A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 31. szám - Előadói tervezet a birói és ügyészi szervezetről. 1. r.

A JOG. 279 2. megvizsgálása a törvénytelen, szabálytalan vagy késedelmes ügyvitel miatt tett panaszoknak, megszüntetése a tapasztalt visszaéléseknek a törvényes és szabályszerű intézkedések és visszaélések megtorlása iránt. 4. §. A felügyeleti hatóságok (1., 2. §.) ugy hivatalból, mint'panaszi a a felügyeleti jog gyakorlásának céljából nélkülözhetlen iratoknak és adatoknak a folyamatban levő ügyek menetét csakis a lehető legrövidebb időre megszakító bemutatását rendelhetik el és azt, a ki ellen panasz tétetett, nyilatkozat előterjesztésére utasiihatják. 5. § Felügyeleti hatóság elé tartozó panaszt a panaszlottnak bármely felügyeleti hatósága köteles elfogadni. A felsőbb felügyeleti hatóság vagy saját hatáskörében intézi el a panaszt, vagy ezt további intézkedés végett az illetékes alsóbb felügyeleti hatósághoz utasíthatja. A panaszlót mindig és a panaszlottat, ha az a panasz iránt meghallgattatott, az elintézésről értesíteni kell. Az elintézés ellen a felsőbb felügyeleti hatóságoknál ugy a panaszló, mint a panaszlott orvoslást kereshet. 6. §. A felügyeleti jogból következik, hogy : lJ az igazságügyminister bármily, felügyeleti hatósága alatt álló biióságnak és ügyészségnek ; 2. a kir. ítélő tábla elnöke a kir. itélö táblai kerületben levő kir. törvényszékeknek, kii. járásb'róságoknak, az árú- és értéktőzsde, a termény és gabona-csarnokok külön bíróságainak ; 3. a kir főügyész a fó'ügyészség kerületében levő királyi ügyészségeknek ; 4. a kir. törvényszék elnöke a kir. törvényszék kerületében levő kir. járásbíróságoknak és békebiráknak ügyvitelét akár személyesen, akár kiküldött által megvizsgálhatják, az alkalmazottak személyes képességeiről és működéséről közvetlen meggyőződést szerezhetnek. Felügyeleti vizsgálat egyes ügyek tárgyában is tartható. 7. §. Az igazságügyminiszter, vtgy az igazságügyministerium, mint a bíróságok, illetve ügyészségek tagjai közül a kir. itélö tábláknak, a kir. törvényszékeknek elnökei és a kir. főügyészek pedig a felügyeletük alatt állók sorából küldhetnek ki vizsgáló biztosokat. 8. §. A megvizsgálás ugy a felügyelet, a vezetés és az ügyvitel, mint a számvitel és a hivatallal kapcsolatos gazdasági ügyek egész körére kiterjedhet. A bíróság tanácskozásánál és szavazásánál a vizsgáló közeg jelen nem lehet. 9. §. A kir. törvényszékeknél az illetékes kir. táblai elnök, a törvényszékek mellett működő kir. ügyészségeknél az illetékes kir. főügyész vagy kiküldöttjeik legalább minden két évben, a járásbíróságoknál pedig az illetékes kir. törvényszéki elnök, vagy kiküldöttje évenkint egyszer kötelesek az ügyvitelt megvizsgálni. 10. §. A bíróságok és ügyszségek, valamint ezek főnökei kötelesek a felügyeleti hatóság kívánatára törvényhozási, törvénykezési és igázságügy igazgatási kérdésekben véleményt nyilvánítani, kellő adatokat és felvilágosításokat nyújtani. 