A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 33. szám - Az igazságügyi orvosi tanács - A külföldi cs. és kir. consulatusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. 5. r.

294 A j o a A VI. fejezethez. Az 1869 : IV. törvénycikk az összeférhetlenség kérdését szabályozó i észében is némi módosítást igényel, mert valóban a birói karnak oly szertelen mérvű elszigeteltetése minden egyéb foglalkozástól, hogy annak tagjai még mint egyetemi magántanárok se működhessenek, az incompatibilitas különben üdvös elvének oly tulhajtása melyből közéletünkre csak kár, de haszon nem származik. Viszont lehetővé kell tenni azt is, a mi több kul földi államban is történik, hogy az egyetemi és jogakadémiai jogtanárok is résztvehessenek a birói teendőkben. Hiányos e területen az 1869 : IV. törvénycikk még azért is, mert a rokonság és sógorságról, mint az együttes alkalmazás egyik akadályáról szólva, a 16. §-ban csak törvényszéket emlit. Mellőzi teljesen a birói segéd- és kezelő személyzetre vonatkozó összeférhetlenségi esetek szabályozását, mely a birói ügyviteli szabályokban megoldást nyer ugyan, de oly hézagosan, hogy a rokonság és sógorság összeférhetlenségi esete sem a birói hivatalnokok között, sem a biróság tagjaival szemben még csak érintve sincs. Az 1871 : XXXIII. törvénycikk 10. § a a kir. ügyészség tagjainak egymás közötti rokonsági és sógorsági viszonyáról mint az együttes alkalmazás akadályáról hallgat és csakis a biróság tagjaival szemben szabályozza a kérdést és még ez is hiányos, mert törvényszékről szól és hallgatással mellőzi a felsőbb bíróságokat. A VII. fejezethez. A rangfokozatról elszigetelten a többi állami tisztviselőktől a jelen tervezet nem intézkedhetik. Az összlétszámba foglalásról (concretalstalus) azonban, melyhez a tervezet kettős célt, t. i. a fizetési fokozatokba való elölépésbiztositását és a rangsor nyilvántartását fűzi, a rangfokozat megállapítása nélkül is rendelkezhet. A részletes intézkedések e tárgyban nem törvénybe valók, de határozottan a törvényhozás feladata kijelölni az alaptételeket, melyekhez az összlétszámba foglalásra jogosítottak kötve vannak. A tervezet az összlétszámba foglalás irányadó elveinek megállapításánál különös figyelemmel volt arra, hogy az összlétszámba foglalás ne fajuljon minden haszon nélküli puszta bureaukratikus beosztássá, hanem ott érvényesüljön ez, a hol a rendszerből ugy a közszolgálat általános, mint a tisztviselők egyéni érdekei hasznot meríthetnek. Ezért tartózkodik a tervezet merev szabályok felállításától, de a kijelölt alaptételekkel mégis kellő határokat von a végrehajtó hatalom jogkörének. Kötelező (obligatorius) és az ország egész területére kiterjedő összlétszámba foglalást csak oly állásra nézve ismer a tervezet, a mely álláshan több fizetési fokozat van. De megengedi, hogy más állások is összlétszámba legyenek foglalhatók, a mennyiben ez célszerűségi és méltányossági tekintetben szükséges. Megengedi a tervezet, hogy az 52. §. egy azon csoportjában foglalt állásúak egy és ugyanazon összlétszámba legyenek összefoglalhatók. Semmi sem zárja ki, hogy például : a kir. táblai tanácselnökök a curiai bírákkal stb. összlétszámot képezzenek, vagy ha célszerűbb, ugy a kir. táblai tanácselnökökre, a törvényszéki elnökökre, főügyészekre stb. különkülön concretaNtatust is lehet alkotni. Ma nem volna helyes részletes csoportosításokkal korlátokat szabni, mert valóban a bíróságok külső szervezetének befejezése előtt ez nem nyugodnék kellő tapasztalati alapon. De különben is a fizetések általános összefüggő rendezése előtt nem is lehet az összlétszám-csoportokat fixirozni. Mindazáltal a vezérelveket, melyek e téren is irányadók, a