A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 33. szám - Az igazságügyi orvosi tanács - A külföldi cs. és kir. consulatusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. 5. r.

A JOG. 295 6. A szerződések meg nem tartása miatt emelt óvásoknak három péklányban való kiállításért, a pörös tárgy nagyságához képest 6 —10 frank. 7. A váltóknak bolgár nyelvre fordításáért .... 2 » 8. Számlának bolgár nyelvre fordításáért ... . 2 — 10 » 9. Meghatalmazásnak bolgár nyelvre fordításáért 6 » 10. Áníszámlának (factura) bolgár nyelvre fordi,ásáért • • • 2-10 » 11. Más okiratnak bolgár nyelvre fordításáért, az eredeti szöveg ivétől ...... 6 » B. 1. A pöröknek bolgár békebiróság előtt Várnában való megkezdéseélt és teljes keresztülviteléért, beleértve a nevezett helyen levő járásbírósághoz való felebbezés elkészítését : az I6Q0 francig terjedő pertárgyaktól 10 százalék. 2. \ pöröknek a várnai járásbíróság, mint elsőfokú bíróság és a ruscsuki felebbviteli törvényszék, mint másodbiróság előtt való megkezdéseért és teljes keresztülviteléért : az 1000-től 5000 francig terjedő pertárgyaknál az első 1000 franctól 100 franc s azon felül 8 százalék. az 5000-től 25,000-ig terjedőknél az első 5000 franctól 420 franc és azon felül G » a 25.000 franctól 50,000-ig terjedőknél az első 2-),000 franktól 1,620 franc és azon felül .... 4 » az 50,000-töl 100,000 francig terjedőknél' az első 50,000-töl 2,620 franc és azon felül 2 s> Az ügyvédnek a felebbezésnek Ruscsukban való keresztülvitelééi t, minthogy a felebbezési tárgyalásra ottan személyesen megjelenni köteles, azonfelül a bezárólag 5000 francig terjedő pertárgy esetében az oda- és visszautazás a másodosztályú vasuli kocsiban megtérítendő, továbbá naponkint -0 francnyi illeték fizetendő. Egy ilyen utazás tartama rendesen három nap. Az 5000 francot meghaladó pertárgyú perekben elesik az utazási költség és a napi illeték is. 3. A várnai consulatusi terület más helyein való pörök végzését és a bíróságon kiviili egyezségeket illetőleg, Papancseff Úrban ügyvéd ur a képviseletet fentebb szabályozott tiszteletdijának 2 százalékkal való emelésééit vállalja el. Ha azonban a körülmények Papancseff ügyvéd urnák a tárgyalás helyén való személye; megjelenését tennék szükségessé, akkor elesik a tiszteletdíjnak emiitett emelése és neki az útiköltségek, 1 km. tói 60 centimmel számítva, megtérítendők és napi 10 francnyi illeték fizetendő. 4. A semmiségi beadványokért az ügyvéd semmiféle további tiszteletdíjra sem tarthat számot. 5. A törvényszéknél fizetendő díjak és bélyegek a feleket terhelik. 6. .Az előbbi pontokban emiitett illetékek, valamint az V szakaszban szedett óvási költségek, továbbá az ügyvének az A. (az ügyvéd díjszabása) szerint járó tételek, mint előlegek, azonnal fizetendők ; ellenkező esetben nem volna kötelezve, hogy a képviselést kérelmező javára bármily lépést is fegyen. A B. alatt megszabott tiszteletdíjak egyik fele előre, a másik fele a pör bevégzése után fizetendő ; kivévén az útiköltségeket, a melyek az ügyvédnek még az utazás megkezdése előtt előlegezendők. \ III. A büntető ügyekben való képviseélsért az ügyvéd tiszteletdíja a telekkel való szabad megegyezés szerint állapittatik meg. E különös megegyezést az egyik vagy másik fél megkeresésére a várnai cs. és kir. alconsulatus jóváhagyhatja. IX. Papancseff Úrban ur a B. betű 3 pontjában megszabott feltételek alapján a pörök megkezdésére és a biróságon kívüli egyezségekre a következő bírósagok előtt kötelezve van, nevezetesen : a sumlai járásbíróság és a Provadyban, Balcsikban, Dobricsban, Novo-Szeloban, Kosludjában, Sumlában, Osman-Bazarban, Preslavban (Eski-Stambul), Jeni-Bazárban és Eszki-Dsumában levő békebiróságok előtt. X. A cs. és kir. alconsulatus és Papancseff ügyvéd ur fentartják maguknak a jogot, hogy a szerződést egyszeiü felmondásra felbontsák; de azért Papancseff Úrban ur kötelezi magát, hogy ebben az esetben előbb befejezi a függőben levő jogi ügyeket. (A többi, mint a szófiainál). Az alconsulatus ügyvédje a csődügyekben való képviselésért, a tömeg felosztásakor a hitelezőnek kifizetett hányadból a díjszabásban B alatt megszabott arányban tart igényt tiszteletdíjra. Kelt Várnában, 1890. évi április havában. A cs. és kir. alconsulatus. Vegyesek. A nemzetközi börtönügyi egyesület második évi gyűlését e hó 12—14-én tartott Bernben a svájci szövetségtanács üléstermében. A folyó ügyeken kivül a következő kérdések kerültek megvitatás alá: I. Mikép határozandó meg a törvényben a javithatlan szokásszerü bűnösök fogalma és mily rendszabályok alkalmazása ajánlatos az ily bűnösökkel szemben ? Előadók : Ferri E. (Róma), Leveillé F. (Páris) és Lilienthal K. (Marburg) tanárok. II. a) Mely korral kezdődjék a fiatal bűnösök büntetőjogi üldözése ? Előadók : (íetz B. ügyész (Christiana), Gauckler tanár (Caen). b) Függővé tétessék-e a kényszernevelés alkalmazása valamely büntendő cselekmény elkövetésétől? Előadók: Moldenhawer tanár (Varsó), Jagemann E. miniszteri tanácsos (Karlsruhe) és Rollet H. ügyvéd (Páris). c) Szükséges és célszerű-e a fiatal bűnösökkel szemben követendő eljárást attól a megkülönböztetéstől függővé tenni, ha vájjon a cselekményük bűnösségének felismerésére szükséges belátással birtak-e ? Előadó: Tonnitzky J. III. Mily módon lehet és kell a törvényhozásnak a büntetendő cselekmények által sértettek érdekeit az eddiginél nagyobb mérvben megvédeni ? Előadók : Aliraena (Cosenza), Prins (Brüssel) tanárok. IV. Bizonyos esetekben alkalmas-e a kényszermunka, elzárás nélkül, a rövid idejű szabadságvesztésbüntetéseket helyettesíteni? Előadók: dr. B a u inga r t e n (Budapest) és Zürcher tanár (Zürich). Megható jelenet folyt le a napokban London egyik esküdtszéke előtt. Stork munkás ült a vádlottak padján, a ki öngyilkossági kísérletet követett el, megelőzőleg azonban meg akarta ölni kedvesét. Egy fontot szerzett hetenkint s abból a fontból 10 shillinget rendesen az anyjának adott, a többiből pedig föntartotta magát, szeretőjét és ennek két testvérét. A leány megsokalta ezt az emberfölötti önfeláldozást s elhatározta, hogy többet nem veszi igénybe a fiatal ember keresményét. A mikor tudtára adta, hogy el akar tőle válni, a munkás meg akarta ölni szeretőjét s azután magát is. Kísérlete azonban olyan szerencsésen ütött ki, hogy mindkettőjüknek csak futólagos bajt okozott a kísérlet. Az esküdteket a munkás önfeláldozása annyira meghatotta, hogy bár kimondták rá a vétkest, a legenyhébb ítéletre ajánlották. A bíróság mindenben az esküdtek nézetén volt s csak egy heti fogságot szabott a vádlottra, azt is a vizsgálati fogsággal Idültnek tekintette. Azután a sheriff-alapból megszavaztak neki 10 fontot, hogy egybekelhessen szeretőjével, egyik esküdt adott neki 10 shillinget, a miből egyelőre falatozhassék, előbbi munkaadója szavát adta, hogy ismét alkalmazni fogja, végül a fogház lelkésze megígérte, hogy összeesketi a fiatalokat. Mindezekből pedig nyilvánvaló, hogy a vádlottnak egyáltalán nem volt oka megbánni elkeseredett lépését. Csődválasztmány elmozdítása. Glück Jakab csödügyében, mely a s.-a.-újhelyi törvényszék előtt van folyamatban, furcsa eset történt. A hitelezők egy része ugyanis, mely ellen megtámadási per indíttatott, kérvényt adott be a törvényszékhez a csődválasztmány elmozdítása iránt. A törvényszék megtartott tárgyalás után a választmányt el is mozdította. A budapesti kir. ítélőtábla 1,082. szám alatt megsemmisítette az egész eljárást, gyengéden figyelmeztetvén a törvényszéket, hogy a csődtörvényt jobban olvassa el. Fajtalan képek terjesztése miatt, a budapesti IV —X. ker. járásbíróság E. Adolf fényképészt a btkv. 248. §. alapján 14 napi fogházra ítélte. A budapesti kir. tábla 18-,733. sz. alatt helybenhagyta a járásbíróság ítéletét. Az indokolásból kiemeljük a következőket .... Védekezésül, habár nem kifejezetten, de a bíróság által mégis figyelembe veendőleg azt adja elő vádlott, hogy azon képek, melyek egyikén sincsenek különböző nemű személyek együttesen előtüntetve, fajtalanságot nem tartalmaznak, hanem egyszerűen aktstudium tanulmányként szolgáltak. Tudatában van ugyan a bíróság annak, hogy az emberi testnek minden része a képező művészetek általi előtüntetésére alkalmas és szokásos s így a fényképészet segélye a festészetnél és szobrászatnál majdnem nélkülözhetetlen. Az ily célra szolgáló képeknek bármily mennyiségében való előállítása nem perhorreskálható. Ugy, de a jelen kérdés tárgyát képező fényképek annyira tendentiosusan tüntetik fel a nemi részeket, a képek positurái annyira mutatják ama szándékot, hogy a nemi részek és majdnem kizárólag ezek kidomborosittassanak, hogy ezen képeknél a bíróságnak azon meggyőződésre kell jutni, hogy ezek nem tanulmányra, hanem egyenesen az érzékek csiklandozására vannak szánva. A btk. 248. §-ban foglalt azon kifejezése, hogy fajtalanságot tartalmazó sajtótermék oly tág körű, hogy annak körébe az ily érzékcsiklandoztató dolog feltétlenül bevonandó. Az ezen szakaszban használt szó nem magyarázható a törvény 241. §-ban foglalt hasonló kifejezéssel. A törvénynek intentiója nem lehel csupán csak a férfiak között és embernek állattal elkövetett fajtalanságot tartalmazó irat vagy ábrázolat árulását tiltani. Mert hisz ezeken kivül is számtalan faja lehet az erkölcsrontó irat és nyomtatványnak, melyeknek terjesztését megengedni erkölcstelenség volna, ezt pedig jogállamban a törvény intentiójául feltételezni nem szabad stb. Uirósásri kinevezések. Kineveztettek: Curiai bírákká t Nidasky Márk, dr. Emmer Kornél, Ballegh József és Frenreisz István bpesti itélő táblai birák és F r i n k Endre m.-vásárhelyi táblai bíró ; ítélő táblai bírákká Babits Mihály szegzárdi és R e t e 1 Jenő ipolysági