A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 39. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 3. r.

ÍL JOG. 341 Ha még az ülés folyamán mindkét fél megjeleli, a biróság bármelyik fél kérelmére elrendelheti, hogy a tárgyalás a felhíváskor megjelent felekkel befejezett tárgyalások után ugyanazon ülésben megtartassék, esetleg pedig a tárgyalás megtartására azonnal újabb határnapot tűz. 50. §. A határnap elmulasztása az ügy felhívásával kezdődik. A mulasztás a kérelem felett tartott szóbeli tárgyalás bezárásáig pótolható. 51. §. A biróság a mulasztás következményeinek kimondását a 47. és 4S. 8-ok eseteiben végzésileg megtagadja : 1. ha a meg nem jelent fél a tárgyalási határnapról törvénycsen nem értesíttetett ; 2. ha a biróság azt találja, hogy az idézés kézbesítése és a határnap közötti idő a megjelenésre nagyon rövid volt vagy a mulasztó fél a meg jelenésben természeti esemény vagy más elhárithatlan akadály által gátoltatott ; 3. ha a szóbeli tárgyaláson előadott kereset vagy viszontkereset és az annak megállapítására felhozott tények az ellenféllel még közölve nem voltak, vagy ha a megjelent fél a korábbi tárgyaláson előadottakat a meg nem jelent fél hátrányára módosítja. A jelen §. 1. és 2. pontjainak eseteiben a biróság az ügy tárgyalására hivatalból újabb határnapot tiiz ki. A 3. pont esetében a megjelent fél előadásai annak kérelmére jegyzőkönyvbe veendők és a meg nem jelent fél a jegyzőkönyv idevonatkozó másolatainak közlésével az ügy tárgyalására megidézendő. A mulasztás következményeinek kimondását megtagadó határozat ellen az újabb tárgyalás megtartására nézve halasztó hatályú felfolyamodásnak van helye. Ha a felfolyamodásnak hely adatik, a biróság a hivatalból kitűzendő újabb határnapon a mulasztás következményei felett a mulasztó fél meghallgatása nélkül határoz. 5J. §. Ha a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapig be nem é.kezett, a biróság új határnapot tűz ki és ezen a meg nem jelenés következményei feleit a mulasztó fél meghallgatása nélkül határoz. •53. §. A mennyiben a vitás jognak a pertársak részére vagy ellen csak egységes eldöntése lehetséges, azon pertársakkal szemben, kik valamely határnapot vagy határidőt almulasztanak, a cselekvő pertársak cselekményei mindaddig irányadók, mig maguk cselekvőleg nem lépnek fel. 54. §. A mennyiben a jelen törvényből más ki nem tűnik, az igazulásra nézve az 1881 : L1X. t.-c. 61—68. §-ai nyernek alkalmazást. NEGYEDIK FEJEZET. Bizonyítás. 55. §. A b'zonyitás felvétele, a mennyiben megkeresés szüksége nem forog fenn, a per bírósága előtt a szóbeli tárgyalás folyamán történik. 56 §: Ha a bizonyitásfelvétel elrendelése folytán a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, a biróság a bizonyitásfelvételt elrendelő végzésben a tényeket, a melyek iránt és a bizonyítási eszközöket, a melyekkel a bizonyítás felveendő, megjelölt és egyúttal az újabb tárgyalási határnapot kitűzi. Ha azonban a bizonyiiásfelvétel megkeresett biió által történik, az újabb határnap a bizonyitásfelvételt elrendelő végzésben csak az esetben tűzendő ki, ha a bizonyitásfelvétel befejezésének ideje előre megállapítható, ellenkező esetben a biróság a tárgyalás folytatására a határnapot a bizonyitásfelvétel befejezése után tűzi ki és arra a feleket hivatalból megidézi. 57. §. A biróság a bizonyitásfelvételt elrendelő végzéséhez nincs kötve. A biróság elrendelheti a bizonyitásfelvétel ismétlését vagy kiegészítését. 58. §. Ha a bizonyitásfelvétel vagy annak folytatása végett újabb határnap válik szükségessé, a határnap azon esetben is hivatalból kitűzendő, ha a korábbi határnapon a bizonyító fél, vagy mindkét fél meg nem jelent. 