A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 33. szám - Az igazságügyi orvosi tanács - A külföldi cs. és kir. consulatusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. 5. r.

130 A JOG kezese, hogy a végirat beadására kitűzött határidő meg nem hosszabbítható; mert alkereset beadása esetén a már idézett §. értelmében a főügy tárgyalása függőben marad s igy a végirat beadásának határideje és az alkereset beadása és tárgyalása következtében csak felfüggesztettnek, nem pedig meghosszabbítottnak tekintendő. Helyi illetőség: meg1 nem vásárolt ára visszavétele iránt indított perben. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróságnak a birói illetékesség megállapítása tárgyában 1889. évi január hó 24-ik napján 959. szám alatt hozott végzését megváltoztatja és a soproni kir. járásbíróságot felperes keresete felett való bíráskodásra helyileg illetéktelennek mondja ki, ennek következtében az elsőbiróság ítéletét az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-ának a) pontja alapján megsemmisíteni kellett. Indokok: Felperes keresetét az alperes által részére küldött árú visszavétele iránt indítván meg, alperesnek a bíróság helyi illetékessége ellen emelt kifogása folytán a helyi illetékességet a ptrs. 35. §-a értelmében azon az alapon kérte megállapítani, mert alperes neki a kereseti árút Sopronba küldte, ha tehát a kereseti árú megrendeltetett is, az Sopronban volt átveendő, az átvétel mint teljesítési helyre való tekintettel pedig a soproni kir. járásbíróság a már idézett törvényhely alapján helyi illetőséggel bír. Minthogy azonban felperes kereseti kérelme nem szerződés teljesítésére vagy érvénytelenítésére, hanem arra irányul, hogy alperes az árút, mint általa meg nem vásároltat, vegye vissza, ily esetben pedig a ptrs. 35. §-a alkalmazást nem nyerhet s minthogy a Bécsben lakó alperesre nézve a soproni kir. járásbíróság a ptrs. 39. §-a értelmében illetőséggel nem bír, az elsőbiróság fent emiitett végzését megváltoztatni, a soproni kir. járásbíróságot felperes keresetére nézve helyileg illetéktelennek kimondani, az érdemben hozott ítéletet pedig megsemmisíteni kellett. (1889. évi október 31-én, 1,763. váltószám.) A visszvégrehajtás kiterjed mind arra, a mi az alapperbeli végrehajtásnak tárgya volt; tehát az alapperben felmerült költségekre is, habár az újitott perben hozott ítélettel ezeknek megfizetésére az újított alperesek kifejezetten nem köteleztettek is. A kaposvári kir. törvényszék: Miután az újított perben hozott Ítélet joghatálya az alapperben hozott Ítéletben megítélt költségekre ki nem terjeszthető, a kir. törvénys2ék ezen végrehajtási kérvényt elutasítja. (1888. évi december'24-én, 9,031. szám.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, az újító felperes részére a visszvégrehajtást 45 frt 56 kr. tőke, 10 frt 30 kr. kérvényezési és még felmerülendő költség erejéig elrendelni és az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Az újitó felperesnek az 1881. évi LX. t.-c. 40. §-ának b) pontja szerint a visszvégrehajtáshoz joga van; mert az alapperbeli Ítéletet hatályon kivül helyező újított perbeli Ítélet jogerőre emelkedett. A visszvégrehajtás kiterjed mindarra, a mi az alapperbeli végrehajtásnak tárgya volt; tehát az alapperben felmerült költségekre is, habár az újított perben hozott Ítélettel ezeknek megfizetésére az újított alperesek kifejezetten nem köteleztettek is. Ez okokból az elsobiróságnak végzését megváltoztatni s a vissz végrehajtást elrendelni kellett. (1889. évi március hó 19-én 11,054. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó^ügyekben. A Táltói elévülést félbeszakítja az oly kereset is, mely hiánypótlás végett záros határidő kitűzése nélkül visszaadatott, ha a végzés vételétől a pótolt kereset beadásáig az elévülési idő el nem telt. Hogy az örökös kötelezhető legyen, a hitelezőnek már a per folyamán ki kell mutatnia, hogy az örökhagyó után hagyaték maradt és hogy az miből áll. (M. kir. Curia, 1890. április 16-án 65. sz. a.) Kezesség melletti szabad lábra helyezés súlyos betegség címén. — A fogház rts. 50. §-a. A gyulafehérvári kir. törvényszék sikkasztás bűntettével vádolt G. Kálmán elleni bűnügyben vádlott szabad lábra helyezése ügyében végzett: A kir. törvényszék a kérelemnek helyt adva utasítja G. Kálmán védőjét, hogy R. József a—i polgármestertől arra nézve, hogy szabad lábra helyezendő G Kálmán vizsgálati foglyot a kir. törvényszék idézése vagy bármely rendelete