ügyvédet is, jogtalan haszonszerzés céljából ravasz fondorlattal megtévesztették; a kir. ítélő tábla azon érvelése : hogy a fenforgó esetben a vádlottak által csak hitelszerzés céloztatott volna, annál kevésbé fogadható el, mert egyedül a véletlennek tulajdonitható, hogy a vádlottak személyisége és neve volt kipuhatolható, a kir. Curia a másodfokú biróság ítéletét megváltoztatja és az elsőfokú biróság Ítéletét oly meghatározással hagyja helyben, hogy a kiszabott börtönbüntetés az ítélet foganatosításától számitandó. (1889. szeptember 24-éu 2,848. sz.) Olyan levél által is elkövethető becsületsértés, mely nem a sértett félnek, hanem másnak íratott; zárt levél által csak akkor követhető el rágalmazás, ha bebizonyít tátik, hosry a levél irója a levélben foglalt állítást többekkel közölte. (B. T. K. 258. és 261. §§.) A tlebreczeni kir. járásbíróság: Sz. József a B. Lászlóné Sz. Mária által ellene rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: Már a feljelentés is akként szól, de a tárgyalás során kiderült, miszerint a panasz alapját képező becsatolt levelet panaszlott nem magánvádlóhoz, hanem annak férjéhez intézte s így az abban foglalt sértő kifejezéseket csupán a címzett van jogosítva panasz tárgyává tenni, nem pedig más, ki a levélhez bármi uton jutott, habár az abban foglalt kifejezések által közvetlenül érdekelve is van. (1889. január 21-én 250. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja s Sz. József vádlottat a B. T. K. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében mondja ki bűnösnek és ezért 100 forint, jelen Ítélet jogerőre emelkedése után lő nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett, az 1887. évi VIII. t.-c. 1. §-ában megjelölt célokra fordítandó, behajthatlanság esetében tíz napi fogházra átváltoztatandó pénzbüntetésre ítéli. Indokok: A B. T. K. 261. §-ába ütköző vétség tényálladékához nem kívántatik az, hogy a sértő kifejezések egyenesen sértett hallatára mondassanak, mert a vétség alkotó elemét egyedül csak az képezi, hogy valakiről meggyalázó nyilatkozat tétessék. Tekintve már most, hogy Sz. József vádlott világosan beismerte, hogy ő irta a levelet B. Lászlóhoz, mely ennek neje irányában női becsületét felette meggyalázó állításokat tartalmaz és hogy a levélben foglalt ténybeli állitások a B. T. K. 2ö8. §-ának súlya alá csak azért nem vonhatók, mert az, hogy a kérdésben forgó levél tartalmát a vádlott többekkel közölte volna, bizonyítva nincsen, Sz. józsef vádlott a B. T. K. 261. § ába ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek kimondandó és miután felette súlyosbitó körülményt képez az, hogy a panaszos és férje közötti családi élet nyugalmát és békéjét veszélyeztette, a jelen ítéletben megállapított büntetésre ítélendő volt. (1889. évi április 2-án 5,974. sz.) A in. kir. Curia: Az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ában meghatározott esetek egyike sem forogván fenn, a bejelentett felebbezések visszautasittatnak. (1889. június 2l-én 5,524. sz.) Az 1889. évi VI. t.-czikk alkalmazása az ú jonc - szökési esetekre. A munkácsi kir. járásbíróság: K. Jakab 22 éves izraelita 1886. évben lépett hadkötelezettsége évébe, azonban ekkor nem jelentkezett, állítólag betegsége miatt, a mit orvosi bizonyitványnyal igyekezett igazolni, mert az eljáró járásbíróság bepanaszlottat ujonc-szökés vétségében nyilvánította vétkesnek s ezért 3 napi elzárásra s 15 frt pénzbüntetésre Ítélte. A budapesti kir. itélö tábla (1889 nov. 12. 32,429. sz. a.) annviban megváltoztatta, hogy vádlottat kihágásban mondta ki vétkesnek : »tekintve, hogy az 1889 : VI. t.