59. §. Megkereséseket, melyek a bizonyítási eljárás folyamában válnak szükségessé, a megkeresett bíró is teljesíthet. A megkeresésről a felek értesitendők. 60. §. A felek a bizonyítás felvételénél az esetben is jelen lehetnek, ha az nem a perbíróság előtt történik. E végből a megkeresett biró a feleket az általa kitűzött határnapról értesíteni tartozik. A bizonyitásfelvétel a kellően értesített felek távollétében is a lehetőség szerint foganatosítandó. A biróság a bizonyitásfelvételnél jelen nem volt fél kérelmére és költségére a bizonyítás újólagos felvételét vagy kiegészítését elrendelni tartozik, ha ez által az eljárás befejezése nem késleltetik, vagy ha a fél valószínűvé teszi, hogy a bizonyítás felvitelénél hibáján kívül nem lehetett jelen és hogy távolléte következtében a bizonyitásfelvétel lényeges tökéletlenségben szenvedett. 61. §. A bizonyitásfelvétel eredménye felett a felek az ügy érdemével együtt tárgyalnak. Ha a bi/.onyitásfelvétel nem az ítélő biróság előtt történt, a biróság gondoskodni köteles, bogy annak eredménye a tárgyaláson előadassék ; szükség esetében a bizonyításról felvett jegyzőkönyv tartalmát a biróság adja elő. 62. §. A biróság valamely tényállítás valóságát vagy valótlanságát a szóbeli tárgyalás egész tartalmából, valamint a bizonyítási eszközökből, kiderülő okok szorgos méltánylása alapján ítéli meg Az okok, a melyek a biróság meggyőződését előidézték, úgyszintén a melyek miatt a biróság valamely bizonyítást elégtelennek, vagy a fél által ajánlott bizonyítást mellőzendőnek ítélt, az ítéletben tüzetesen elöadandók. Törvényes bizonyítási szabályokhoz a biróság meggyőződésének alkotásánál csak a jelen törvényben kijelölt esetekben van kötve. A bizonyítási teher szabályai, valamint a jogszabályod, melyek szerint valamely ténykörülmény egyáltalán, vagy az ellenkező bebizonyításáig valónak tartandó, úgyszintén a törvényes vélelmek a jelen §. rendelkezése állal nem érintetnek. 03. §. A biróság valamely kár, vagy elmaradt haszon mennyiségét, ha a felek által ajánlott bizonyítékok megnyugtató eredményt nem nyújtottak, vagy eredményt előreláthatólag nem ígérnek, az összes körülmények figyelembevételével legjobb belátása szerint állapítja meg. A biróság, a I mennyiben ezen véleményének alkotásához szükségesnek találja, nemcsak szakéitök meghallgatását, hanem bizonyitásfelvételt és tudakozódásokat is hivata'ból foganatosíthat. 64. §. A közokiratok bizonyító erejére vonatkozó szabályok továbbra is érvényben maradnak. Az 186-í : LIV. t.-c. 167. és 168. §-ai szerint kiállított magánokiratok, ha valódiságuk kétségbe nem vonatott vagy bebizonyíttatott, teljes bizonyítékot képeznek arra nézve, hogy kiállítójuk az azokban foglalt nyilatkozatokat magáévá tette. Más alakban kiállított magánokiratok bizonyító erejét a biróság a jelen törvény 62. § a szerint szabadon mérlegeli. Adóslevelek azonban a kölcsön leolvasását és a kötelezettség elvállalását csak akkor bizonyítják teljesen, ha az 1868 : LlV. t.-c. 167. és 168. §-aiban előirt kellékeknek megfelel nek. Azon különös törvényes intézkedések, a melyek a magánokiratok teljes bizonyító erejét kevesebb alakszerűségekhez kötik, úgyszintén a melyek a jogügyletek érvényességére nézve különös kellékeket állapítanak meg, a jelen §. által nem érintetnek. 