tervezet kijelöli. Gyakorlati szempontból legnagyobb horderővel bir az, hogy a szerzett rangsoi és fizetési fokozat arra az esetre is biztosittassék, ha valaki eddigi állását uj, de hasonrangu állással cseréli fel. E cél szolgálatában áll az 52. §. Egyúttal a tervezet azzal a rendelkezéssel, hogy az eddig élvezett nagyobb fizetés az egy azon csoportban foglalt állásokra való kinevezés esetében érintetlenül fenmarad: szerfölött nagy practikus előnyt biztosit. Ugyanis a nélkül, hogy a fizetések szabályozásának elébe vágna : a tervezet biztosítja azt, hogy az egyazon csoportban foglalt állásban levők nagyobb fizetésüket megtarthatják áthelyezés esetén is. Azonnal lehetővé válik, hogy vidéki törvényszéki elnöki állásokra I. osztályú kir. táblai bírák, a budapesti törvényszéki elnöki állásra I. oszt. curiai birák, kir. táblai tanácselnökök fizetésük megtartásával és rangsoruk biztosításával átléphetnek. Minden, még a legjobb törvények sikere is az embereken fordul meg és e rendszer a nélkül, hogy az egyazon csoportban foglalt állások föltétlenül egyenlő javadalmazással láttasanak el, mi pénzügyi helyzetünkben egyelőre alig keresztülvihető, lehetővé teszi, hogy valóban kipróbált, tekintélyes erők kellő helyen alkalmazhatók. Az igazságügyi orvosi tanács. Az igazságügyminiszter a következő körrendeletet intézte az összes első folyamodásu kir. ügyészségekhez, »az igazságügyi orvosi tanácsrók szóló 1890. évi t.-c. életbeléptetése tárgyában. Az 1890. évi XI. t.-c. az igazságügyi kormányzat és törvénykezés terén felmerült s orvosi szakismeret tárgyává teendő összes ügyeknek véleményező elintézését, »az igazságügyi orvosi tanácsc hatáskörébe utalta. A most idézett törvény 7. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: Az 1890. évi XI. t.-c. az 1890. évi augusztus hó 15-ik napján lép hatályba. A jelen rendelet vételétől kezdve mindazon ügyekben, a melyekről az 1890. évi XI. t.-c. 2. §-ának a), b), és c) pontjai említést tesznek, az igazságügyi hatóságok a szükséges szakvélemény adása végett kizárólag az igazságügyi orvosi tanácsot keressék meg. A kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt bűnügyekben e megkeresést csak a biróság vezetője és csak az ügyészség meghallgatása után rendelheti el. A kir. törvényszékek hatáskörébe tartozó bűnügyekben eljáró vizsgálóbiró — és pedig akár a kir. törvényszék központi vizsgálóbirája, akár valamely kir. járásbíróságnak egyik tagja — az igazságügyi orvosi tanácstól saját hatáskörében nem kérhet szakvéleményt, hanem annak kieszközlése végeit — az azt szükségessé tevő okoknak tüzetes megjelölése és a szabályszerűen naplózott összes bűnügyi iratoknak, valamint a (i. pontban emiitett tényleirásnak bemutatása mellett — minden egyes esetben köteles a kir. törvényszékhez előterjesztést tenni. A kir. törvényszék e kérdésben három tagból alakított tanácsülésben határoz. Ha a kir. ügyészség azon indítványának, hogy valamely bűnügyben az igazságügyi orvosi tanács szakvéleményadás végett kerestessék meg, a biróság nem adott helyt, az ügyészség azonban a tanács szakvéleményének kieszközlését a vádnak helyes képviselete és a vád emelésénél alapul veendő tényállásnak teljes kiderithetése céljából elkerülhetlenül szükségesnek tartja : köteles e tárgyban a föléje rendelt főügyészhez az összes iratoknak és a tényleirásnak bemutatásával kimeritöen indokolt jelentést tenni. A főügyész, ha az igazságügyi orvosi tanács megkeresését a maga részéről is szükségesnek tartja, azt saját hatáskörében eszközli és a nyert szakvéleményt a jelentést tevő ügyésznek megküldi ; ellenkező esetben pedig a megkeresést melló'zi s erről a kir. ügyészt az iratok visszaküldésével értesiti. Az