A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 39. szám - Törvénytervezet fizetési meghagyásokról. 2. r. - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 5. [r.]

R. JOG. 339 burjánosnék, gyökerestül kiirtani ós a törvényhozást, törvénytelen házasságban élők ellenében alkalmazandó szigorú törvény meg­hozatalára serkenteni. Törvénytervezet fizetési meghagyásokról. Készitte : POLGÁR JÓZSEF, vámos-mikolai kir. járásbiró. (Befejező közlemény.) * 49. §. A kötelezett félnek ugyanis jogában áll, ha a köve­telést alaptalannak találja, a követelést, illetve annak a fizetési meghagyásban meghatározott egyenértékét járulékaival együtt a 4S. i^-ban megszabott határidőben birói letétbe helyezni, mely esetben a végrehajtási eljárás felfüggesztésével a jogosított fél oda utasítandó, hogy a fizetési meghagyással neki kézbesített kérelem első példányát az ügy tárgyalása céljából 8 nap alatt annál is inkább terjeszsze be, mert ellenkező esetben a fizetési meghagyás az azt követett eljárással együtt hatályon kívül helyeztetik s a birói letétbe helyezett összeg a kötelezettnek minden további kérelem nélkül hivatalból kiutalványoztad!;. 50. §. Ha a jogosított fél a kiszabott határidőben a kérelem első példányát beterjeszti, az ügy tárgyalására az előző szakaszok szerint határidő kitűzendő és a per a 42. §. szerint letárgya­landó. 51. §. Ha azonban a jogosított fél a kiszabott határidőben a kérelmet be nem terjeszti, a bíróság a fizetési meghagyást az azt követett eljárással együtt hatályon kivül helyezi, a letétbe helyezett összeget a kötelezett félnek kiutalványozza s egyúttal a birói letétbe helyezés költségeit megállapítván, a jogosított felet annak 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében elmarasztalja. 52. §. A kérelem beterjesztésére kiszabott határidőnek el­mulasztása miatt igazolásnak helye nincs és a jogosított fél minden egyéb jogorvoslat kizárásával követelését csak külön folyamatba teendő perrel érvényesítheti. 53. §. Az igazolási kérelem felett a bagatell és sommás bíróságoknál szóbeli, a kir. törvényszékeknél pedig jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik. Utóbbi esetben a felek nyilatkozataikat a tár­gyalás napján tartoznak a jegyzőkönyvbe bevezetni. Az igazolás kérdésében eskü általi bizonyításnak helye nincsen. Az igazolást kérő, az ellenfélnek okozott költségekben, ide értve a képviseltetéssel járó költségeket is, az igazolás megadása esetében is elmarasztalandó. 54. §. A mennyiben bagatell, vagy sommás eljárás alá tar­tozó ügyben adatik be igazolás, annak megadása esetében az ügy érdeme újabb határidő kitűzése nélkül azonnal tárgyalandó, ha a felek a tárgyalás azonnali megtartását közös megegyezéssel el nem halasztják. 55. §. A kir. törvényszék hatásköréhez tartozó ügyekben az igazolás megadása esetében a biróság a pernek jegyzőkönyvi tárgyalására határnapot tűz. 56. §. Az igazolás tárgyában szolgáltatott bizonyítékokat a bíróság szabadon mérlegeli. 57. §. Az elmulasztott határidőt követő naptól számított 8 nap eltelte után beadott perre utasítás és igazolási kérelem hivatalból visszautasítandó. 58. §. Semmiségi panasz, illetve fel folyamodásnak van helye: a) ha a perre utasítási és igazolási kérelem, mint elkésett, tévesen lett visszautasítva; b) ha a perre utasítási és igazolási kérelem a 48. §-ban megszabott határidőn túl adatott be és a perre utasítás és iga­zolásnak hely adatott. A másodbiróság által hozott s az első bírósági végzést akár helybenhagyó, akár megváltoztató végzése ellen további jogorvos­latnak helye nincs. 59. §. A kellő időben beadott igazolási kérelemnek a végre­hajtásra halasztó hatálya van. Ezen esetben az igazolási kérelem beadása előtt foganatosított végrehajtás az igazolás jogerejű el­döntéséig azon állapotban marad, melyben az igazolási kérvény beadásakor volt. 60. §. Ha a perre utasítás és igazolás merőben alap nélkül kéretett, a kérelmező lü frttól 500 frtig terjedhető pénzbírsággal büntethető. E birságért való felelősségre nézve az 1881. évi LlX. t.-cikk 60. §-ának intézkedései alkalmazandók. * Előző közleményt lásd a »J o g« 38. számában. 