A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 2. szám - Az osztrák cs. kir. bíróságokkal való viszonos eljárásról a biztosítási végrehajtás foganatosítása tárgyában

/. Rendkívüli melléklet »A JOG« 2. számához. Felebbvitel a sommás eljárásban. Előadói tervezet. A m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készítette : PLÓSZ SÁNDOR. (Folytatás.) Ha a határnapot, melyre az idézés történik, a bíróság már kitűzte, az .idézés kézbesítése ügyvédtől ügyvéd kezéhez a 20. § értelmében történik. Minden más esetben az idéző irat határnap kitűzése, illetőleg kézbesítés végett a felebbezési tanács jegyzőjénél, a felebbezésre nézve előirt példányszámban benyújtandó. Az idézési időköz közbenszóló kérdésekben, a mennyiben a bíróság vagy az elnök rövidebb időt ki nem tűzött, legalább 8 nap. Közbenszóló kérdésekben ellennyilatkozat kézbesítése nem szükséges. NFGYEDIK FEJEZET. Bizonyítás. 73. §. A bizonyítás felvétele, a mennyiben megkeresés szüksége nem forog fenn, rendszerint a felebbezési biróság előtt történik. A bizonyítás felvétele kiküldött vagy megkeresett bíróra bizható, ha a szemle, a tanúkihallgatás vagy a szakértők meghallgatása a helyszínén eszközlendő, ha a kihallgatandó tanú vagy a fél, kinek esküt kell tennie, a felebbezési biróság székhelyén kivül levő járásbíróság területén tartózkodik, vagy ha a közvetlen felvétel különben tetemes nehézséggel járna. 74. §. A felebbezési biróság az elsöbiróság előtt már felvett bizonyítás újólagos felvételét is elrendelheti. 75. §. A felebbezési biróság az általa hozott feltételes Ítéletet, vagy az elsöbiróságnak általa helybenhagyott feltételes Ítéletét elintézheti. Az eskü-jelentkezési határidőnek vagy az eskületételi határnapnak elmulasztása miatt ez esetben az igazolási kérelem a felebbezési bíróságnál nyújtandó be és abban az ellenfél az elnök által kitűzendő határnapra megidézendő. Ha az igazolás az esküjelentkezési határidő elmulasztása miatt kéretik, az igazolási kérelemben az esküre való jelentkezés is pótlandó. Egyebekben az igazolási kérelemre az 1881. évi L1X. t.-c. 61 — 68. §-ai megfelelően alkalmazandók. 76. §. Ha a bizonyitásfelvétel elrendelése folytán a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, a biróság a bizonyítás felvételét elrendelő végzésben a tényeket, a melyek iránt és a bizonyítási eszközöket, a melyekkel a bizonyítás felveendő, megjelöli és egyúttal az újabb tárgyalási határnapot kitűzi. Ha azonban a bizonyitásfelvétel kiküldött vagy megkeresett biró által történik, az újabb határnap a bizonyitásfelvételt rendelő végzésben csak az esetben tűzendő ki, ha a bizonyitásfelvétel befej zésének ideje előre megállapítható, ellenkező esetben a biróság a tárgyalás folytatására a határnapot a bizonyitásfelvétel befejezése után tűzi ki és arra a feleket hivatalból megidézi. 77. §. A biróság a bizonyitásfelvételt elrendelő végzéséhez nincs kötve. A biróság elrendelheti a bizonyitásfelvétel ismétlését vagy kiegészítését. A biróság továbbá elrendelheti, hogy a kiküldött vagy megkeresett biró által eszközölt bizonyitásfelvétel, a szóbeli tárgyalás folyamában ismételtessék vagy kiegészíttessék. 78. §. Ha a bizonyitásfelvétel vagy annak folytatása végett újabb határnap kitűzése válik szükségessé, a határnap azon esetben is hivatalból kitűzendő, ha a korábbi határnapon a bizonyító fél vagy mindkét fél meg nem jelent. 79. §. Ha a bizonyitásfelvétel kiküldött biró által eszközöltetik, a bizonyitásfelvételt elrendelő végzésben a kiküldött biró megnevezendő és a bizonyitásfelvétel határnapja kitűzendő, kivévén, ha annak kitűzését célszerűbbnek mutatkozik a kiküldött biróra bizni. Ha a kiküldött biró a megbízás teljesítésében akadályozva van, helyette az elnök nevez kiküldöttet. A kiküldött, valamint a megkeresett biró előtti eljárásban is jegyzőkönyvvezető alkalmazandó. 80. §. Ha a bizonyitásfelvétel egy más biróság által foganatosítandó, a szükséges megkeresést az elnök eszközli. Ha a bizonyítási eljárás folyamában válik egy más biróság megkeresése szükségessé, annak megkeresését a bizonyításfelvétellel megbízott biró teljesiti és erről a feleket hivatalból értesiti. 