11. §. A kir. ítélő táblák és a kir. curia felhívás nélkül is kötelesek a törvényeknek a birói hatóság gyakorlatában tapasztalt hiányaira vagy újabb törvény alkotásának szükségességére nézve felmerült adatokat összegyűjteni. Ezeket az adatokat az elnök minden év elején — sürgősség esetében évközben is — kívüle még legalább hat itélőbiróból álló bizottság elé terjeszti. A bizottság ugy az előterjesztett adatokat, mint a törvénykezés terén szerzett egyéb tapasztalatokat megvitatja és véleményét az igazságügyminiszterhez terjeszti fel. 12. §. A bíróságok és ügyészségek közvetlen vezetése ezek főnökeit illeti. 13. §. A kir. ítélő tábláknál és a magyar kir. curiánál elnöki tanács alakítandó, mely a bíróság elnökén kívül áll: 1. a kir. ítélő táblánál a tanácselnökökből ; 2. a magy. kir. curirnál, a másodelnökből és valamennyi tanácselnökből. Ha a tanács az elnökkel együtt nem állana öt tagból, akkor a tanács e számig a rangsor szerint következő birákból egészítendő ki. Az elnöki tanács bármely határozatának vagy intézkedésének érvényességéhez szükséges az elnökön kivül négy tag jelenléte. Az elnöki tanács rendes tagjait szükség esetében a rangsorban következő birák helyettesitik. 14. §. Az elnöki tanács hatáskörét az ügyviteli szabályok állapítják meg, de minden esetre hatásköréhez tartozik : 1. javaslattétel az elnök felügyelete alatt álló biróságoknál (2. §.) betöltendő birói állásokra nézve ; 2. véleményezés és határozathozatal minden oly igazgatási kérdésben, melyet az elnök vagy ennek útján az igazságügyminiszter a tanács elé terjeszt. 15. §. Az elnöki tanács szótöbbséggel határoz. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén a tanács határozatává az válik, melyhez az elnök csatlakozott. A tanácskozásról és szavazásról jegyzőkönyv veendő fel. Mindenik tagnak joga van indokolt külön véleményét jegyzőkönyvbe vétetni. A tanács a 14. §. 2. pontja alapján tett intézkedéseit újabb előterjesztésre vagy e nélkül is megváltoztathatja. (Folytatása következik.) Vegyesek. Polgári peres ügyekben való viszonosság Németországgal. Az igazságügyminiszter a következő körrendeletet intézte valamennyi elsőfokú kir. bírósághoz. Az 1890. évi márc. hó 24-én 9,665. sz. alatt kelt rendeletemmel értesítettem a kir. bíróságokat, hogy a polgári ügyekben hozott bírósági ítéletek és határozatok végrehajtása tárgyában viszonosság sem a német birodalommal, sem a német birodalomhoz tartozó országokkal, vagy ezek valamelyikével fönn nem áll. Ezen rendeletem kiadása után a hazai bíróságok egyike kérdést tett nálam az iránt, hogy vájjon fönnáll-e Magyarország és Poroszorsság között a csődtörvény 75. §-ában érintett oiszonosság? Erre nézve szükségesnek tartom a kir. bíróságokat értesíteni, miszerint nemcsak a viszonosság szűnt meg, a mely a polgári ügyekben hozott bírósági ítéletek és határozatok végrehajtása tárgyában a német birodalomhoz tartozó országok némelyikével előbb fönnállóit, hanem megszűnt az a viszonosság is, a mely a közadós adósságainak a másik országban nyitott csődtömeg részére való kiadása tárgyában — a polgári ügyekben hozott bírósági ítéletek és határozatok végrehajtása iránt némely német állammal fönnállott viszonosság folyományaképen — gyakorlatban volt. Ennélfogva a külföldi közadósnak a belföldön lévő ingóságai a német birodalomhoz tartozó országok bíróságainak megkeresésére ki nem adhatók. Az osztrák ügyvédi díjszabás. Az osztrák Reichsgesetzblatt július 9-iki száma közli az osztrák igazságügyminiszternek egy rendeletét, a mely az 1890. március 26-iki törvény alapjáu az ügyvédek részéről teljesített oly munkálatok díjait szabja meg, a melyek egyszerűségük és gyakran ismétlődő természetüknél fogva az átlagos díjszabást megtűrik. A rendelet az ügyvéd és fele közti szabad egyezkedést nem érinti és a bíróságok részére fentartja azon jogot, hogy az esetre, ha az átlagos díjazás alkalmazhatására a törvényes előfeltételek nincsenek meg, a díjszabásba fölvett munkákat is az ott megállapítottnál magasabb díjazásban részesíthesse. A díjszabás három osztályból áll. Az első kiterjed Bécsre s a bécsi rendőri kerületbe tartozó községekre. A második Prága, Brünn, Lemberg, Krakkó, Grác és Triesztre (Dalmáciára, Tirolra, és Vorarlbergre e rendelet nem terjed ki), mig a rendelet érvényességi területén fekvő többi községekben a harmadik osztály jő alkalmazásba. A díjazás mérve tekintetében az ügyvéd székhelyén érvényes osztály szolgál irányadóul; helyettesítés esetében a díj a helyettes ügyvéd székhelyén érvényes osztály szerint állapítandó meg. Az egyes díjszabási tételek alkalmazásánál peres ügyekben a per főtárgya, peren kivüli ügyekben pedig ezeknek értéke szolgál irányadóul. Számszerű érték hiányában, vagy ha az érték meg nem határozható, a 200 frttól 500 frtig terjedő ügyekben érvényes díjtételek alkalmazandók. Valamely okmány szerkesztésének, ugy a tárgyalás megtartásának díja már az információ felvételének és az iratok netáni tanulmányozásának díját is magában foglalja. Jogérvényesség, telekkönyvi adatok beszerzéseért és más közönséges utánjárásokért és szorgalmazásokért külön díj csak az esetben jár, ha ezek különállóan s nem valamely, a díjszabásban foglalt teendő rendszerint szükséges előkészítő cselekedetéül jelentkeznek, vagy ha az ily teendőknél más ügyvéd közbenjárására van szükség. A bélyeg és egyéb készkiadások külön téritendők meg. A díjszabás egyes tételei a következők: Kereset szerkesztéseért és az intő eljárásban fizetési meghagyás iránti kérvényekért jár 50 frtig terjedő ügyekben mindhárom osztályban 1 frt 50 kr., 50 frttól 200 frtig I. 2 frt 50 kr., II. 2 frt 25 kr, III. 2 frt; 200 frttól 500 frtig 3 frt, 2 frt 75 kr., 2 frt 50 kr.; 500 frttól 1000 frtig 4 frt, 3 frt 50 kr., 3 frt; minden további 1000 frtot meghaladó összegnél mindé \ 1000 frt után 50 kr. mindhárom osztályban, ezen díj azonban 10 frtot meg nem haladhat. Közönséges beadványokért 50 frtig 1 frt 50 kr., 1 frt 25 kr., 1 frt, minden más ügyben 2 írt, 1 frt 75 kr., 1 frt 50 kr. Végrehajtási és árverési kérvényekért 50 frtig terjedő ügyekben 1 frt 50 kr., 1 frt 25 kr., 1 frt; 50 frttól 200 frtig 2 frt, 1 frt 75 kr., 1 frt 50 kr; 200 frttól 500 frtig 2 frt 50 kr., 2 frt 25 kr., 2 frt; 500 frttól 1000 frtig 3 frt 50 kr., 3 frt, 2 frt 50 kr.; minden további 1000 frtot meghaladó összegnél minden 1000 frt után mindhárom osztályban 50 krral több. A maximális díj 5 forint. Ugyanezen értékek és osztályok szerinti beosztással 2 frttól 5 írtig, 1 frt 75 krtól 4 frt 50 krig és 1 frt 50 krtól 4 frtig terjedő, 10 frtot azonban meg nem haladható díj állopittatik meg a telekkönyvi bejegyzéseket tárgyazó és az ingatlanok árverése utáni kérvényekért. A felszólító levelek díja 1 frt, 75 és 50 kr. Meghívóért az ügyvéd irodájában való megjelenésre 50, 40 és 30 kr.