65. S;. A kereskedelmi könyveknek, továbbá az alkuszok naplóinak és kötjegyeinek bizonyító erejét, úgyszintén a könyvek bizonyító erejének időtartamát a biróság a jelen törvény 62. §-a szerint itéli meg. Hasonló módon itéli meg a biróság azon körülménynek a bizonyításra való befolyását, ha a kereskedelmi könvveknek a biróság által a ker. törv. 34. §-a alapján elrendelt felmutatása elmulasztatik. 66. $. A magánokiratok Írásának és aláírásának valódisága a jelen törvény szabályai szerint bizonyítandó A valódiság vagy valótlanság bizonyítása más kétségbe nem vont vagy bebizonyított Írással való összehasonítás által is történhetik. A biróság az összehasonlítás bizonyító erejét szakértők meghallgatása nélkül is megítélheti, vagy pedig a szükséghez képest az összehasonlítás eredménye felöl szakértőket hallgathat meg 67. §. Az okirat, a melylyel a fél bizonyítani akar, az ellenfél kívánatára vagy a biróság rendeletére a tárgyaláson eredetben felmutatandó. Az okirat eredetben vagy másolatban és ha az okiratnak csak egyes részei bírnak jelentőséggel, legalább kivonatban a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklendő. Ha az ellenfél az okirat valódiságát kétségbevonja vagy meghamisítását állítja, az eredeti okirat a per jogerejü eldöntéséig a bíróságnál megőrzendő. Az 1868 : LIV. t.-c. 187. §-ának az eredetiek hivatalbóli beszerzésérc vonatkozó szabálya, valamint a kereskedelmi könyvekkel való bizonyítás módjára nézve fennálló szabályok érintetlen maradnak. 68. §. A bizonyító fél kérelmére az ellenfél a birtokában lévő okiratot felmutatni tartozik, ha az okirat kiadására vagy felmutatására peren kívül is kötelezve van, vagy ha az okirat tartalmánál fogva a felekre nézve közös. Közösnek tekintendő az okirat nevezetesen azon személyek között, kiknek érdekében kiállíttatott vagy kiknek kölcsönös jogviszonyait tanúsítja. Közösnek tekintendők az érdekeltek között vagy azok egyike és egy közös közbenjáró között valamely jogügyletre nézve folytatott Írásbeli tárgyalások is. A biróság a felmutatási kötelesség felett vita esetében végzésileg határoz. A végzés ellen külön jogorvoslatnak nincs helye. Ha az ellenfél kétségbevonja, hogy az okirat birtokában volna, a biróság által a tagadás valóságának, valamint az okirat hollétének és azon körülménynek kiderítése végett, hogy az okiratot nem szándékosan semmisitette-e meg vagy tette hasznavehetlenné, esetleg az okirat tartalmának megállapítása végett eskü alatt kihallgatandó. A biróság a 62. §. szerint itéli meg, hogy a bizonyító fél által felmutatott másolat vagy az okirat tartalmára nézve előadottak mennyiben érdemelnek hitelt, ha az ellenfél az ok ratot, melynek birtokát beismerte, ki nem adja, az eskü alatti vallomást megtagadja, vagy ha vallomásából vagy egyébként kitűnik, hogy az okiratot szándékosan megsemmisítette vagy hasznavehetetlenné tette. 69 §. Ha a biróság a fél által hivatkozott tanú kihallgatását szükségesnek találja, a tanút, a mennyiben jelen van, azonnal kihallgatja, különben pedig a tárgyalás folytatására kitűzött határnapra idézvénynyel megidézi. Ha a tanú a biróság székhelyén és az e helyen lévő járásbíróságok területén kívül tartózkodik, a kihallgatás az 1868 : LIV. t.-c. 198. §-a értelmében megkeresvény utján történik. Az 1868 : LIV. t.-c 197. §-a a jelen § által nem érintetik. 70. §. Tanuságtételre nem bocsáthatók : 1. a lelkész arra nézve, a mi vele a gyónásban, vagy a titoktartás egyházi kötelessége alatt közöltetett; 2. hivatalban lévő, vagy abból kilépett közhivatalnok, ha a tanúságtétellel a hivatali titoktartás kötelességét megsértené és ezen kötelesség alul illetékes felettes hatósága által fel nem mentetett. 71. §. A tanúságtétel megtagadható : 1. ha a kérdésre adandó felelet a tanunak, fel- vagy lemenő ágbel