-c. 79. §-a szerint ez a törvény az annak hatályba lépése előtt a védkötelezettség ellen elkövetett, de még jogerőre emelkedett ítélettel el nem döntött büntetendő cselekményre annyiban alkalmazandó, a mennyiben e törvény az előbbi törvénynél enyhébben intézkedik; tekintve, hogy az 1889 : VI. t.-c. 44. §. 2-ik bekezdése szerint minősülő ujonc-szökés ugyanazon törvény 68. §. 4-ik bekezdése szerint kihágásnak minősittetett; tekintve, hogy az 1889 : VI. t.-c. 44. £-a e kihágást elzárással s pénzbüntetéssel rendeli büntettetni s igy a véderőröl szóló 1868 : X L. t.-c. 47. §-ánál, mely szerint az újonc-szökés vétséget képezne s fogházzal lenne büntetendő, a hivatkozott újabb törvény intézkedése enyhébbe. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.366. Azon a címen, hogy a birói árverésen létrejött vételi jogügylet birói Ítélettel már az ingatlannak a vevbvk fórtént bejegyzése után semtnisittetett meg; az ill. dijj. 16. tétel A. b) pontjában megállapított 1 n/io°/o illeték nem követelhető. (1889. évi 4,962. sz.) 1.367. A közig, bizottságnál levő' beadványok mellékleteinek visszaadása végett benyújtott kérvények: az ill. dijj. 13 _ tétel III. pontjában megállapított bélyegilleték alá esnek. {1889. évi 5633- «0 1.368. Az állandó házadó-mentesség iránti kérelemben, az ideiglenes házadó-mentesség iránti kérelem hallgatólag benfoglaltnak nem tekintetik. (1889. évi 5,195. sz. 1,36c). A szegénységi jogcímen bélyegmentességben részesített peres fél, a bélyegilleték fizetésére utólagosan akkor sem kötelezhető, ha a pert megnyerte. (1889. évi 5311. sz.) 1.370. Ha valamely már bejegyzett céghez utólagosan •: szavak »kir. szabadalmazottá bejegyzése kéretik, erre a kérvényre csak ívenkint: 36 kr. állandó bélyegilleték jár. (1889. évi 6,4.67. sz.) 1.371. Konok perlekedőt birságban marasztaló birói határozatok elleni felebbezések : bélyegmentességben nem része sülnek. {1889. évi 6,701. sz.) 1.372. Az egyházi javadalmak adományozásától fizetendő illeték a javadalom összes jövedelmétől járván, az értékalapból az adók és kegyúri terhek sem vonhatók le. (1889. évi5,373. s?.) i,373- Szegény leányok kiházasitására szánt alapítványok ingóságai illctékcgyenérték-mentesek. (1889. évi 5,318. sz.) 1,374. Kir. közjegyzőknek kérvényei, melyekben az általuk tárgyalt hagyatékra vonatkozó beszavatoló végzést mindaddig ki nem adatni kérik, míg az örökösök bíróilag megállapított dijaikat és költségeiket meg nem fizetik: bélyegmentcsek. (1889. évi 6,334. **•) I675 Ha a gyártulajdonos gyári termékeit külön raktárban árusítja el, a gyári vállalat után kivetett keresetadóu felül, még külön a raktárból eredő jövedelem után is adót fizetni nem köteles. (1889. évi 5,860 sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Hírsclller Laura e., szabadkai tszék, bej. febr. 3, félsz, febr. 15, csb. dr. Bányai Miksa, tmg. dr. Nikolaus Béla. — Merza János e., zilahi tszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 17, csb Bokor István, tmg. Hunyadi Domokos. — Weisz Lázár e., nyíregyházai tszék, bej. febr. 20, félsz, márc. 12, csb. Fejér Barna, tmg. dr. Flegmann Jenő. — Stern Adolf e., békés-gyulai tszék, bej. febr. 18, félsz. márc. 12, csb. Miskovits Száva, tmg. dr. Bácsi Lajos. Pályázatok: A m -szigeti tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. 18-ig. — A m.-kászonyi jbságnál birói áll. jan. 18-ig. — A ráckevei jbságnál díjas joggyakornoki áll. jan. 19-ig. — A trencséni tszéknél aljegyzői áll. jan. 22-ig. — A besztercebányai tszéknél birói áll. jan. 22-ig. — A tordai tszéknél aljegyzői áll. jan. 23-ig. — A trencséni tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. 23-ig. — A fehérgyarmati és lippai jbiróságoknál és deési tszéknél aljegyzői áll. jan. 23-ig. Nyomatott a .Pesti könyvnyomda-részvény-tár8aság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)