81. §. A felek a bizonyítás felvételénél az esetben is jelen Budapest, i8go. évi január hő 12-én. lehetnek, ha az nem a perbíróság előtt történik. E végből a kiküldött vagy megkeresett biró a feleket az általa kitűzött határnapról hivatalból értesíteni tartozik. 82. §. A bizonyitásfelvétel az egyik vagy mindkét fél távolléte esetében is a lehetőség szerint foganatosítandó. A biróság a bizonyitásfelvételnél jelen nem volt fél kérelmére és költségére a bizonyítás újólagos felvételét vagy kiegészítését elrendelni tartozik, ha ez által az eljárás befejezése nem késleltetik, vagy ha a fél valószínűvé teszi, hogy a b'zonyitásfelvételnél hibáján kivül nem lehetett jelen és hogy távolléte folytán a bizonyitásfelvétel lényeges tökéletlenségben szenved. 83. §. A bizonyitásfelvétel alkalmával a kiküldött vagy megkeresett biró előtt felmerült vitás kérdések elintézése, a mennyiben azt a törvény a kiküldött vagy megkeresett biró hatásköréhez nem utasítja, a perbíróság által történik. E közbenszóló kérdések tárgyalására a perbíróság a feleket hivatalból megidézi. 84. §. A bizonyitásfelvétel eredménye felett a felek az ügy érdemével együttesen tárgyalnak. Ha a bizonyitásfelvétel nem a perbíróság előtt a tárgyalás folyamában történt, annak eredménye a szóbeli tárgyaláson a felvett iratok alapján a felek által előadandó. Ha a felek, illetőleg a megjelent fél előadása az iratok tartalmának meg nem felel, az elnök az előadás kiigazításáról gondoskodik, szükség esetében az iratokat a biróság valamely tagja, vagy a jegyző által felolvastatja. Ezen szabályok az esetben is megfelelően alkalmazandók, ha a perbíróság előtt a tárgyalás folyamában történt bizonyitásfelvétel eredményének előadása a biróság tagjaiban beállott változás folytán vagy más okból szükségessé válik. 85. §. A biróság valamely tényállítás valóságát, vagy valótlanságát a szóbeli tárgyalás egész tartalmából, valamint a bizonyítási eszközökből kiderülő okok szorgos méltánylása alapján, a józan gondolkozás és tapasztalat szabályai szerint itéli meg. Az okok, a melyek a biróság meggyőződését előidézték, úgyszintén a melyek miatt a biróság valamely a fél által ajánlott bizonyítást elégtelennek, vagy mellőzendőnek itélt, az Ítéletben tüzetesen előadandók. Törvényes bizonyítási szabályok által a biróság meggyőződésének alkotásában csak a törvényekben kijelölt esetekben van korlátolva. Az 1S68 : LIV. t.-c. 190. §-ában a tanubizonyitás kellékeire nézve foglalt szabály a jelen törvény által szabályozott eljárásban hatályon kivül helyeztetik, a hivatkozott törvénycikk 191. és 192. S-ainak a tanuságtételre nem bocsátható tanukra vonatkozó szabályai azonban érintetlen maradnak. 86. §. A bizonyítási teher szabályai, valamint a jogszabályok, melyek szerint valamely ténykörülmény egyáltalán, vagy az ellenkező bebizonyításáig valónak tartandó, úgyszintén melyek szerint valamely ténykörülmény más ténykörülményekből következtetendő (törvényes vélelem) az előző §. rendelkezése által nem érintetnek. 87. §. A biróság valamely kár vagy elmaradt haszon mennyiségét, ha a felek által ajánlott bizonyítékok megnyugtató eredményt nem nyújtottak, vagy eredményt előreláthatólag nem ígérnek, az összes körülmények figyelembevételével legjobb belátása szerint állapítja meg. A biróság a mennyiben ezen véleményének alkotásához szükségesnek találja nemcsak szakértők meghallgatását, hanem bizonyitásfelvételt és tudakozódásokat is hivatalból foganatba vehet. ÖTÖDIK FEJEZET. Határozathozatal. 88. §. A felebbezési biróság az elsöbiróság Ítéletét csak annyiban változtathatja meg, a mennyiben annak megváltoztatása kéretett. A felebbezési kérelem és ellenkérelem határain belül azonban a felebbezési biróság határozata kiterjed minden kérdésre, mely e kérelmek eldönthetése végett elbírálandó, habár e kérdések az elsöbiróság előtt tárgyalva vagy eldöntve nem lettek is. 89. §. A felebbezési biróság az ügyet, a mennyiben annak további tárgyalása szükséges, az elsőbirósághoz visszautasítani tartozik: 1. ha a megtámadott Ítélet az alap és mennyiség szerint vitás követelésnek alapját a 94. §. értelmében előzetesen megállapította ; 2. ha a megtámadott ítélet csupán a perújítás megengedhetőségének kérdésében határozott;