61. §. Perújításnak van helye a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése esetében is : a) a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számitott 10 év alatt, ha a kötelezett fél lényegileg a követelés tárgyára vonatkozó olyan bizonyítékot hoz fel, mely a követelés valódisága és fennállásának megdöntését célozza; b) szintén a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől szá­mitott 10 év alatt az 1868. évi LIV. t.-cikk és az 1881. évi LIX. t.-cikk 73. §-a eseteiben. 62. §. Perújításnak rendszerint csak egy izben van helye s ha a kötelezett fél perújítást használt, azzal a jogosított fél rend­szerint nem élhet. Ha azonban a jogosított fél a perújítás folytán részben vagy egészben pervesztessé lön s a per érdemére vonatkozó új bizonyítékot talál, ezen bizonyíték alapján a pert megújíthatja, de tartozik hitelt érdemlőleg kimutatni, hogy ezen bizonyítékot nem használhatta. 63. §. Ha a kötelezett fél által indított perújítás folytán a jogosított fél részben vagy egészben pervesztessé lön, a? ítéletben a fizetési meghagyás részben vagy egészben hatályon kivül helye­zendő. 64. §. A jogosított fél által folyamatba tett újított per a fizetési meghagyásban foglalt kérelmen túl nem terjedhet. 65. §. A kötelezett fél az általa használt újított perben jogosítva van viszonkeresetét ép ugy előadni, mint azt esetleg az alapperben tette vagy tehette volna. 66. §. A perújítás a fizetési meghagyás végrehajtását nem akadályozza. 67. §. A fizetési meghagyás beadásával egyidejűleg, vagy a ki'relem beadása után, de a megszabott fizetési határidő eltelte előtt a jogosított fél kérelmére biztosítási végrehajtás rende­lendő el: a) ha a veszély valószínűsége községi bizonyítvány vagy már előzőleg elreudelt biztosítás vagy kielégítési végrehajtási jog­erős végzéssel igazoltatik; b) a veszély igazolása nélkül is elrendelendő a biztosítási végrehajtás az 1881. évi LX. t.-cikk 225. § a alapján. 68. §. A biztosítási végrehajtás elrendelése iránti kérvény kivétel nélkül azon bíróságnál nyújtandó be, melynél a fizetési meghagyás kibocsájtása kérelmeztetett. 69. §. A kifogással meg nem támadott fizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtásnak van helye. 70. §. A végrehajtás és biztosítási eljárásra egyebekben az 1881. évi LX. és az 1877. évi XXII. t.-cikk rendelkezései érintet­lenül hagyatnak. 71. §. Az ezen eljárás alapján folyamatba tett perben az 1877. évi XXII. és a polgári törvénykezési rendtartás itt nem érintett szakaszai megfelelöleg alkalmazandók. 72. §. Ezen törvény életbeléptetése és végrehajtáásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. (A büntetés feltételes elengedésére vonatkozó F a y e r-féle tervezet.)* Irta : Dr. GRUBER LAJOS bpesti ügyvéd. A »Togtud. közlöny 29. számában Fayer László tanár ur közölte a büntetés feltételes elengedésére vonatkozó törvény terve­zetét. Ez Magyarországon az első ilynemű javaslat, melylyel iro­dalmi részről találkozunk. Holott Angliában és Belgiumban évek óta létezik már ily törvény ; Ausztriában és Franciaországban tör­vényjavaslatok készültek; Franciaországban a senatus eddigelé azt már el is fogadta ; a Német birodalomban különböző kormá­nyok már foglalkoztak a kérdéssel és erre irányuló véleményt kértek közegeiktől; ezen kivül ott az irók már egész sorát készí­tették el a törvénytervezeteknek; tavaly a kriminalisták nemzet­közi egyesületének brüsseli gyülekezetén, az idén ezen egyesület német fiókjának hallei gyülekezetén, valamint az idei szt.-péter­I vári IV. nemzetközi büntető- és börtönügyi kongressuson is min­1 denütt a fentebb említett kérdéssel foglalkoztak. Ezen kivül a j németek a politikai napi lapokban, jogi folyóiratokban és aggasztó * A feltételes elitélés kérdését napirendre fogja kétségkivül törvény­! hozásunk is tűzni. A jogászgyülés legközelebb megvitatandó tárgyai közé is | felvette. Hogy tájékozzuk olvasóinkat a hazánkban e kérdésről legutóbb megjelent irodalomról, ezennel kizöljük a t. laptársaink által eddig hozott cikkeket. Egy külön közleményben a külföldi irodalom termékeit fogjuk I ismertetni. A szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom