A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 33. szám - Az igazságügyi orvosi tanács - A külföldi cs. és kir. consulatusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. 5. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 33. számához. Budapest, 1890. augusztus 17-én. Köztörvényi ügyekben. A darabszámra fizetett segéddel való viszonyt, más szerződési megállapodás hiányában, a munkaadó csak 15 napi felmondásra bonthatja fel. A munkaadónak azon kijelentése, hoiry a segédnek a kötött szerződés ellenére a kötelezettnél kisebb munkabéri fog fizetni, a szerződési kötelezettség teljesítésének megtagadásál képezi s tör­vényes okul szolirál arra, hogy a seiréd felmondás nélkül azonnal kiléphet s a felmondási időre járó illetményeit a munkaadótól ki'<\ etelhel >. A budapesti kir. itélö tábla: Az e.-b. íteletet, a mennyi­ben abban követelésének 18 frtnyi része tekintetében felperes keresetével elutasittatott, helybenhagyja, egyebekben azonban meg változtatja s alperest végrehajtás terhe alatt kötelezi, hogy fel­peresnek 36 frt tőkét, és jár. megfizessen. Indokok: Alperesnek az a védekezése, hogy felperesnek, mint darabszámra fizetett segédnek felmondáshoz igénye nincs, nem bir alappal, mert az ISSi : XVII. t.-e. 93. és 95. §. e) pont­jából nyilvánvaló, hogy a darabszámra fizetett segéddel való viszonyt, más szerződési megállapodás hiányában, a munkaadó az id. törv. 92. §. értelmében csak 15 napi felmondásra bonthatja fel, már pedig alperes maga sem állítja, hogy felperes beszegődéskor vagy utóbb a törv. felmondáshoz való jogáról lemondott. A felek előadásai és a kihallgatott tanuk vallomásai szerint felperes azért hagyta el rögtön alperesnek szolgálatát, mert N. G. cégtag 18SS. ápr. 3-án felperesnek határozottan kijelentette, hogy neki ezentúl az ívenként kötelezett 4 frt 80 kr. helyett csak 4 frtot fog fizetni. Kérdés tehát, jogosítva volt-e felperes e miatt azonnal kilépni vagy nem ? Alperesnek az a kijelentése, hogy fel­peresnek a kötött szerződés ellenére a kötelezettnél kisebb munka­bért fog fizetni, kétségtelenül egyik szerződési kötelezettség tel­jesítésének megtagadását képezi, az idézett ipartörvény 95. §. b) pontja szerint tehát törvényes ok volt arra, hogy felperes fel­mondás nélkül azonnal kiléphetett. Minthogy pedig a felmondás nélküli jogos kilépés esetében a segéd ép ugy, mint a felmondás nélküli jogtalan elbocsátás esetében a munkaadótól követelheti, hogy neki azt a bért vagy egyéb illetményt, mslyet a felmondási határidő alatt élvezett volna, megadja, minthogy továbbá alperes határozottan nem tagadta, hogy felperesnek heti keresménye átlag 18 frtot tett, mi különben L. J. tanú vallomása által is támogat­tatik, minthogy végül az a körülmény, hogy felperes már kiszedett 4 ív correcturájának és revisiójának teljesítése nélkül, bár e munka­díjat már megkapta volt, eltávozott, alperesnek csak arra adott jogot, hogy felperestől a correctura és revisióért netán harmadik nak fizetett összeg megtérítését követelje, ennélfogva alperest két heti keresménynek megfelelő 36 frtnyi összeg, ugy keresetileg kért és külön nem kifogásolt késedelmi kamatainak, valamint az 1868 : LIV. t-c. 251. §. értelmében, mint túlnyomóan pervesztest, a per és felebbezési költség megfizetésére kötelezni kellett. A most megítélt 36 frtot meghaladó 18 frtra nézve azonban felperes keresete nem bir alappal, mert a C) alatti árszabálynak »általános szabályok« 5. pontja felmondás esetén intézkedik, a jelen esetben azonban felmondás egyik részről sem történt, e részben tehát felperes keresetével helyesen lett elutasítva. A m. kir. Curia: A másodbiróságnak neheztelt Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1890. márc. 21-én, 1,101. sz. a.) Habár a feltétlen marasztaló Ítélet másodhiróságilag megvál­toztatott is, a pernyertes félnek joga van a biztosítást kérni bár­mikor, mindaddig, miír az ügy jogerejüleg a legfőbb ítélőszék által eldöntve nincs. A budapesti kir. ítélő tábla dr. Szörényi Lipót ügyvéd által képviselt Brill Ferenc felperesnek elleni 1,164 frt 40 kr. és jár. iránt a bpesti kir. keresk. és váltótszék mint keresk. bíróság előtt folyamatba tett és az 1890. január 3-án 25/90. sz. a. hozott végzéssel elin­tézett bizt. végreh. ügyét kérvényező felperesnek az 1890. január 6-án 864. sz. a. közbetett felfolyamodása folytán az 1890. június 23-án tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott. — A kir. itélő tábla az első bíróság végzését megváltoz­tatja, az 1889. január 28-án 1,172/89. sz. a. hozott feltétlenül marasztaló első bírósági Ítélet alapján, — tekintve, hogy alpe­resek az ellen halasztó hatályú felebbezéssel éltek, az 1881: LX. t.