következtében azonnal előállítja, egy szabályszerűen hitelesített nyilatkozatot beszerezve terjeszsze a kir. törvényszékhez s egyidejűleg jelentse, hogy védence ápolás végett kinél lesz elhelyezve. Mert a vizsgálat során kihallgatott dr. Bl. Gábor és dr. N. Károlynak egybehangzó, sőt dr. Bl. Gábor mint a G. Kálmán betegségét utóbbi időben kezelő orvosnak határozott s e mellett a fogházorvosnak ugyanazon értelemben nyilatkozó véleményével kétségtelenül meg van állapítva, hogy a vizsgálati fogságban levő G. Kálmán olyan veszélyes kórbajban szenved, mely folytonos különleges kezelést és gondos ápolást igényel, melyben — miként azt a fogházorvos előterjesztett véleményében indokoltan ki is fejti — a fogházi kórházi viszonyok rendezetlen volta miatt a fogházban nem részesíthető s alaposan lehet tartani attól, hogy a kóros állapot kimerülésig fokozódhatik. Annálfogva, minthogy G. Kálmán még elitélve nincsen, csakis vizsgálati fogságban van, következőleg a szorgalmazott kérelem feletti határozathozatal a kir. törvényszékhez tartozik; továbbá minthogy a vizsgálat már végleg befejezve lévén, annak meghiúsításától tartani nem lehet, sőt tekintve G. Kálmánnak családi, vagyoni állapotát, megszökése sem nyújthat aggodalomra okot; ezek mellett, minthogy G. Kálmán egyénisége is tekintetre érdemes, kit igazolt kóros állapotánál fogva a fogházi rendtartás 50. §-ában foglalt kedvezmény értelmében ápolás végett, betegsége tartamára kezesség mellett különben is lehet szabad lábra helyezni, a védő által védence nevében s érdekében előterjesztett kérelem teljesítését megengedni s a védőt, tekintve, hogy a kezeslevelet nem mutatta be, sem azt, hogy védence kinél lesz ápolásra elhelyezve, meg nem jelölte, ezen hiányok pótlására utasitani kellett. (1890. május 5-én 1.923. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla: A kir. törvényszék végzését megsemmisíti, mivel az erdélyi részekben érvényben levő bprts rendelkezései értelmében a jogérvényesen elrendelt vizsgálati fogságban lévő vádlott kezesség mellett nem helyezhető szabad lábra, a beteg foglyokra vonatkozó szabályrendeletekben előirt eljárásra pedig a kir. törvényszékek nem illetékesek. (1890. évi május 20-án 2.315. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a kir. tábla végzésének neheztelt része összefüggésbe véve az indokokkal, tartalmának lényegére nézve az első bírósági határozat megváltoztatásával vádlott védőjét azon kérelmével, hogy vádlott súlyos betegség miatt házi ápolás végett kibocsáttassák, elutasította ; tekintve, hogy e szerint az ügy a Curia érdemleges elbírálása előtt áll; tekintve, hogy jelen esetben nem az döntendő el, vájjon azon okok megszüntek-e, melyek a vizsgálati fogság elrendelése alkalmával fennállottak, hanem az, hogy betegség okából megengedhető-e vádlottnak, hogy speciális gyógykezelést igénylő betegségét otthon gyógyíthassa akkor, midőn ily gyógvkezelést a fogházban nem nyerhet; tekintve, hogy ily intézkedést a fogházi rendtartás 50. §. megenged ; tekintve, hogy három szakértő vádlott életének fentartása okából feltétlen szükségesnek tartja azt, hogy vádlott házi gyógykezelésben részesüljön; tekintettel a fogházi helyiségek állapotára és a berendezett kórház hiányára; tekintve, hogy az elsőfokú bíróság által csak kezesség mellett engedtetett meg a szabadlábra helyezés : mindezeknél fogva a kir. tábla végzésének neheztelt része megváltoztatik és az elsőfokú bíróságnak 1,923. sz. a. végzése hagyatik helyben oly utasítással, hogy a főtárgyalás mielőbbi megtartása iránt kellőleg intézkedjék. (1890. évi július hó 9-én 6.293. sz. a.) A részvénykönyTbe irt részTényes ellen az osztalékra vezetett foglalás hatálya bemutatóra szóló részTényeknél. A kaposvári kir. járásbíróság': dr. A. József felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A hivatalból becsatolt végrehajtási iratok szerint az 1885. évi 1780., 1795., 1796. és 1797. sz. alatti kiküldetések folytán a karánsebesi kir. törvényszék által H. Lipót ellen megrendelt biztosítási végrehajtás foganatosítása alkalmával az 1885. évi április hó 8-án felvett végrehajtási jegyzőkönyv szerint a somogymegyei takarékpénztárnál H. Lipót nevén vezetett 54. és 392;> sz. takarékpénztári részvények s ezeknek összes szelvényei birói foglalás alá vétetvén, a végrehajtónak eme ténye az 1885. évi 1.903. szám alatti végzéssel tudomásul vétetett. Miután eme jogi cselekmény ez ideig meg nem támadtatván, érvényében fennáll s