igaz ságügyi orvosi tanácshoz intézett megkeresések a következő cím alatt teendők postára : »Magyar kir. igazságügyminiszterium igazságügyi orvosi tanács. • Az igazságiig) i hatóságok e megkereséseik számát korlátozzák a mellőzhetlen szükség eseteire, vagyis akkor forduljanak az igazságügyi orvosi tanácshoz, ha áz, általuk igénybe vett orvosszakértők véleménye egymástól eltérő, vagy az orvosi véleménynek alaposságához concret alakban kifejezhető kétely fér, vagy végre, ez esetektől eltekintve, az ügynek kiváló fontossága a felülvéleményezés szükségét igazolja. A mennyiben azonban az orvosi vizsgálatot nem a törvényszéki orvos teljesitette, az annak alapján keletkezett szakvélemény, ha annak felülvizsgálata szükséges — első sorban az illetékes törvény zéki orvos felülbirálata alá bocsátandó és csak, ha ennek véleménye sem nyugtatná meg a bíróságot, küldendő fel az ügy felülvizsgálat végett az igazságügyi orvosi tanácshoz. A megkereséshez a felülvizsgálandó szakértői vélemények a szabályszerűen naplózott, vagy iratjegyzékkel ellátott összes iratok s ezeken felül egy rövid, de a megoldandó kérdés tekintetében kimerítő tényleirás is csatolandó. A tényleirás maga csak abban az esetben pótolhatja az összes iratokat, ha az utóbbiakra az eljárás tovább folytatása végett a bíróságnak időközben is elkerülhetlen szüksége lehet. A bíróságok és ügyészségek minden egyes esetben világos kérdő pontok alakjába fogalják össze azon kételyeket, a melyeknek eloszlatását óhajtják. Egyáltalában mindazon adatokat közöljük, a melyek az igazságügyi orvosi tanács működését megkönnyíthetik és felülvéleményének határozottságát szélesebb alapokra felfektethetik. Bűnügyekben intézett megkeresésekben mindig megemlítendő : vájjon a terhelt, illetőleg vádlott szabad lábon, vagy előzetes letartóztatásban, illetőleg vizsgálati fogságban van-e ? A bíróságok, illetőleg főügyészek, ha az igazságügyi orvosi tanácshoz intézett megkereséseik egy hó alatt nem intéztettek volna el, erről közvetlenül hozzám tegyenek jelentést. Ha valamely kiválóan fontos orvos-szakértői vizsgálatnak az igazságügyi orvosi tanács egy vagy több tagja által eszközlendö közvetlen foganatosítása mutatkoznék indokoltnak, — (1890. évi XI. t.-c. 2. §-ának e) pontja) — az e végből szükséges kiküldésnek elrendelése iránt az előterjesztés közvetlenül hozzám intézendő, illetőleg elhatározásom alá bocsátandó. A kiküldött, vagy kiküldöttek a vizsgálat alapján készítendő szakvéleményüket a kiküldetést kért hatósághoz nyújtsák be, mely — a mennyiben a kiküldöttek véleménye egymástól eltérő vagy a kételyeket nem oszlatja el — az igazságügyi orvosi tanácsnak, mint testületnek felülvéleményét kérheti ki Az 1890. évi XI. t.-cikkel, s a jelen rendeletemben foglalt intézkedésekkel ellenkező minden rendelet hatályát veszti. Hirdetmény a külföldi cs. ós kir. consulatusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. (Vége.) * VII. A cs. és kir. alconsulatus 'ügyvedjének díjszabása. A) 1. A consulatus területén lakó adósnak bíróságon kivüli szóbeli vagy Írásbeli fizetési felszólításáért, az eredményt egyszer közölvén a védenccel : a 100 frankig terjedő összegekben 3 frank. az 500 frankig terjedő összegekben 4 » az ">00 frankon felüli összegekben 5 » 2. A váltóösszegek behajtásáért, bírósági eljárás megindítása nélkül : a 100 frankig terjedő összegekben 5 százalék az 500 > » » . . 3 » az 500 » » * ....... 2 » 3. Felvilágosításért és a pör tanulmányozásáért . 10 — 20 frank. 4. A védencekhez intézett levélbeli közleményekért, a mennyiben az 1. pont alá nem esnek 2 » 5. A követelések bejelentéseért a csődtömegbe . 4 10 » * Előző közlemények a »J o g« 28., 29., 30. és 32. számaiban.