-c. 224. §. első bekezdése értelmében a bizt. végrehajtást Brill Ferenc felperes javára 1,164 frt 40 kr. tőke, ennek 1886. június 29-töl számítandó 6°/o kamata, 30 frt 50 kr. perbeli, 13 frt 60 kr. kérvényezési és a még felmerülendő költségek erejéig II. rendű alperes bpesti lakos ellen annak összes ingó vagyonára elrendeli; — s a kir. tszéket további megfelelő eljárásra utasítja. Dr. Szörényi Lipót ügyvéd felfolyamodási munkadíját és kiadását saját fele irányában a kir. itélő tábla 17 írt 65 krban állapitja meg. Indokok. Az 1881 : LX. t.-c. 224. §-ának az a rendelkezése, hogy a készpénzbeli követelés felett hozott feltétlenül marasztaló s az elmarasztalt fél részéről ha­lasztó hatályú felebbezéssel megtámadott első bírósági Ítélet alapján bizt. végrehajtásnak van helye, a bizt. végrehajtás kérel­mezése, avagy elrendelésének időpontja tekintetében korlátolva nem lévén, nyilvánvaló, hogy a pernyertes felperes az 1881 : LX. t.-c. 224. §-bau engedett jogával mindaddig élhet, míg fizetésre kötelező első bírósági Ítélet jogerejüleg megváltoztatva nem lett. Fennforgó esetben igaz ugyan, hogy a kir. törvszéknek a bizt. végrehajtás iránti kérelem alapját képező 1,172/89. sz. ítéletét a bpesti kir. itélő tábla 1889. december 17-én 1,956/89. v. sz. a. hozott ítéletével részben megváltoztatta, s felperest keresetével a együtt perbevont másod­rendű alperessel szemben elutasította, az az ítélet azonban, mint­hogy ellene felperes az e helyről 1,024/90. v. sz. a. a m. kir. curiához felterjesztett ügyiratok szerint felebbezéssel élt, — jog­erőre nem emelkedett. — Minthogy pedig az 1881 : LX. t.-c. 28. §-ából merített jogi hasonlóság alapján a biztosítást kérni jogosított félnek ez a joga a feltétlenül marasztaló ítélet nem jogerős megváltoztatása idejében ép ugy fennáll, mint a hogy egy elrendelt és foganatosított kiel. vagy bizt. végrehajtás csak az esetben oldható fel, ha a marasztaló határozattal ellenkező birói határozat jogerőre emelkedett, — a kir. tszék helytelenül rendel­kezett, midőn felperest a bpesti kir. itélő tábla 1,956/89. sz. a. még jogerőre nem emelkedett Ítéletére való tekintettel bizt. végre­hajtás iránt beadott kérelmével elutasította; ugyanazért végzését megváltoztatni kellett (1890. június 23-án 1,025. sz.) A közös okirat előterjesztése iránti alkereset a végirati határidő első felében is beadható. Ez által a végirat beadásának határideje csak felfüggesztettnek s nem meghosszabbítottnak tekin­tendő. Roth Endre ügyvéd által képviselt M. János és M. Máriának. Varga Ferenc ügyvéd képviselte D. János ellen néhai M. Jánosné utáni örökösödés iránt, a lőcsei törvényszék előtt folyamatba tett rendes perében, felperesek közös okirat előterjesztésére alkerese­tet adtak be. A törvényszék 1889. február 2l-én 840. sz. a. végzéssel a per tárgyát képező házra nézve M. István mint eladó és D. János s neje mint vevők közt létrejött adásvevési szerződést, a perben álló felekkel közös okiratnak nyilvánitá s alperest kötelezte, hogy azt felperesek képviselőjével a végzés vételétőli 15 nap alatt per­rendszerüleg közölje, avagy esküt tegyen arra, hogy azon szer­ződés nincsen birtokában, annak hollétét nem tudja, sem tudtá­val meg nem semmisittetett. A m. kir. tábla e végzést helybenhagyta azon indokolás­sal : mert közös okirat előterjesztése iránti keresetnek a főügy folyama alatt helye van :perr. 188. §,) az alkereset tehát a vég­irat beadására kitűzött határidő első felében is beadható s annak benyújtását nem akadályozza a törv. rendtartásnak az a rendel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom