A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 31. szám - Előadói tervezet a birói és ügyészi szervezetről. 1. r.

278 E szerint Budapesten 500, nagyobb városokban 400, kisebb városokban pedig 300 és 200 frt óvadék állapíttatnék meg. A mostani végrehajtók ez összeget 4 év lefolyása alatt volnának kötelesek akár készpénzben, akár értékpapirosban letenni. A VI. pont arról szól, hogy a végrehajtó helyettest tarthasson. Ez csak olyan egyén lehet, ki a szakvizsgálatot letette, kit aztán a végrehajtó saját felelősségére és főleg az irodai munka végzésére alkalmaz. VII. pont. A végrehajtók vétessenek föl a IX. rangosztályba. Vili. pont. A »végrehajtó«-i cím változtassék át »k irályi bírósági bizto s«-i címre, mert a mostani cím már előre ellenszenvet kelt a végrehajtó személye iránt. Midőn az előadó e pont megokolása végett argumentumait felsorolja, közbekiált egy öreg végrehajtó, hogy nem kell azt hosszasan megokolni, mert a címet a kormány ugy is megadja, miután az semmi pénzbe sem kerül. (Nagy derültség.) A IX. pont szerint a végrehajtók nem a III., hanem a IV. osztályú kereseti adót fizetnék. A X. pont a munkaidő p r e c i s meghatározását kívánja. A XI. pont arról szól, hogy addig is, mig a törvényhozás intézkednék a végrehajtói intézmény reformjáról, a miniszter rendeletileg szüntesse meg az égető bajokat. A XII. pont kimondja, hogy a Birósági Végrh ajtók Közlönye, melyet Somlyói V. Ignác oly szakértelemmel szerkeszt és melyet annyi áldozat árán tart fenn, a végrehajtók hivatalos közlönye legyen és annak megrendelésére minden végrehajtó köteleztetik. Radnót előadó befejezvén alapos készültségre valló jelentését, Fábián Ferenc (Nagy-Kanizsa), az értekezlet egyik alelnöke, szólalt fel. Kijelenti, hogy már a bizottságban is óvást emelt a javaslat azon pontja ellen, mely az éjjeli munkát — habár külön díjazás mellett — továbbra is fentartja. A végrehajtói állással nem tartja roegegyeztethetönek, hogy a végrehajtó éjjeli munkára legyen kötelezhető és indítványozza, hogy a javaslat ide vonatkozó pontját változtassák meg. Az értekezlet ez indítványt egyhangúlag elfogadja. Szentiványi Géza (Rózsahegy) az államosítás mellett nyilatkozik, de nem tartja célszerűnek, hogy a javaslat erre nézve részleteket állapit meg. O azt egészen a miniszterre kívánná bizni. Geszti Ferenc (Rózsahegy) azt javasolja, hogy az állam biztositson a végrehajtónak — a mint ezt Németországban is behozták — például 1,200 frtot és a mennyiben ez összeg nem folynék be a végrehajtói díjakból, pótolja az állam ez összeget. Karácsonyi Pál (Homonna) és Neszelyi József (Versec) megbízóik nevében az államosítás ellen nyilatkoznak. E felszólalások után elnök a határozati javaslatot szavazásra bocsátja. Az értekezlet a javaslatot, a Fábián-féle változtatással az éjjeli munkát illetőleg egyhangúlag elfogadja. Gyertyán ffy elnök indítványára az értekezlet egy 3 tagú bizottságot küld ki, mely a határozati javaslat értelmében memorandumot fog kidolgozni és azt az igazság ügyminiszternek át fogja nyújtani. E bizottságba beválasztattak : Szaak János (Vác), Geszti Ferenc (Monor) és Czikmántory István (Gyöngyös). Megválasztattak most a tisztelgő küldöttségek. A pénzügyminiszterhez Szaak János vezetése alatt egy 5 tagú bizottságot küld ki az értekezlet kebeléből, hogy a IV. oszt. kereseti adó szerinti megadóztatás iránt való kérelmüket előterjeszszék. C z o r d a Bódog igazságügyi államtitkárnál a végrehajtók holnap délelőtt ll órakor testületileg fognak megjelenni az értekezlet elnökének, Gyértyánffy Bélának vezetése mellett. Ezenkívül küldöttség keresi fel a főpolgármestert, továbbá az ügyvédi kamara elnökét, a pestvidéki törvényszék elnökét, a budapesti törvényszék elnökét és a kereskedelmi és váltótörvényszék elnökét és végül az igazságügyminiszteri szakreferenseket. Gyertyánffy elnök meleg szavakban mond köszönetet Somlyósi V. Ignácnak, a Birósági Végrehajtók Közlönye szerkesztőjének, fáradozásaért, melylyel e mozgalmat eredményhez vezette és felhívja a végrehajtókat, hogy támogassák az ő szerkesztésében megjelenő és a végrehajtók érdekeit képviselő szakközlönyt. Majd Fábián alelnök fejezi ki köszönetét Radnóty Adolf előadónak, hogy annyi szakavatottsággal volt tolmácsa a bizottság javaslatának. Végül Braun Soma (Zenta) a megjelent és távollevő végrehajtók nevében köszönetet mond Gyertyánffy Béla elnöknek, ki annyi tapintattal vezette az értekezlet tárgyalásait és kéri e köszönetet jegyzőkönyvbe foglaltatni. Az elnök zajos éljenzése között az értekezlet déli 1 órakor véget ért. Nyilt kérdések és feleletek. Az özvegyi jog kérdéséhez. Olvasva a 29. számban az özvegyi jogra vonatkozó szakvéleményeket, mint öreg magyar jogász én is felszólalok, mivel ugy látom, hogy ifjabb kartársaink figyelmét kikerülte egy fontos körülmény s ez okozza, hogy én ellenkező véleményben I vagyok ugyan. Az orsz. b. ért. nem egyedül az 1*40 : VIII. törvény, mely [ a jobbágyok örökösödésére vonatkozik, hanem általában visszaállította az összes magyar törvényeket is. Már pedig a 40-es évek előtt egészen más törvények szólottak a nemesség örökösödéséről. S miután az 1848-iki törvények nem a nemességet törölték el, hanem a nép többi részét is egyenlővé és egyenjogúvá tették a nemességgel; ennélfogva azon örökösödési törvények alkalmazandók most az állam minden polgárára, melyek évek során a nemesség részére hozattak, a mennyiben az ősiség eltörlése által hatályukat el nem vesztették. Ezen törvények alapján pedig Fogarassy és a hármas törvény szerint a nemesi özvegy teljes haszonélvezeti joggal maradt férjének halálakor birtokában lévő összes vagyonba, ha vagy rendelet-egyezség, vagy per által korlátozva nem lett haláláig, vagy férjhezmeneteléig. Az özvegyi jog kiterjedt a férj ősi és a nő neve bevezetése nélkül a házasság tartama alatt is szerzett ingatlanokra. De volt özvegyi örökösödés is, mely mivel közös volt a házastársakkal, hitvestársi örökösödés alatt fordul elő, ennek tárgya volt minden ingó szerzemény, zálogos ingatlan és a nő neve bevezetésével szerzett ingatlan a házasság alatt, mely a házasfelek közös tulajdona volt még elsők, a túlélő öröklési jogával. A jelen vitás kérdésnél tehát az első asszonynyali házasság alatt szerzett vagyon hitvestársi örökösödés szerint az életben maradott férj tulajdonává válván, abból épen ugy megilleti a második nőt az özvegyi jog egész teljességében, mint egyéb vagyonából. Ezt mondják a magyar törvény szavai, szelleme, de ezt tanúsítják a magyar törvény intentiói, melyeknek nyomán általánosan elismerve lett, hogy leglovagiasabban biztosítja a gyámok, azok védelmezőjétől megfosztott gyenge nőt. Ez meggyőződésem, melyet összes törvényeink és azok szelleméből e tárgyra vonatkozólag hosszú életemen szerezhettem. Burián Pál, esztergomi ügyvéd. Előadói tervezet a birói és ügyészi szervezetről." I. FEJEZET. Felügyeleti jog. Yezetés. Elnöki tanács. 1 §. A kir igazságügyminiszter az egész birói és ügyészi szervezetre (kir. curia, kir. itélő táblák, kir. törvényszékek, kir. járásbíróságok, békebirák, az árú- és értéktőzsde, a termény és gabona-csarnokok külön bíróságai, korona ügyészség, kir. fő-, kir. ügyészségek) kiható felügyeleti jogot gyakorol. 2. §. Közvetlenül mindenik bíróság és ügyészség főnökének (elnök, járásbiró, korona kir. fő-, kir. ügyész) felügyeleti hatóság alá van rendelve. Ezen felül kiterjed még : 1. a kir. itélő tábla elnökének felügyeleti joga a vezetése alatt álló kir. itélő tábla területén levő kir. törvényszékekre, kir. járásbíróságokra, az árú- és értéktőzsde, a termény és gabona-csarnokok külön bÍróságaira ; 2. a kir. törvényszék elnökének felügyeleti joga a vezetése alatt álló kir. törvényszék területéhez tartozó kir. járásbíróságokra és békebirákra ; 3. a kir. főügyésznek felügyeleti joga a vezetése alatt álló kir. főügyészség kerületéhez tartozó kir. ügyészségekre. 3. §. A felügyeleti jog köréhez tartoznak különösen : 1. őrködés a törvényes és szabályszerű ügyvitelre, az alkalmazottaknak hivatalos működésére és állásuknak megfelelő magaviseletére ; Az igazságiigyminister úr előzékenységéből közölhetjük ezen ministeri javaslatot, melyet ő Nagyméltósága csakis előadói tervezetnek óhajt tekinteni. Csak az igazságiigyminister intentióinak vélünk eleget tenni, de egyúttal a tárgy nagyfontosságának megfelelő kötelességet teljesítünk, ha felkérjük kartársainkat, hogy minél behatóbban szólnának hozzá c tervezethez. Lapunkat szivesen rendelkezésre bocsátjuk. A szerkesztőség.